Az életbiztosítási piacon az utolsó négy negyedévben az ügyfelek befizetései már meghaladták a kifizetéseket (több volt az új szerződés, mint a visszavásárlás), s az idei második negyedévében a folyamatos díjas biztosítások díjbevétele végre önmagában is növekedésnek indult – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító élet- és bankbiztosítási területének vezetője a Mabisz konferenciáján.
Van hova fejlődni
A szakember szerint való igaz, hogy az életbiztosítási díjtartalék a lakossági megtakarításokon belül 4,8 százalékon áll, de a csúcsidőszakban is csak 6 százalékon álltunk. Nagy kérdés, hogy hova juthatunk el a nyugdíjbiztosítással. Kozek András, az Allianz Hungária vezérigazgató-helyettese szerint van hova fejlődni: Németországban az életbiztosítási díjtartalék 30 százalék körül áll a megtakarítások között. Csonka István, a Groupama Garancia értékesítési vezérigazgató-helyettese szerint Franciaországban az egy főre jutó biztosítási költés 1700 euró, ami a havi minimálbér 140-150 százalékára tehető, míg Magyarországon 135 eurós díjról beszélünk, ami a havi minimálbérnek alig fele.
Kozek András szerint az eltérés egyik fő oka az lehet, hogy nálunk rendkívül rövid távú a megtakarítások időtartama. Ebben a tekintetben a nyugdíjkedvezmény sokat dobhat az átlagos megtakarítási időtartamon. Sztanó Imre, az ING értékesítési ügyvezető igazgatója szerint az ügyfelek megtakarítási szokásaiban a rendkívüli eseményekre való felkészülés mellett a második legfontosabb cél a nyugdíjcélú előtakarékosság – ez jól mutatja, hogy igenis van igény a termékre.
A piacon az idén 50 ezer nyugdíjbiztosítás megkötésére nyílhat lehetőség, s ez nagyságrendileg 10 milliárd forintnyi vagyon behozását jelentheti. Ha ezt a trendet tartani tudnánk, akkor 2018-ig elérhető lehet, hogy az új szerzések (és talán az állománydíj) 20 százaléka nyugdíjbiztosítás legyen – ez pedig már nyugat-európai arányt jelentene - mondta Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító vezérigazgatója.
Mire elég az adókedvezmény?
Csonka István szerint maga az adókedvezmény bevezetése egyelőre az érdeklődés felkeltésére volt elég. Amikor megszűnt a biztosítások adókedvezménye, az ügyfelek rövidebb távra kezdték el megkötni a szerződéseket, s ilyenkor már több olyan terméket találtak, ahol össze tudták hasonlítani a költségeket – ez pedig félrevitte a gondolkodást.
Horváth Gyula, az Aegon Biztosító vezérigazgató-helyettese szerint a biztosítások komoly előnye, hogy talán egyedüliként képesek „kényszert” gyakorolni az ügyfélre annak érdekében, hogy időről-időre befizesse a kis összegű nyugdíjcélú megtakarítását, mivel, ha elmulasztja, komoly vagyonveszteséggel számolhat. Kurucz Péter ezzel egyetértve elmondta, hogy a K&H-nál a banki termékek dacára a rendszeres megtakarítások között toronymagasan az életbiztosítások vezetnek. Csonka István szerint az adókedvezmény, s annak visszaírásának szigora (a tartam vége előtti felvétel esetén a kedvezményt 20 százalékkal növelt értéken kell visszafizetni) abban is segít, hogy az ügyfelek ne nyúljanak hozzá idő előtt a megtakarításokhoz. A többi megtakarítással szemben az élet- és nyugdíjbiztosítás nem a meglévő megtakarításnak keres helyet, vagyis nem arra ad választ, hogy itt van pénzem, hova tegyem – hívta fel a figyelmet Kozek András. Ezek a termékek így lényegében meg nem lévő megtakarításokat generálnak.
Hagyományos vagy unit-linked?
