Továbbra is folyamatos az ingatlanárak növekedése, elsősorban a panellakások drágulása szembeötlő. Az országos panel árindex alapján nominál értéken megduplázódtak az árak 2008-hoz képest, de reál értéken is bőven meghaladta a bő tíz évvel ezelőtti szintet.
|
| Duna House Országos Lakásárindex |
Egyedül a nyugat-magyarországi panellakások képeznek kivételt, ahol még bőven 200 százalékpont alatt áll az index, szemben a kelet-magyarországi 218-as és a budapesti 230 százalékpontos értékkel. Ez forintban kifejezve 272 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelent nyugaton, 309 ezer forintos átlagértéket keleten, míg a fővárosban ennek majdnem duplája jellemző.
Budapesten közel 50 százalék a 15 millió forint feletti hitelügyletek aránya, vidéken a többség (33%) 5-10 millió forint közötti összeget igényel. Az árakhoz hasonlóan nő az átlagos hitelnagyság is, amely emelkedés elsősorban a vidéki területeket érinti nagyobb mértékben.
Eladói oldalon a fővárosban a nagyobb lakásba költözés a fő motivációs ok, míg vidéken az örökölt ingatlanokat értékesítik a legnagyobb százalékban.
Folytatódik a drágulás, de már nem olyan elképesztő módon?
A napokban frissítette az Eurostat is a lakásárak drágulásáról szóló statisztikáját, több mint másfél év után 2018 negyedik negyedévében csak minimálisan emelkedtek tovább a magyar árak. Igaz, a hazai ingatlanpiacon tapasztalt áremelkedés így is elképesztő, 2015-től és 2018 végéig mintegy 35,4 százalékos.
Az éves árnövekedés Magyarországon 2018 végén még 8,9 százalék volt, amivel az európai országok listáján a hetedik helyen álltunk, a negyedéves drágulás egy százalék alatt maradt 2018 utolsó három hónapjában.
Alapvetően jó hangulatban zajlott a kereskedés a budapesti tőzsdén, a Mol 8 százalékot meghaladó csökkenésétől sem szabad megijedni. 
