A spanyolok legyőzték a katalánokat - most a Balkánon szállnak harcba

Elhagyott épület egy dzsámi és egy minaret mellett Podujeve városban, a koszovói-szerb határ közelében (Kép forrása: MTI Fotó, Kovács Tamás)

Carles Puigdemont, Katalónia volt elnöke az elmúlt órákban egy letargikus SMS-üzenetet küldött egy szintén Belgiumba menekült harcostársának, miszerint „a csatának vége”, vagyis Madrid megnyerte a katalán függetlenségi harcot. Ez a spanyol központi kormányzatot határtalan örömmel is eltölthetné, de a jelek szerint Madrid folytatja harcát, mégpedig a Balkánon. A spanyol külügyminisztérium ugyanis arról értesítette egy feljegyzésben az Európai Bizottságot, hogy a Szerbiáról levált Koszovót ki kell rekeszteni abból az EU-s tervből, amely a nyugat-balkáni országok gyorsabb felvételét szorgalmazza az unióba. A Nyugat-Balkánon hat EU tagjelölt ország helyezkedik el: Albánia, Bosznia, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia.

Madrid a szeparatizmus ellen

Igen ám, de a tíz éve kikiáltott koszovói függetlenséget olyan uniós államok utasítják el, amelyek maguk is valós vagy vélt nemzeti kisebbségi szakadár törekvésekkel szembesülnek, így Ciprus, Görögország, Spanyolország, Románia és Szlovákia. S ha már itt tartunk, Oroszország Szerbia örökös támogatójaként is Koszovó függetlenségének ellenzője, és több volt szovjet tag- köztársaság, köztük Ukrajna, Fehéroroszország és Moldova is. A Krím-félsziget Oroszország általi 2014-es annexiója idején az orosz érvelésekben épp Koszovó példája került elő, az egyoldalú koszovói függetlenséget jogalapként, illetve precedensként hozva föl.

Madrid tehát most világosan kifejezte szembenállását Koszovóval, éppen azelőtt, hogy jövő hét kedden a Bizottság az új Nyugat-Balkán stratégiáját tervezi elfogadni. Az EUobserver által előzetesen megszerzett 12 oldalas brüsszeli tervezet azzal biztatja Szerbiát, hogy 2025-ben EU-tag lehet, ha előtte rendezi viszonyát Koszovóval.

A spanyol külügyminisztérium szerint viszont a Bizottságnak világosan meg kell különböztetnie a bővítési folyamatot az EU tágabb régiós politikai stratégiájától. A spanyol feljegyzés leszögezi – gesztusként Szerbia felé -, hogy „a bővítés nem egy konfliktus-megelőző eszköz”. A spanyol beavatkozás a katalán válság árnyékában érkezik, amely során a katalán szeparatisták politikai hasznot próbáltak húzni az EU támogatásából a koszovói önrendelkezés és szeparatizmus irányába. A spanyolokkal ellentétben a szlovákok – akik szintén ellenzik Koszovó függetlenségét – támogatják a Bizottság nyugat-balkáni anyagát.

Koszovó európai védernyőt kíván

Márpedig Koszovót továbbra is a szegénység, a maffiakormányok és a kilátástalanság sújtja és rendkívül törékeny politikai állapotát fél éve mutatta meg az előrehozott választások eredménye. A legdöbbenetesebb fejlemény kétségkívül a Vetevendosje nevű párt második helye lett, amely durván megduplázta a támogatottságát a 2014-es választások óta, megközelítőleg 30 százalékosra. Az erőteljesen EU-kritikus Vetevendosje (Önmeghatározás) egy erőszaktól sem elzárkózó politikai tömörülés, erősen elitellenes felhangokkal, amely mindenfajta párbeszédet elutasít Szerbiával.

Káncz Csaba

A párt fő követelései közé tartozik az Albániával való egyesülés (vagy unió), Koszovó nemzetközi igazgatásának megszüntetése és a Pristina - Belgrád dialógus Pristina - Észak-Koszovó dialógussá alakítása. A párt népszavazással módosítana a jelenlegi koszovói alkotmányon, amely tiltja az országnak, hogy egy másik országgal egyesüljön. A Vetevendosje megnövekedett politikai befolyása azzal fenyeget, hogy Koszovó kapcsolata Brüsszellel még turbulensebbé válik, emellett megnehezítheti a koszovói politikai döntéshozatalt és lassíthatja az ország harmonizációját az EU-val.

Káncz Csaba jegyzete.