A Duna House elemzése szerint a megélénkült piac egyformán hatott minden árkategóriára, sőt egyes időszakokban épp a drágább, 20 millió forint feletti ingatlanok aránya nőtt meg. Az ilyen tranzakciók közel háromnegyede a közép-magyarországi régióban valósult meg, ebből is zömmel inkább a fővárosban.
Árkategóriák szerinti bontásban a budapesti kerületek között az abszolút favorit a 2. kerület, hiszen a legtöbb vásárlás a 30- és 40 millió forint feletti sávban is itt történt. A Duna House elemzése a budapesti, 20 millió fölötti vásárlások esetén a vevőkört is megvizsgálta. A korábbi becslésekből már kiderült, hogy általában az összes ingatlan vonatkozásában a 30-as korosztály a legaktívabb vásárlóréteg. Ez a 20 millió fölötti kategóriában sincs másként, hiszen több mint a vásárlók harmadát a 30-as korcsoport adja.
A vevők közel fele azonban idősebb, 40 év feletti. A válaszadó vevők háromnegyede vallja magát vállalkozónak, vagy közép- és felsővezetőnek. Az utóbbiak vették a legmagasabb átlagáron az ingatlanokat, közel 44 milliós értékben, őket követik a vállalkozók 37 millióval, majd a középvezetők 31-gyel.
A felmérésben vásárlási okként a vevők egynegyede jelezte, hogy befektetési céllal költött ingatlanra, ami kevesebb, mint az összes tranzakciók esetében tapasztalt 33 százalékos arány. A drága lakásokat a válaszadók szerint leginkább (40% fölött) egyszerűen csak azért vették, mert nagyobba szerettek volna költözni. A nagyobba vágyók átlagban 120 négyzetméteres ingatlant vettek, míg a befektetési céllal vásárlók a 20 millió fölötti kategóriában átlagosan 90 m2-es lakásba fektettek.
Nyilvános főpróba. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
