A politikában megbukott, az üzleti életben sokáig sikert sikerre halmozott Donald Trump. Egyik legjobban bejött pénzforrása az ingatlanpiac volt, ömlöttek a dollármilliók. Hoteljei, irodaházai és golfközpontjai jól működtek otthon és külföldön is.
Több szakértő azonban felveti: óriási kihívások elé néz, ha valóban szeretne teljes erőbedobással visszatérni az ingatlanokhoz és főleg New Yorkba. Ráadásul a távozó elnökre jogi megpróbáltatások is várnak, elegendő azt említeni, hogy a New York-i főügyész vizsgálatot indított, mert az a gyanú, hogy Trump ingatlanos cége valótlanul jelölte meg adóbevallásában a tulajdonában lévő nagy ingatlanok értékét, hogy élhessen az adókedvezményekkel és kedvezőbb hitelekhez juthasson – emlékeztetett a Politico című amerikai lap.
A gazdasági és politikai elemzők egy része arra számít, hogy Trump ezentúl szűkebb hazájára, Floridára fog összpontosítani. Egyik nagy támogatója, a Red Apple Group vezetője szerint túlságosan is szereti Palm Beach-et, ezért fog ott megtelepedni. Arról egyelőre nem szóltak, hogy belevág-e újabb ingatlanfejlesztésekbe, de őt ismerve ezt nem lehet kizárni.
Floridában erős a kiskereskedelmi és meglepő módon a raktárpiac is. A számtalan bevásárlóközpont mellett a raktárak szárnyalása a járvánnyal is magyarázható, az e-kereskedelem hatalmas keresletet támaszt nekik. A félsziget déli része a legfejlettebb ezen a téren, Miami és Tampa környékén néhány fejlesztés is történt az elmúlt években. Vonzó a piac, annyira, hogy chicagoi és kaliforniai fejlesztők is feltűntek. A keresletet látva a telektulajdonosok egyelőre tartják ingatlanjaikat, a bérleti díjak meg tovább araszolnak felfelé.
New York egyébként eléggé trumptalanította magát az elmúlt években, oda aligha tér vissza. Átnevezték az ő nevét viselő épületeket és intézményeket, az egyik toronyházban a lakók arra hivatkoztak, hogy azért támogatják az átnevezést, mert biztonsági kockázatnak tartják a Trump nevet. Más épületeknél a bérlők üzleti márkájának ártalmairól beszéltek, amikor Trump neve került szóba – írta a bisnow.com üzleti ingatlanos portál.
A golfbiznisz – mint ahogy a szállodaipar – szintén megszenvedte a koronavírus járványt. A Trumphoz tartozó golfközpontokban ezer embert kellett elbocsátani tavasszal. Ez a szám vélhetően tovább növekedett az őszi-téli hónapokban, bár hivatalos adat még nincs erről.
"Az ingatlanpiac még mindig dübörög, de az emelkedő árak elkezdhetik kiszorítani a vevőket" – mondta Lawrence Yun, az amerikai ingatlanforgalmazók szövetségének (NAR) vezető közgazdásza. Utalt arra, hogy 2020 októberében a második egymást követő hónapban csökkent a folyamatban lévő használtlakás-értékesítések száma, mivel a kínálat szűkössége elriasztja az ingatlanpiacról a vásárlók egy részét. Az adatokat kommentálva kiemelte, hogy bár az előző hónaphoz képest enyhén csökkent az aláírt adásvételi szerződések száma, az egy évvel korábbi szintet könnyedén túlszárnyalta.
Történelmi mélypontra kerültek a jelzáloghitel-kamatok, de az eladásra kínált lakóingatlanok is. E tényezők kombinációja - a szűkös kínálat és az alacsony kamatok - az erős kereslettel párosulva olyan szintekre húzta fel az árakat, ami megnehezíti a vásárláshoz szükséges önrész előteremtését, különösen az első lakást vásárlók körében - figyelmeztetett Yun.
A rekordalacsony kamatoknak és az erős keresletnek köszönhetően az ingatlanpiac fittyet hány a gazdasági növekedés lassulására. A koronavírus-járvány hatására a munkavállalók 21,8 százaléka kényszerült távmunkába, közülük nagyon sokan költöztek a városokból az elővárosokba és más ritkán lakott övezetekbe nagyobb és kényelmesebb otthont keresve. Noha a családi házakat építők körében decemberben kissé visszaesett a bizalom, így is a novemberi rekordszint közelében maradt. Az építési vállalkozók az anyagköltség emelkedése mellett a megfelelő telkek, az építkezési anyagok és a jól képzett munkaerő hiányára panaszkodtak.
