Az elgondolás jeles, a kivitelezés még nem...
Mivel az új kétpilléres rendszer jelentős előrelépést jelent a korábbi gyakorlathoz képest, célszerű számba venni, hogy a jövőben milyen módosításokkal tehető vonzóbbá a konstrukció. Az agrártárca szerint a mostani "első év" még a tapasztalatok miatt fontos. Az állami támogatás mértéke meglehetősen magas, 65%-os, de csak utólag fizetik ki a gazdáknak - ráadásul bizonytalan volt, hogy a támogatást megkapják-e egyáltalán a biztosítottak, hiszen az "akció a készlet erejéig tartott", vagyis amíg az erre a célra létrehozott állami alap ki nem merült.
| Három biztosítónál lehetett agrárbiztosítást kötni, ezek a társaságok újra is árazták meglévő termékportfólióikat - a törvénynek megfelelően. A biztosítási díjak így magasabbak lettek, mint korábban, de a fedezetek is - viszont nagyjából 25%-kal lehetett olcsóbban kötni biztosítást, ha állami támogatást is nyert az adott gazdálkodó. Az önrészek ezeknél a biztosításoknál meglehetősen magasak, de van rá mód, hogy csökkentsük ezeket. Részletek >>> |
Az új rendszer alapvetően kétféle módon is ösztönözni kívánja a csatlakozást: egyrészt a támogatott konstrukciók díjának akár kétharmadát is téríti díjtámogatásként, másrészt a biztosítással nem rendelkezők csupán feleakkora juttatásra számíthatnak a kárenyhítő alapból is, mint biztosítást kötő társaik. Előre azonban még nagyságrendileg is nehéz megbecsülni, hogy ez mekkora összeget jelent. A kárenyhítő alap által elosztható összeg eleve csak a kár kis töredékét téríti, egy káresetre jutó mértéke elsősorban az adott időszak időjárásának előre nem kalkulálható alakulásától függ.
A biztosítások díjtámogatása szintén bizonytalan mértékű, csupán annyi bizonyos, hogy legfeljebb a teljes díj 65 százalékát téríti. Ha azonban nagyobb számú igénylés érkezik, az egy biztosításra jutó támogatás mértéke arányosan csökken. Ráadásul a „B” és „C” típusú biztosítások díjait csak abban az esetben támogatja a rendszer, ha a jóval összetettebb és ezért drágább „A” típusú növénybiztosítások díjtámogatását már fedezte. Tehát az ideinél nagyobb érdeklődés mellett a termelő már korántsem lehet bizonyos abban, hogy „B” vagy „C” típusú biztosítása esetén számíthat-e egyáltalán támogatásra. Mindez különösen annak fényében fontos szempont, hogy az idei alkuszi tapasztalatok szerint a termelők többsége a „C” típusú díjtámogatott biztosításokat választja. Ezért egy újragondolt elosztási szisztéma várhatóan nagyobb ösztönző erőt jelenthetne.
|
Kárenyhítésre jóval több pénz jutott, mint eddig, de...
Nem árt megjegyezni, hogy a kárenyhítő alapot így is a duplájára emelték (a termelői befizetéseket ugyanannyival kiegészítette az állam), és 2,7 milliárd forintos keret állt rendelkezésre a biztosítások állami támogatására. Vagyis az eddig "szokásos" 4 milliárd helyett idén közel 11 milliárd forint jutott, ráadásul sikerült bevonni a mezőgazdasági kárenyhítésbe az üzleti biztosítókat is. De mint említettük, a rendszer még gyerekcipőben jár, van még mit alakítani rajta.
Komoly teher a biztosítás megkötése még mindig
Komoly finanszírozási nehézséget jelent, hogy a legkésőbb november 1-jéig befizetendő biztosítási díjra jutó támogatást a gazdálkodók csak március végén tudják visszaigényelni – hangsúlyozta Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Ezt a sok esetben akár több tízmilliós összeget sok gazdálkodó egyszerűen nem képes 3-4 hónapig nélkülözni ebben az alulfinanszírozott ágazatban, ezért indokolt lenne a folyósítási ütemezés áttervezése is.
További ösztönző hatást jelentene, ráadásul a biztosítás alapelvének is jobban megfelelne, ha az "all risk típusú növénybiztosítást kötő termelők mentesülnének a kárenyhítő alapba történő befizetéstől".
A jelenlegi rendszer igen bonyolult, az egyes feltételek (önrészek, figyelembe veendő táblaszintű és gazdasági szintű kiesések, stb.) összetettsége miatt a termelők szakértői magyarázat ellenére is nehezen érzékelik, valójában milyen kockázatokat foglal magában az adott biztosítás. Ezért a rendszer egyszerűsítése szélesebb gazdálkodói kör számára tehetné vonzóbbá a díjtámogatott biztosításokat. Ugyanide kívánkozik az is, hogy a jogalkotó a díjtámogatott körben akadályozza meg azt, hogy egyes biztosítók egyéni kikötésekkel szűkíthessék az időbeli és térbeli kockázatokat. (pl. külön kikötött várakozási idő) Mindez ugyanis a termelők érdekeit csorbítja, miközben növeli a rendszer iránti bizalmatlanságot is.
A biztosítási adó is nagy teher
A maximum 65 százalékos díjtámogatás hatását jelentősen ronthatja a vagyonbiztosítások esetében kivetni tervezett 10 százalékos biztosítási adó, ezért az új konstrukció sikeres bevezetésének esélyét alapvetően javítaná, ha erre a körre a jogalkotó – legalább átmeneti időszakra – adómentességet biztosítana (egyelőre csak az életbiztosítások tartoznak ebbe a körbe).
Az idei év szerény eredményeit magyarázza az a tény is, hogy sok feltétel csak az egységes kérelem benyújtása előtti hetekben tisztázódott. Ezért is lenne indokolt, hogy a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások kérdésében mielőbb kerüljön sor az idei tapasztalatokból leszűrt következtetések szakmai megvitatására és ahol szükség van rá, a feltételrendszer további igazítására – hívta fel a figyelmet Póczik András.
A tőzsdék vegyes képet mutatnak, kijöttek a különadókról szóló rendeletek, ám nem okoztak nagy ármozgást. A forint gyengécske, és elemzők szerint ez fokozódhat. 
