Hány év alatt térül meg, ha hőszigeteljük a házat?

Privátbankár.hu: A lakások házak szigetelése rendre télen kerül elő. De az elmúlt időszak hőségét látva adódik a kérdés: nyáron is fontos a hőszigetelés?

Természetesen. A hő áramlási iránya ilyenkor ugyan megfordul, de a mennyiségét mindenképpen csökkenteni lehet, és kell. Annyiban más egy kicsit a nyári eset, hogy télen a távozó meleget pótoljuk a radiátorokkal, míg nyáron, ha nincs klímánk, nem vonjuk el a többlet meleget. Ezért egy hosszantartó kánikula a legjobban szigetelt épületet is fel tudja melegíteni, de okos használattal, az esti szellőztetésekkel a jobban szigetelt épület tovább ellen tud állni a hőségnek, és ez néha akár a szó szoros értelmében is életmentő lehet.

PB: Időről-időre hallani új és új innovációkról a szigeteléstechnika terén. Van már olyan értékesítő, aki úgy árulja a házát, lakását, hogy az lényegében önfenntartó, mivel a napelemek által megtermelt energia mellett olyan kiváló a hőszigetelése, hogy minimális a hőveszteség. Hihetünk-e az ilyen híreknek?

Vannak már ilyen épületek Magyarországon is, a passzívházakból már egy csokorra valót fel tudunk mutatni, és az aktívház, a pozitív energiamérlegű épület is létezik. Persze, mindig érdemes utánanézni, hogy az adott épület csak hirdeti magáról ezt, vagy valóban megfelel a szigorú követelményeknek. Az első hazai passzívház 2009-ben épült fel, és azóta több tucat hasonló minőségű épület jött létre. A nemrégiben átadott angyalföldi százlakásos passzívházzal pedig ugrásszerűen megnőtt a fokozott komfortot élvező családok száma. Ausztriában 3 millió négyzetméternyi passzívház van, és Vorarlberg tartományban a lakások 22%-a passzívház. Mi még messze vagyunk ettől, de reméljük, hogy jó irányban haladunk.

PB: A hőszigetelés egy kicsit úgy tűnik, mintha rásegítő vagy pótló megoldás lenne. Mennyiben alap a hőveszteség elkerülése érdekében az, hogy megfelelő minőségű építőanyagot válasszunk?

Ellenkezőleg, éppen hogy ez az alap. Közhely, hogy az a legtisztább energia, amit meg sem kell termelni, és az a legolcsóbb, amit nem használunk fel. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, hogy kellően csökkentjük a veszteséget. A megújuló energiák nagyon hasznosak, de sajnos, jelenleg még nem tudjuk gazdaságosan olyan mennyiségben előállítani, hogy egy pazarló épület minden igényét fedezni tudjuk. Annak meg nem sok értelme van, hogy csak azért telepítsünk napelemeket a tetőre, hogy 15%-al csökkentsük a ház energiaszükségletét. Ha viszont az energiafogyasztásunkat le tudjuk csökkenteni az eredeti 15%-ára, úgy már függetlenek leszünk a gáz árától. Természetesen ez csak akkor fog sikerülni, ha minőségi építőanyagot, minőségi szigetelőanyagot választunk.

Mint más termékeknél, itt is nagy a szórás: sok olcsó, kétes minőség van a piacon a neves, megbízható márkák mellett. Nagy különbség viszont, hogy ha nem megfelelő a tej, amit tegnap vettem, akkor holnap egy másik, jobb minőségűt veszek. De szigetelőanyagból többnyire csak egyszer vásárolunk egy életben, aminek minősége 70-100 évre meghatározó lesz az otthonunkra nézve. Érdemes tehát ellenőrzött minőséget választani, mert nagy a kockázata a noname termékeknek.

Számunkra az ellenőrzött minőség viszont többet jelent, mint hogy egyszer valamikor letesztelték az anyagunkat. A jó minőséget nem csak gyártani kell, de meg is kell mutatni a vevőknek. Az Austrotherm ezért indította el idén az Átlátható minőség kampányát, amiben hetente közzétesszük a belső minőségellenőrző laborjainknak a vizsgálati eredményeit.

PB: Mindenki mindent forintosít: a megfelelő minőségű építő- és szigetelőanyagok okozta energiamegtakarítás ésszerű időtávon belül rentábilissá teszi az ilyen beruházásokat?