Az amerikai jelzálogkölcsönzést finanszírozó országos intézmény, a Freddie Mac statisztikája szerint a 30 éves lejáratú fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata a december 12-ével végződött héten 2,67 százalék, míg egy évvel korábban 3,73 százalék volt.
Mark Zuckerberg lakásokat is épít
A Facebook azt tervezi, hogy mintegy kétezer lakás építését teszi lehetővé San Franciscoban az öböl körzetében. Közel 150 millió dolláros befektetésről van szó egy nagyon alacsony kamatozású kölcsön formájában, amit 2026-ig fognak szétosztani az érintett néhány önkormányzat között. Az otthonokat azoknak a családoknak szánják, amelyek a régió átlagának harmadánál kevesebbet keresnek. Ez az akció a korábban bejelentett egymilliárd dolláros lakástámogatási program része. A Google és az Apple hasonló akciókat indított.
Az amerikai lakáspiac tehát viszonylag jól jött ki a válságból és lendületes növekedés elé néz – ezt támasztják alá a 2020-as eddigi adatok és a jövő évre szóló előrejelzések. Más ingatlanpiaci szegmensekkel ellentétben az árak pozitív tartományban maradtak, az átlagár 0,8 százalékkal emelkedett. A forgalom ugyan 1,8 százalékkal csökkent, de például az önálló családi házak megkezdett építkezése hat százalékkal bővült 2019-hez képest.
A realtor.com decemberi összegzése szerint 2021-ben 5,7 százalékkal fognak emelkedni az átlagos lakásárak, miközben a tavasz és nyár erős forgalmat hoz: mintegy 7 százalékkal lehet több adásvétel, mint 2020 azonos időszakában, a külön álló családi házak forgalma 9 százalékkal növekedhet. Ezek alapján akár ebbe az ágazatba is beszállhat a Trump-dinasztia.
A Biden-hatás
A győztes Joe Biden a kampányban azt ígérte, hogy óriási infrastrukturális fejlesztési és épületfelújítási programokat indít. Az épületfelújítás csak egy rész az új elnök 2 billió dolláros infrastruktúrafejlesztési és környezettudatos energiafelhasználást célzó programjának. Hidak, közúti és vasúti vonalak felújítása és bővítése és más tranzit lehetőségek kiterjesztése tartozik ide. A több évre szóló program megvalósításához sokkal több mérnök, tervező, építőipari és technológiai szakemberek kellenek. Vagyis nagyon sokak számára kitörési pont lehet ez a program.
Az üzleti ingatlanpiacon működő amerikai vállalatok túlnyomó része legfeljebb 2021 végére, de inkább 2022 első felére tudja összeszedni magát a járvány miatt – vetítette előre a Deloitte globális tanácsadó cég, amely 2020 végén körkérdésben érdeklődött ezeknél a gazdasági kilátásaikról. Majdnem negyven százalékuk azt mondta, hogy hiába lesz meg a biztonságos vakcina, a gazdaságban súlyos sebek keletkeztek, ezeket nehéz lesz gyorsan gyógyítani.
Ezt alátámasztja a Bloomberg december közepén közölt előrejelzése is. Eszerint a következő két évben legalább 126 milliárd dollárnyi kereskedelmi ingatlant dobnak kényszerűségből a piacra, mert a tulajdonosok nem képesek fizetni hiteleiket. Főleg hotelektől, irodaházaktól és bevásárlóközpontoktól kell áron alul megválni. Ha nem jön egy nagyobb gazdasági kilábalás 2022-ig, akkor 2025-re már 321 milliárd dollárra nőhet ez az összeg, a legrosszabb esetben pedig 659 milliárd dollár is lehet. A hiénák a hedge fundok és a magán befektetői csoportok lehetnek.
A Deloitte úgy látja, hogy a vesztes ingatlanos ágazatok (hagyományos irodák, hotelek, éttermek, kiskereskedelmi központok) mellett van jó pár nyertes is, például az adatközpontok, a logisztikai központok, az egészségügyi ingatlanok és a távközlési célt szolgáló mobiltornyok, ezekre mind óriási érdeklődés mutatkozott.
Erre utal Josep Borrell kijelentése. 
