A magyar családi házak harmada energiapazarló

A Fenntartható Otthon Zrt. felmérése szerint az ingatlanok egyharmada korszerűtlen szigetelési és épületgépészeti szempontból. Az energiahatékonysági beruházásokat koordináló szervezet mintegy 600 lakossági ingatlan energetikai tulajdonságait mérte fel. Véleményük szerint egy egyszerű nyílászárócserével és szigeteléssel az energiafogyasztásnak akár a felét is meg lehet spórolni, további fűtés-korszerűsítéssel, illetve megújuló energiás beruházással pedig 60-85 százalékos megtakarítás is elérhető. A felújítások szinte mindig finanszírozhatók lennének a megspórolt rezsiből.

Az első körben túlnyomórészt családi házakat vizsgált a szervezet, az épületek zöme 1960 és 1990 között épült, de néhány éve átadott ingatlanra, illetve 102 éves épületre is készítettek energetikai felmérést. A több száz felmérés összesített statisztikáiból kiderül, hogy az „A+” (fokozottan energiatakarékos) minősítéstől az „I” (rossz) kategóriáig terjedő tízes skálán a vizsgált családi házak 9 százaléka „H” (gyenge), 24 százaléka pedig „G” (átlagost megközelítő) minősítést ért el. A legtöbb vizsgált ingatlan – 31 százalék – „F” energetikai besorolást kapott, míg a második legjobb „A” kategóriába csak 3 százalékuk került. A felmérés eredményei szerint az 1960-1970 körül épült családi házak szinte teljes mértékben az „F”, „G” és „H” kategóriába sorolhatók.

A vizsgált ingatlanoknál több száz javaslatot tettek a felújításra. Például egy 100 négyzetméteres hasznos alapterületű családi ház esetében egy hozzávetőleg 2,5 millió forintos, hőszigetelést és nyílászárócserét tartalmazó beruházással már akár 50 százalékos energia-megtakarítást is el lehet érni. Egy-egy átfogó felújítási beruházással akár 2-4 kategóriát is javulhat egy családi ház energetikai besorolása. A beruházás pedig akár 8-10 év alatt is megtérülhet a megtakarított rezsiköltségből - olvasható a Fenntartható Otthon felmérésében.