Vegyünk egy tipikusnak mondható, 70-es években, B30-as téglából épült házat. Ha a mai előírásoknak megfelelően szigeteljük, úgy 11 cm Grafit Reflex hőszigetelés lesz a jó választás. A 2018-tól kötelező közel zéró energiafelhasználású épületek előírásainak akkor fogunk megfelelni, ha 16 cm-es a Grafit Reflexet használunk. Előbbi ma a kereskedelemben négyzetméterenként kb. 3 500 Ft/m² bruttó áron beszerezhető, míg a 16 cm-es változat 4 700 Ft-ba kerül. A kivitelezést mindkét esetben 2.500 Ft-nak vesszük. Egy négyzetméter hőszigetelés így 6 000 – 7 200 Ft lesz. A kérdés csak az: mennyit tudunk így megspórolni?

A szigeteletlen fal egy négyzetméterén évenként 14 m³ gáz energiája szökik el, ami szigetelés után 2,4, illetve 1,7 köbméterre csökken. Így tehát az első változat esetében 1 624 Ft-ot takarítunk meg négyzetméterenként, illetve az energiatakarékos változat esetében ez 1 722 Ft lesz. A hőszigetelés négyzetméter költségét ezzel elosztva, megkapjuk, hogy hány év alatt térül meg a befektetés: 3,6-4,1 év. Ezt némileg növelik a mindig előforduló járulékos költségek, de ha kihasználjuk az állami támogatást, a megtérülési idő közel a felére is zsugorodhat.

Az elmúlt évek nem épp az építőipar sikereiről szóltak. Milyen hatással volt ez a hőszigetelő piacra és az Austrotherm életére?

Az építőiparon belül talán a hőszigetelőanyag gyártók kerültek még a legkevésbé rossz helyzetbe. Az évek óta tartó hőszigetelési vastagság növekedés többé-kevésbé kompenzálta a mennyiségi kieséseket. Komoly sikernek könyveljük el, hogy mind a három gyárunk továbbra is működik, és nem kellett leépítésekben sem gondolkodnunk. A hét szűk esztendő viszont lassan véget ér, és idén már növekedésben gondolkodunk. Ebben szerepet játszik a január elsejétől életbe lépett új épületenergetikai szabályozás, ami átlagosan 6 cm-el növeli meg az alkalmazandó szigetelési vastagságot, és előnyben részesíti az innovatívabb, fokozott hőszigetelő képességű Grafit termékek alkalmazását.

Az elmúlt években számos energiahatékonysági projekt állami vagy uniós támogatással valósult meg. Mennyire van szüksége ezek továbbvitelére a szigetelőiparnak?

Nem akarok álszent lenni, valóban hasznosak ezek a projektek az iparnak, de azért szögezzük le: elsősorban a lakosságnak van szüksége erre, és nagyon örülünk, hogy az Otthon melege pályázat idén tavasszal oly sok várakozás után végre megnyílt az épületfelújítók számára is. A halogatásnak ugyanis sajnos piac visszafogó hatása van. Ha lebegtetik a pályázat lehetőségét, úgy sokan nem vágnak bele a felújításba, mondván megvárják, amíg lehet pályázni. És hát volt olyan, hogy évekig nem írtak ki újabb pályázatot, csak a lehetősége tűnt fel a horizonton időnként. Ennek szerencsére vége, és úgy tűnik, mostantól ütemesen fognak megjelenni az új pályázatok.

A tavaszi 5-60 lakásos társasházaknak szóló támogatás után őszre a hírek szerint a nagy társasházak kapnak lehetőséget, és erre már nem csak panelépületekkel lehet pályázni, hanem hagyományos szerkezetű, 60-nál több lakással rendelkező társasházak is indulhatnak. De amit leginkább várunk, családi házaknak szóló projekt, csak a jövő évben várható. Pedig ez az, amire igazán szükség van, mivel a mintegy 2,5 millió családi ház energetikai szempontból rosszabb állapotban van, mint a társasházak. Jelentős megtakarítási potenciál van ezekben az épületekben, ezért minél hamarabb kap támogatást ez a terület, annál jobb.

Ne felejtsük el, hogy a 2020-ra európai szinten célul tűzött 20%-os energiamegtakarítást és azonos mértékű károsanyag kibocsátást csak támogatási programok segítségével érhetjük el.