Az energiaválság, majd az ezt követő gazdasági visszaesés nem hagyta érintetlenül a kiskereskedelmet, benne az ezt kiszolgáló infrastruktúrát sem. Visszafogták magukat az ingatlanfejlesztők. Nem csupán klasszikus bevásárlóközpontok nem épültek olyan mennyiségben, mint a válság előtti évtizedben, hanem a speciális típusnak számító outlet centerek osztálya sem gyarapodott látványosan, több európai országban már évek óta ugyanazok versenyeznek ugyanakkora eladóterületekkel.
A folyamatokat elemző német Ecostra gazdaságkutató intézet a közelmúltban kijött a 2023-as toplistával, ami csak kicsit változott 2022-höz képest. Az élen a brit, a német és a mediterrán piac van, de befurakodott a top 10-be Lengyelország, szépen feljött 2010 óta, most a hatodik helyen áll.
Az outlet centereket sem a Covid, sem az online vásárlások nem gyűrték le, a hozzájuk közeli városok bevásárlóközpontjai sem tudták megállítani a győzedelmes menetelésüket. Minden évben nőtt a számuk és az eladóterük. Az energiaválság, az általános infláció és az ukrajnai háború azonban nyugodtabb vizekre terelte ezeket, vagyis nagyon visszavettek a bővülési tempóból, ez látszik a készletadatokból is – hívták fel a figyelmet a német szakértők.
Húsz éve, amióta vizsgálják ezt a piacot, most először fordult elő, hogy összességében nagyon kicsit, de csökkent az outlet centerek száma és az összesített eladóterük. Egy központ, az írországi Killarney bezárt, egy másik, a finnországi The Zsar (Virolahti település) pedig a bezárás határára jutott. Jelenleg 197 működik Európában, az eladótér 0,8 százalékkal lett kisebb, most 3,2 millió négyzetméter. Az ír központ túl kicsi volt, mindössze 7000 négyzetméter és a Nike kiszállása megpecsételte a sorsát. A finn egység a finn-orosz határhoz van közel, ott az ukrajnai háború tette be az ajtót, hiszen főleg az orosz turistákra alapozta a forgalmat a 2018-as megnyitása óta.
Magyarországon üzemeltető- és tulajdonosváltás is volt már a 2004-ben átadott, legnagyobb (20 ezer négyzetméternyi kiskereskedelmi bérterület), biatorbágyi Premier Outlet Centernél. 2015-ben a tulajdonos Aviva alap eladta az ingatlant a Lone Star alapnak, egy évvel később kiszállt az üzemeltető JLL globális ingatlantanácsadó cég, átadva a feladatot az osztrák Retail Outlet Shopping (ROS) vállalatnak. 2018-ban a német DWS alap személyében megint új gazdája lett a központnak.
A jóval kisebb (9500 négyzetméternyi kiskereskedelmi bérterületű) 2008-ban nyitott Polgár melletti ingatlannál 2021 óta a ROS az üzemeltető. A JLL a nyitás után pár évig itt is üzemeltetőként szerepelt, majd vélhetően másként akarta folytatni, mint addig, ezért 2012-ben átadta ezt a „lehetőséget” a beruházónak. Érdekesség, hogy másfél évvel később kibékülhettek, mert megint a JLL lett az üzemeltető.
Volt egy másik, Budapesthez közeli próbálkozás, a GL Outlet Center Törökbálinton, ami 2004 és 2011 között üzemelt, de nem bírta a versenyt a biatorbágyival. Jelenleg a 16 ezer négyzetméteres bérterület egy kisebb részén a helyi önkormányzat irodái vannak, de a nagy része kong az ürességtől.
A magyar outletkedvelők által még mindig erősen látogatott Ausztriában három ilyen egység működik, ezeken kívül még három projekt indult, vegyes sikerrel. Egy nagyobb (Lobersdorf, Alsó-Ausztria, 10 ezer négyzetméter) 2005-ben nyitott, de bezárt még 2019-ben. A 8000 négyzetméteresnek szánt tiroli tervét 2016-ban adta fel a beruházó, a Salzburg közelében az első ütemét átadó harmadik nyitva van és további, pár ezer négyzetméternyi részhez megvan az építési engedély. Kérdés, ezt milyen tempóban akarja megvalósítani a fejlesztő.
Déli szomszédunkban kettő fogad vásárlókat Zágrábtól északra, illetve keletre mintegy 30 ezer négyzetméternyi bérterületet kínálva a világmárkáknak. A harmadik a fővárosból Varazsd felé vezető autóút mellett, 26 kilométerre Zágrábtól működött 2008 és 2012 között, de alig látogatták, így csődbement. Nagyobb nagyságrenddel és több központtal büszkélkedhet Csehország. Ott négy központ működik, de kettő tervét (Benesovice, Karlovy Vary) feladták a beruházók.
Talán meglepő, de a háború sújtotta Ukrajnában is van egy outlet center, méghozzá a Mega Market nevű klasszikus bevásárlóközpont közelében. Kijevtől kissé délre 2013-ban 15 ezer négyzetméteren nyílt meg Hodosivka településen a Manufactura Outlet Village, ami honlapja szerint most is várja a vásárlókat. Egyszerre 1200 autó tud leparkolni előtte. A fáradt vendégeknek egy 38 szobás hotelt is épített a beruházó/üzemeltető ADC Group.
Sokatmondó, hogy az üzemeltetők legerősebbje, a McArthurGlen mindössze egy új egységet nyitott Franciaországban, a továbbiak tervezése megakadt, mert egyelőre bizonytalannak ítéli a folytatást, az egyik németországi projektjéről (Remscheid városa közelében) pedig átmenetileg lemondott. Elképzelhető, hogy pár év múlva egy kisebb méretben mégis megnyitják.
A nagyágyúnak számító Value Retail az összes európai beruházását leállította, helyettük Kínában és az Egyesült Államokban néz szét üzleti lehetőségeket kutatva. Azt is közölte, hogy európai egységeit optimalizálni fogja, magyarul, csökkenti a méretüket és átalakítja a bérlői összetételüket is. A szintén erős szereplő spanyol Neinver a svájci-francia határ francia oldalán szeretne nyitni egy egységet, de máshol egyelőre évekig nem.
Megjegyzendő, hogy az outlet centereket egyes kereskedők és ingatlanfejlesztők kombinálni akarják a hagyományos fizikai üzletekkel. Több országban is próbálkoznak már ilyen hibrid modellel, köztük Lengyelországban is. Ám ez csak akkor működik igazán, ha a tisztán outlet centerként működő központoknál alacsonyabb bérleti díjakkal és nagyon profi koncepciót végigvivő menedzsmenttel vágnak neki.
Az Ecostra elemzői úgy látják, hogy nem kell félni a túltelítettségtől. Az outlet centerek piaca ott is fejlődik, ahol már nagyon sok ilyen van, például a briteknél vagy az olaszoknál. Csak akkor van baj, ha gyenge a koncepció vagy nem túl jól választották meg a helyszínt. A bejelentett beruházások zöme meg fog épülni, legfeljebb csúsznak pár évet. A bérlői kereslet feltétlenül megvan, a központok túlnyomórészénél a forgalom már elérte a Covid előtti időszakét, egyes esetekben meg is haladta, úgyhogy nagyon nem kell aggódni az ágazat jövőjéért – vélekedett a cég igazgatója.
Megtorlást ígérnek az irániak. 
