Az elmúlt években a koronavírus-járvány, majd a geopolitikai krízisek miatt a magas kockázatok, emelkedő kamatok és beruházási költségek tartották nyomás alatt a kereskedelmi ingatlanszektort, ezzel együtt pedig a többéves időtávra tervezhetőség is eltűnt. 

„Bár a magas infláció miatt továbbra is visszafogott fogyasztásra lehet számítani, és a geopolitikai események is bármikor átírhatják a tervezett forgatókönyvet, a legfőbb gondot mégis az jelenti, hogy a többéves időtávra tervezhetőség eltűnt. Az ingatlanszektorban azonban elengedhetetlen a legalább 5-10 évre előre gondolkodás, ezért azt a három globális megatrendet kell jobban megismerni, amelyek visszafordíthatatlanul átformálják az életünk minden területét. Az ESG, vagyis a környezeti és társadalmi hatások figyelembevétele, a mesterséges és digitális technológia integrálódása, valamint az egyre komplexebb demográfiai változások a forgalomtól a fejlesztéseken át a vásárlási szokásokig alapjaiban alakítják át a teljes szektort a következő években” – mondta el Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus csoport működési vezérigazgató-helyettese.

Egyre intelligensebb technológiák 

Az intelligens technológiák elterjedése az egyik olyan megatrend, amivel a kereskedelmi ingatlanszektornak minden területen számolnia kell a jövőben: a tervezéstől a beruházásokon át az üzemeltetésig kihagyhatatlanul integrálódik a folyamatokba. Sőt, az ESG-célok megvalósításának is fontos eszköze lesz a jövőben, mivel a kockázatok előre történő modellezéséhez és az erőforrások felhasználásának monitorozásához egyaránt elengedhetetlen. Az okos megoldások által szolgáltatott valós idejű adatok a kereskedelmi szektorban pedig lehetővé teszik majd az értékesítési folyamat lépéseinek pontosabb és hatékonyabb tervezését, a fogyasztók gyorsabb kiszolgálását. Mindehhez a különböző eszközök és technológiák összehangolására, az online és offline tér közötti akadálytalan és korlátlan átjárásra van szükség.

Nyakunkon az alfa generáció

Alighogy képbe kerültünk a Z generáció sajátosságaival, máris itt vannak az ún. alfák, azaz a 2010 után született korosztály. Bár ők még nem jelentenek önálló vásárlóerőt, de a szülők költéseire annál erősebb hatást gyakorolnak, sőt, a becslések szerint már 2029-re annyit fognak költeni, mint az Y és Z generáció együttesen. Ez a „digital-first” generáció ráadásul minden eddigi korlátot levet magáról: bármelyik korábbi korcsoportnál individuálisabb, határozott véleményük, értékeik vannak, magas elvárásokkal bírnak, és egyáltalán nem tolerálják a nem megfelelő kiszolgálást. A jövő generációjának megértése ezért egyre komolyabb kihívást jelent a cégek számára, ha meg akarják őket nyerni fogyasztóként. 

Figitális üzletek, hiperperszonalizáció, tartalomvezérelt vásárlás – erre kell felkészülnie a kereskedelemnek

A nagy kérdés persze, hogy mindezek a fenntarthatósági, technológiai és demográfiai folyamatok hogyan alakítják át a fogyasztói szokásokat, a vásárlás folyamatát, az üzletek működését. 

„Azt látjuk, hogy az online vagy fizikai tér dilemmája megszűnik, a jövőt az integrált megoldás, az úgynevezett figitális üzletek jelentik, ahol a bolti vásárlás során online megoldások támogatják a vásárlást, a vásárlók akadálytalanul mozoghatnak az offline-online tér között. Így például a mesterséges intelligencia, illetve a képfelismerő technológiák és szenzorok segítségével az okospolcokról azonnali, személyre szabott információt vagy akár akciós ajánlatot kaphatnak a termékekről, majd kassza nélkül fizethetnek a fizetőkapun áthaladással” – említett néhány példát Gyertyánfy. „Ez a hiperperszonalizált kiszolgálás a boltok és az üzemeltetők részéről egyaránt a vevőközpontú szemlélet új szintre emelését jelenti, amit az intelligens rendszerekre épülő, adatalapú működés és döntéshozatal tud megteremteni. Jó példa erre a – maximálisan GDPR kompatibilis – szuperintelligens látogatókövető rendszer, ami már nemcsak profilozza a látogatókat csupán a ruházat alapján, de előzetes becslést is tud adni a vásárlásról” – tette hozzá a vezető.

Eközben persze a fogyasztók igényei is reagálnak a technológiai és környezeti változásokra. Az egyre tudatosabb vásárlás irányába haladunk, amiben előtérbe kerülnek az olyan szezon-független termékek, amelyeket egész évben, sokféleképpen lehet hordani, használni. A közösségi média hatásaként pedig a tartalomvezérelt vásárlás kap egyre nagyobb szerepet, ahol a fogyasztók a tartalomkészítők bejegyzései alapján tájékozódnak a termékekről, indítanak vásárlást.  

Az ESG-t sem lehet már kihagyni

A PwC tavalyi felmérése alapján az ingatlanszektor 90 százaléka szerint a piac fejlődését az ESG fogja leginkább meghatározni 2050-re. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb jelentősége lesz finanszírozási szempontból, de a felelős és transzparens működés, a fenntarthatósági vállalások megfogalmazása és a nemzetközi sztenderdeknek való magas fokú megfelelés a bérlői oldalon is komoly elvárásként jelenik már meg.  Maga a szektor is átalakul, ugyanis az új beruházások helyett a meglévő épületek áttervezésére, átalakítására kerül át a hangsúly. De nem csupán az épületek falain belül, hanem azon túl is megnyilvánul majd az ESG szemlélet. Egyrészt az ingatlanok a hozzájuk tartozó, környezetileg aktív zöld területek és inaktív burkolt felületek formálásával központi szerepet kapnak a fenntartható városi környezet kialakításában. Másrészt a nettó nulla szén-dioxid kibocsátású városok csak úgy valósíthatók meg, ha az energiahatékony épületek maguk is a villamosenergia-hálózat infrastruktúra részévé válnak, intelligens mikrohálózatokat alakítanak ki. Az Egyensúly Intézet szerint ugyanis 2030-ra már közel 60 ezer GWh áramszükséglettel számolhatunk Magyarországon az eddigi legnagyobb fogyasztáshoz, a 2021-ben felhasznált közel 50 ezer GWh-hoz képest.