A katalán sokk után a spanyol központi kormányzat a Balkánon folytatná harcát a szeparatizmus ellen Európában. Márpedig Koszovót továbbra is a szegénység, a maffiakormányok és a kilátástalanság sújtja és igenis európai védernyőre van szüksége.

A katalán parlament és kormány szétkergetése után holnap újra választ Katalónia, és elvileg visszanyerheti autonómiáját, melyet a függetlenség kikiáltása miatt vont meg tőle Spanyolország. Kérdés, hogy a függetlenségpártiaknak többségük lesz-e, és megy tovább a huzavona, vagy visszakoznak a katalánok, és maradnak spanyolok.

A boszniai muszlimok hajlandók háborút vívni a szerb közösséggel, ha azok kiválnak az államközösségből. Ez adott esetben azonnal kiterjedt konfliktussá válna, hiszen Putyin és a boszniai szerbek vezetője szoros kapcsolatban állnak és az elmúlt hat évben hétszer találkoztak. Az amerikai sajtó is felfigyelt a fortyogó Boszniára.

Világszerte láthatjuk az etnikai jogok követelésének napirendre kerülését olyan dinamikával, amelyet a második világháború óta nem tapasztalhattuk. Az etnikumok kiválása államok fölbomlását vonhatja maga után, amely a történelemben gyakran járt együtt polgárháborúval. De mi történne, ha adott esetben erőszakba torkollna egy erőteljesebb székelyföldi önállósodási törekvés és Brüsszel ugyanúgy csendben maradna, mint ahogy most teszi a katalán események kapcsán?

Sűrű a népszavazási szezon programja: hétfőn az iraki kurdok szavazták meg a független hazát maguknak, most vasárnap a katalánok szeretnének ugyanerről a kérdésről dönteni. A spanyol anyaország tűzzel-vassal gátolná, a katalánok nem engednek a 48-ból. Akár incidensbe is torkollhat, ha nagy lesz a keménykedés.

A brit népszavazás alaposan felforgatta a szeparatista mozgalmakat is: hiába szavaztak a skótok a Nagy-Britanniában maradás mellett két éve, a brit EU kilépés miatt újra szavazhatnak, ezúttal a függetlenségre. Ez most a másik nyughatatlan népet, a katalánokat is feltüzelte: szembeszállnak Madriddal.