A K&H pályakezdők jóléti indexének felmérései szerint nem nőtt a fiatalok önállósodási kedve a jelentősen lecsökkent, már 5 százalék alatti THM mellett elérhető lakáshitelek ellenére sem. A 19-29 éves városi fiatalok 62 százaléka még a szüleivel él. A családdal együtt élő fiatalok ötödének fontos csak, hogy önálló háztartásba költözzenek, negyedük nem tervez még önálló háztartást. A költözés legvalószínűbb forgatókönyve az albérlet, jelenleg a fiatalok 18 százaléka él valamilyen önálló bérleményben.
|
Ha kertes ház nincs, jó a mamahotel is A K&H kutatásához hasonló eredményekre jutott a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület felmérése is. Eszerint a huszonéves magyar fiatalok jó része, főleg az egyetemisták nem tervezik, hogy mihamarabb továbbállnak a szülői házból. Saját kertes ház legtöbbjük vágya, de rövidtávon inkább bérlésben gondolkodnak. Részletek >>> |
Az önállósodás – a szülőktől való elköltözés – a fiatal nőkre jobban jellemző, az albérletben élők kétharmada ugyanis nő. Természetesen az egyetem befejezése is jelentős változást hoz az önálló lakásba költözésben, 25 év alatt a fiataloknak csak 13 százaléka lakik albérletben, 26 év felett ez az arány a duplájára nő. Ugyanez az arány igaz Budapest és a vidéki városok esetén is, a fővárosban élő fiatalok 27 százaléka említi az albérletet, míg vidéken ez csak 13 százalék.
A bérelt lakást jellemzően (a válaszadók több mint fele) ketten veszik ki, a bérleményben egyedül mindössze 8 százalékuk él. „Az önálló élet kezdésének fontos lépcsője a szülőktől való elköltözés. A jelenleg albérletben lakó fiatalok közül a lakásvásárlást tervezők több mint fele mondta azt, hogy ezt főleg hitelből tervezi. Az ő vélekedésük reálisabb piacismeretet feltételez, mint azoké, akik sosem laktak albérletben. Utóbbiak körében a lakásvásárlást tervezőknek mindössze negyede gondolja úgy, hogy hitelre szüksége lesz saját lakás vásárlásához” – mondta dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató helyettese.
Amikor albérletről beszélünk, a fiatalok közel 90 százalékánál ez azt jelenti, hogy egy lakást bérelnek, és a lakás tulajdonosa nem lakik velük együtt. Az átlagos bérleti díj 29 ezer forint egy főre számolva, rezsivel együtt ez az összeg 53 ezer forint. Ha már elköltöztek a szülőktől, akkor a fiatalok többsége (72 százalék) teljes mértékben maga fizeti a lakásbérlés minden költségét – derült ki a felmérésből.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
