Költöznél? Itt van, mennyibe kerülnek a lakások

Kép forrása: MTI

Az Otthon Centrum adatai szerint 2003-ban több mint 270 ezer adásvételi szerződést kötöttek Magyarországon. Ez a hazai lakásállomány 6,59 százalékát érintette. 2009 - 2013 között az éves tranzakciószám alig érte el a 90 ezret.  2014 jelentette a fordulót, amikor ez a mutatószám ismét emelkedésnek indult és az év végére meghaladta a 110 ezret, a teljes lakásállomány mindössze 2,6 százalékát. 2015-ben – az Otthon Centrum előzetes várakozásának megfelelően – 134 ezer lakás-tranzakció történt az országban, ebből Budapesten több mint 40 ezer.

2016 első félévében, az Otthon Centrum adatai alapján mintegy 60-70 ezerre becsülhető országosan a tranzakciószám. „Év végéig összesen 140-160 ezer adás-vételre és mintegy 10 ezer új lakás átadására számítunk” – mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.

Minimum 20 milliót költünk újépítésűre

A Budapesten értékesített használt ingatlanok egy jelentős részét 10-25 millió forint és 30-60 m² nettó alapterület sávban értékesítették. A Belváros kedvezőbb részein a vételár bőven 25 millió forint felett alakult.

Soóki-Tóth Gábor szerint az újépítésű ingatlanok idén tömegesen 20-40 millió forint közötti értékben keltek el a fővárosban, de nem ritka az ennél magasabb értékű ingatlanok vásárlása sem.

Pest megyében már néhány millió forinttól lehetett használt ingatlant vásárolni. Az adásvételek jellemzően 5-20 millió forint közötti áron.

Vidéken a használt ingatlanok átlagos vételársávja 11 millió forint volt 2016 első félévében, mely érték jóval alacsonyabb, mint a fent említett fővárosi vagy Pest megyei adat. Jellemzően 3-15 millió forint között történt a legtöbb adás-vétel. Az említett érték főként a nagyvárosokban és a Balaton parton volt kissé magasabb és elérte a 20 millió forintot.

3400 lakást adtak át idén

Míg 2004-ben közel 44 ezer lakást adtak át Magyarországon, addig 2015-ben mindössze 7612 épült, ebből 1929 lakás a fővárosban. Az idei év első felében országosan 3400 új lakás épült, melyből Budapesten közel 1000.

Az Otthon Centrum adatai alapján a megyei jogú városokban és főváros kerületeiben a használt téglaépítésű társasházak fajlagos áraiban átlagosan 20-30 százalékos áremelkedés történt 2015 ugyanezen időszakához képest. Legnagyobb mértékben a főváros belső kerületei drágultak.

A vidéki városok többségében átlagos vagy átlag alatti áremelkedés jellemezte a használt tégla lakások fajlagos árait. Egyedül Szeged esetében volt tapasztalható kicsivel 30 százalék fölötti árnövekedés 2015. első félév átlagához képest. A 100 ezer főnél népesebb városaink esetében, így pl. Székesfehérváron, Győrben, Kecskeméten nem érte el az áremelkedés mértéke a 20 százalékot.

A panellakások áraira átlagosan 20 százalék árnövekedés volt jellemző. Ez az érték a fővárosban magasabb, míg a vidék városokban alacsonyabb. Az árak leginkább néhány budapesti kerületben (X., XV. és XIII.) és Békéscsabán nőttek, ahol 30-50 százalékkal emelkedtek a panellakások árai a tavalyi év ugyanezen időszakához képest.

2015-ben történt lakás tranzakciók 1000 lakosra vetítve. (Grafikon és táblázatok forrása: Otthon Centrum)

A négyzetméterárakban a téglalakásokkal megegyezően a fővárosi panelekre magasabb árak jellemzőek, mint vidéken. A legkedveltebb XIII., XI. és XIV. kerületekben 300 ezer forint/m² feletti fajlagos árak jellemzőek. A többi kerületben 250-300 ezer forint/m² az átlagos árszint, ennél csak a XVIII. és XXI. kerületek panellakásai némileg olcsóbbak.

A vidéki városok árszintje ennél is alacsonyabb és egyedül Győr és Sopron panellakásai közelíti meg négyzetméterenként a 250 ezer forintot. Legolcsóbban Egerben, Miskolcon és Szolnok lehet panellelakáshoz jutni, ahol a fajlagos árszint kicsivel magasabb, mint 100 ezer forint/m².

A használt családi házak esetében nem rajzolódik ki egyértelmű trend. Budapesten főként a pesti külső kerületekben 10-20 százalékkal nőttek a családi házak átlagos négyzetméterárai. Ennél valamivel nagyobb mértékű árnövekedés volt a XI. kerületben és Kecskeméten.

Az Otthon Centrum adatai alapján Békéscsaba és Zalaegerszeg kínálja a legkedvezőbb vételi lehetőséget annak, aki családi házra vágyik.

Az új építésű lakások esetében a legnagyobb mértékű, 40 százalékos mértékű drágulás a fővárosi XI. és III. kerületben volt tapasztalható 2016 első félévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az új lakás állománnyal jelentősen bővült XIII. kerületben is közel 10 százalékkal nőttek az ingatlan árak, míg Sopronban és Szombathelyen 20 százalékos drágulás volt tapasztalható egy év távlatában, míg Győrben nem emelkedett az új lakások átlagos árszintje.

Az újépítésű lakások négyzetméteráraiban jelentős különbség van a fővárosi és a vidéki városok között. Budapest belvárosi kerületeiben 500 ezer forint/m² és ezt meghaladó árszint jellemzi az új építésű ingatlanokat. Ezzel szemben vidéken a legdrágább Sopronban 400 ezer forint/m² alatti, míg a többi városban a 300 ezer forint/m² értéket sem éri el az átlagos árszint.