Tíz év alatt jelentősen visszaesett a fiatalok lakásvásárlási kedve: 2001 és 2011 között 32 százalékkal esett az általuk lakott lakások aránya. A KSH adatai szerint 2001-ben a lakások 6,2 százalékát lakták csak fiatalok, addig 2011-ben ugyanez a kör már csak a lakók 4,2 százalékát tette ki. Korábban adókedvezmény és a szocpol segítette a vásárlókat, most a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) jelenti a motivációt. A lakásépítési támogatás rendszere 2012-től éledt fel újra, ám csak új lakások vásárlásához járult hozzá az állam, ráadásul már két meglévő gyermek is feltétel volt, s az egész programra csak a 35 év alattiak jelentkezhettek - vagyis csak egy szűkebb körnek szólt. Tavaly ennek ellenére már 160 milliárd forinttal támogatta a költségvetés a lakásépítési programot – írja a Népszabadság. Persze, mivel a támogatás a tényleges beruházásnak csak töredékét teszi ki, nem biztos, hogy e nélkül nem vágtak volna bele a családok a vásárlásba.
|
Fiatalok - kicsiben Érdekesség, hogy a friss építésű lakások alapterülete egyre zsugorodik - ez persze összefügghet azzal, hogy még támogatással is véges a keresletet támasztók anyagi lehetősége. Országos átlagban százról 99 négyzetméterre, budapesti viszonylatban viszont ennél jóval dinamikusabban, hiszen a 2013-as 83 négyzetméteres "átlaglakás" 74 négyzetméteresre "ment össze" |
Több, mint ötvenezren keresték
A várakozásokat felülmúló volt az érdeklődés a pénzintézeteknél július folyamán a szocpolt felváltó új lakástámogatási rendszer, a CSOK iránt a tapasztalatok szerint annak ellenére, hogy hitelezési szempontból is uborkaszezonnak számít a nyár, mégis országosan közel 50 ezren érdeklődtek már a kedvezmény feltételrendszere iránt, és több ezren már konkrét időpontot is egyeztettek valamely érintett pénzintézetnél.
A Duna House ingatlan-tanácsadó saját adatain alapuló becslése szerint júliusban 12 355 lakóingatlan cserélt gazdát, harmadával több, mint egy évvel korábban, amikor közel 9200 ügyletet regisztráltak. A gazdasági krízist követő években ennél csak egyszer mért magasabb forgalmat a társaság, 2012 januárjában, ám akkor a devizaalapú hitelek kedvezményes végtörlesztése generált jelentős pluszforgalmat. Az első hét hónapban így összesen 80 670 lakás és családi ház került új tulajdonoshoz, amely alig marad el a 2013-as teljes éves forgalomtól.
Akár 150 ezer tranzakció lehet
A Duna House szerint amennyiben a közel másfélszeres növekedést korrigálják a szokásos szezonalitással (a második fél év mindig jobb, mint az első), és a július elsejétől elindult családok otthonteremtési kedvezményével (CSOK) is kalkulálnak, akkor idén a piaci forgalom elérheti a 150 ezres szintet is. Eközben a használatbavételi engedélyt kapott lakások száma 3083 darab volt, az előző évitől hat százalékkal maradt el. Ennek magyarázata, hogy a beruházók előbb a válság éveiben rájuk ragadt lakások ezreinek értékesítésében érdekeltek, s csak óvatosan indítanak új projekteket, azokat is elsősorban forgalmas, felkapott, rizikómentes helyeken. Nem is véletlen, hogy a teljes lakáspiac forgalmából ma már mindössze 2-3 százalékot képviselnek az új lakások. A készleten lévő lakások idén minimális kivétellel gazdára találnak, így a vállalkozókra hárul a feladat, hogy a piaci keresletnövekedésnek eleget tegyenek. Ebben segítségükre lehet a Növekedési Hitelprogram, amit immár lakásépítéshez is fel lehet használni.
Érdekesség, hogy a friss építésű lakások alapterülete egyre zsugorodik. Országos átlagban százról 99 négyzetméterre, budapesti viszonylatban viszont ennél jóval dinamikusabban, hiszen a 2013-as 83 négyzetméteres "átlaglakás" 74 négyzetméteresre "ment össze".
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
