| Tisztelt Olvasóink! A cikkben több helyen is szerepelt pontatlan vagy könnyen félreérthető megfogalmazás, ezért a tudósítást utólag javítottuk. Az esetleges félreértések miatt elnézést kérek. - A szerző. |
Üzenet a palackban...
Nem az adószabályok kikerülésére kellene játszania a biztosítók termékfejlesztőinek - mondta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke ma a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) rendezvényén. Az üzenet éppenséggel szólhat a Parlamentnek is, mely a szakmai konszenzussal és a nemzetgazdasági tárcával szembemenve elfogadta azokat az adótörvényekhez benyújtott módosítókat is tegnap este, melyek éppen hogy bővítik az adómentes biztosítások körét. Pontosabban az eredetileg tervezettel ellentétben épp hogy megmarad a munkáltatók által juttatásként adott unit-linked biztosítások adómentessége.
Inkább a befektetési szolgáltatókat kellene választani
Ez annak fényében is érdekes, hogy Szász Károly szerint a magyar piacon a megtakarítás jellegű életbiztosítások (ideértve az unit-linked termékeket is) hozama "mínusz-nullás", vagyis tulajdonképpen az ügyfelek nem tudnak ezen keresztül megtakarításokat felhalmozni. Márpedig idehaza az életbiztosításokban főleg a befektetési célja domborodik ki, a magyar piac többek között a unit-linked termékek népszerűsége miatt tud régiós összehasonlításban is átlagos feletti díjbevételt felmutatni. Szász Károly a rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy a befektetni szándékozott pénzt ezek alapján jobban megéri kockázati életbiztosításokba rakni, a befektetést pedig az erre szakosodott szolgáltatókra bízni. Hozzátette, hogy az sem igaz az életbiztosításokra, hogy ahol nagyobb a kockázat - mert például az ügyfél beleszólhat a befektetési portfólió összeállításába - ott a hozam is jobb.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosításoknál az ügyfelek viselik a kockázatot, míg a klasszikus biztosításoknál a biztosítók terítik azt szét egy kockázatközösségben.
Egészségügy: helye van a magántőkének
A PSZÁF első embere szerint az egy főre jutó biztosítási díj tekintetében ugyan jóval el vagyunk maradva a nyugat-európai átlagtól, de a régiótól nem jelentős a leszakadásunk, annak ellenére, hogy a válságban leginkább Magyarországon csökkent a díjbevétel a közép-európai térségben.
A felügyelet elnöke szerint a nem életági bevételek tekintetében Magyarország jobban elmarad a régiótól, valószínűleg e téren nem is lesz javulás, hiszen az adótörvények épp ezeket a biztosításokat sújtják leginkább (ráadásul ezek nagy részét, például a vagyonbiztosításokat egyszerűen a díj további nem fizetésével fel lehet mondani). A nem életági biztosításoknál a szerzési költségek folyamatosan nőnek, vagyis a közvetítői jutalékok egyre magasabbak (nem véletlen, ez az egyik legjobban fizető nemzetgazdasági szektor a KSH adatai szerint), miközben a kárhányad kevésbé erőteljes ütemben nőtt. Az életági biztosításoknál az adminisztrációs költségek nőttek főleg.
Az egészség- és életbiztosításokban a biztosítóknak nagyobb szerepet kell játszani, erre fel kell készülniük - mondta Szász, aki szerint a magántőke bevonása olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tehet az ügyfelek, melyeket önmagában az állam nem tudna finanszírozni. Hosszú távon az egészségügyi finanszírozásban az állam szerepe egyértelműen vissza fog szorulni.
A PSZÁF első embere keresleti és nem kínálati oldalon látja azokat a problémákat, melyek akadályozzák a szektor további fejlődését. A hozamok és a költségszintek mellett a PSZÁF meglátása szerint a termékek standardizálásában kell előre lépni még, illetve a közvetítői hálózat fejlesztésében.
Lesz olyan, hogy szeretni fogjuk majd a biztosítási ügynököket?
Szász elmondta, sok olyan biztosítás van, amit az ügyfelek egyszerűen nem látnak át, nem transzparensek, azért olyan standard termékeket kell alkotni, melyek kapcsán az ügyfelek sem érzik magukat elveszettnek. Ilyen kezdeményezése már van a biztosítói szövetségnek valamint a felügyeletnek, a lakásbiztosítások kapcsán készítettek egy termékvázlatot.
A biztosítási ügynökök kérdésében további lépésekre van szükség, hiszen ez egy olyan munka, amit a legtöbben rövid távra, megélhetési szempontból választanak, miközben a területhez nem is értenek valójában. A PSZÁF januártól új ellenőrzési rendszert vezet be, a célja, hogy kevesebb pénzügyi közvetítő dolgozzon a szektorban, de azok magasabban kvalifikált szakemberek legyenek, akik hosszabb távon is ezen a pályán képzelik el a jövőjüket.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
