A másfél milliárd forintos felújítás 70 százalékát uniós forrásból fedezték, a többit a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt gazdálkodta ki. Megújult például a vendégek fogadására szolgáló iszapcsarnok, az uszoda csempés kabinsora, a gyógyudvari háromszintes öltözőépület, a napozóterasz és a fürdő udvara is. De a Lukács fürdő mostantól számos olyan szolgáltatást is kínál, amelyek a fővárosban eddig csak korlátozottan vagy egyáltalán nem voltak elérhetőek. Ilyen többek között a Himalája sótéglából épült sókamra, a Hamam török masszázs.
Az újranyitáskor Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy a Fővárosi Önkormányzat tervei szerint a jövőben folytatják a fürdők, strandok fejlesztését, az utóbbiakat például befedve téli üzemeltetésre is alkalmassá teszik. A cél, hogy évtizedekkel ezelőtt egyszer már kiérdemelt fürdőfőváros címet megtartsák és ezen a téren Budapest státuszát helyreállítsák.
A külügyminiszter szerint Szijjártó Péterék sok mindent ledaráltak. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