A jelenlegi hozamkörnyezetben a unit-linked befektetések hozhatnak sikert, de Raveczky Zsolt szerint meglehet, hogy egy kombinált, egy kötvényen együtt eladható unit-linked és hagyományos biztosítás lenne a nyerő – más kérdés, hogy miként viszonyulna ehhez a felügyelet. Sztanó Imre szerint a biztonság a fő hívóerő az ügyfelek számára, amit Csonka István szerint a Groupama kutatásai is alátámasztanak. Eszerint az ügyfelek elvárása a nyugdíjbiztosítással szemben, hogy biztonságot nyújtó, adókedvezménnyel támogatott termék legyen, amely ugyanakkor az átmeneti időszakban is nyújtson védelmet. E tekintetben érdekes volt Kozek András azon felvetése, mely szerint fontos lenne, hogy - a jövőre várt szigorítással ellentétben - a szabályozók engedékenyebben álljanak hozzá a kockázati fedezetek bevonásához, mert társadalmilag indokolt lenne a váratlan esetekben is védelmet nyújtson ez a megtakarítás. Ma a nyugdíjbiztosítások esetében túl szigorú az adókedvezmény miatt a szabályozás abban, hogy milyen szintig enged be kockázati elemeket. Márpedig – értett egyet Kuruc Péter – a társadalomnak szűk rétege tud a nyugdíjbiztosítás mellett kockázati életbiztosításra is költeni.
Kozek András szerint a legnagyobb növekedési akadályt az ügyfelek alacsony tapasztalata jelenti. Szerinte komoly hiány, hogy nincs túl sok pozitív ügyfél-tapasztalat az idősek között – ennek egyik oka a már elmondott rövid távú szemlélet. Csonka István egy EU-kutatást idézett, amely az ügyfél igénye, hogy döntését személyes tanácsadó segítse: önállóan csak az ügyfelek 27 százaléka néz körül a piacon, egyedül pedig csak 15 százalékuk vállalja fel a döntést. A költség oldal igen kemény korlát, amelyet az Allianz vezérigazgató-helyettese szerint a méretarányosság porlaszthat: a német biztosítók sokkal nagyobb vagyont kezelve fele akkora költségekkel tudnak működni. Horváth Gyula szerint a statisztikák nem egyértelműsítik a unit-linked abszolút előnyét, ennek ellenére óriási igény van ezen termékek iránt, amit ki kell szolgálni.
Mit gondol, meddig élhet?
Ha a jelenlegi generáció a most idősek halálozási mutatóit tudná felmutatni, akkor társadalmi szinten a nőknél 86-86,5 éves, a férfiak átlagosan 81 éves korukban számolhatnának a halálukkal. Ez a szám ráadásul folyamatosan javul, azaz a ma aktívjai bizonyosan tovább élnek majd statisztikailag, mint a jelenleg nyugdíjas korosztály. A magyar népesség szisztematikusan alulbecsüli a 65 év felett várható élettartamát – emiatt nem találja vonzónak a járulék ajánlatokat – hívta fel a figyelmet Horváth Gyula. Ennek ellenére ügyféligény biztos lesz a járadékszolgáltatásra, de a mai piacon sem az ügyfelek, sem a biztosítók sem állnak készen erre a szolgáltatásra – vélekedett Sztanó Imre. Raveczky Zsolt szerint miután az emberek azt hiszik, hogy rövidebb ideig fognak élni, ezért azt, hogy a 10 millió forintjáért adok havi 50 ezer forintot, borzasztóan rossz ajánlatnak tűnik. Az érzelmi és tudásbeli gap áthidalása hosszú évek feladata lesz – értett egyet Kozak András is. A szakember szerint ebben segíthetne, ha most azt mondanánk, hogy az állam 30 százalékos adókedvezményt ad a járadékokhoz – ez ugyanis költségvetési szinten minimális kiadást jelentene, ám újabb lökést adhatna az ügyfeleknek. Aligha véletlen, hogy Németországban – ahol már rég kikoptak a biztosítási adókedvezmények – a legtovább épp a járadékkifizetések után igénybe vehető adókedvezmény maradt fenn.
A legnagyobb gondot – értettek egyet a szakemberek – az jelenti, hogy a piac és a kormányzati szereplők sem akarnak azzal törődni, hogy ugyan 2030-ig egyensúlyi állapot van a piacon, ám itt olyan zuhanás várható az állami nyugdíjszolgáltatás terén, amelynek pótlására még akkor is csak csekély remény van, ha mostantól minden ember vadul előtakarékoskodni kezd. Mindenki tudja, hogy jött a jéghegy, de a zenekar játszik - ez a mostani helyzet. Az pedig csak borzasztóan szürreális képként vetődik fel, hogy a pályakezdők leső fizetésük átvételétől már a jövendőbeli nyugdíjukra kezdjenek el spórolni.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
