|
| MTI Fotó: Mohai Balázs |
Nem kell feltétlenül a luxuspiac felé kacsintgatnunk, ha elképesztő példákat akarunk látni az ingatlanpiacon. A fizetőképes kereslet változására ugyanis nagyon érzékenyen reagálnak az eladók és szegmens igényeit kiszolgáló ingatlanfejlesztők – ha több a pénzes érdeklődő, és kevés az ingatlan, az óhatatlanul az árak elszállásához vezet, ezt közölte az Otthon Centrum a Privátbankár.hu-val.
A kisebb drágább?
Soóki-Tóth Gábor, a vállalat elemzési vezetője szerint nincs országos szinten kimutatható összefüggés az abszolút és a fajlagos árak, illetve a fajlagos ár és az ingatlan alapterülete között. Vagyis attól még, hogy egy ingatlannak kicsi az alapterülete, még nem lesz feltétlenül magasabb fajlagos ára.
A fajlagos árakat tekintve egyébként a legdrágább ingatlan négyzetméterára több mint 4 millió forint volt, az V. kerületi társasházi lakás nemcsak abszolút, de a fajlagos érték alapján is csúcstartónak számít. A legolcsóbb fajlagos áron elkelt családi ház négyzetméterenként valamivel több, mint 13 000 forintba került, ami a fenti érték alig 3 ezreléke. Ez a Zala megyei ingatlan a hálózaton belül vásárolt második legolcsóbb volt az idei év eladási ár rangsorában.
Te adnál 300 milliót egy lakásért?
Összességében elmondható, hogy a fővárosban a legdrágább az élet, itt adták el a legtöbb hajmeresztő árú ingatlant. A legdrágább társasházi lakást például több mint 300 millió forintért értékesítette az Otthon Centrum. Az adásvétel tárgyát képező közel 80 m2 alapterületű, dunai panorámás ingatlan az V. kerület szívében helyezkedik el. Az eladó némi árengedményt adott (ez egyébként egy átlagos fővárosi panellakás árának felelt meg) és a lakás néhány hónap alatt vevőre talált.
A használt családi házak vezetője egy II. kerületi, 1000 m2-es telken elhelyezkedő villaépület lett, ezért 150 millió forintot adott ki egy lelkes vevő. A luxus egyébként önmagában már indokolhatja a magas árat, a presztízs értékű lakcím és a pazar kilátás azonban szintén árfelhajtó hatású. A legdrágább újépítésű ingatlant, egy társasházi lakást szintén itt adtak el, 133 millió forintért.
A főváros legolcsóbb ingatlanja mindössze 4,5 millió forintért kelt el Kőbányán. Ennyi pénzért egy falat történelmet vehetett magának az ember, az egyszobás lakás még az I. világháború előtt épült és nem rendelkezik fűtéssel, közölte a cég a Privátbankár.hu-val.
Vidék = olcsó?
A luxuskategóriával szemben a legalacsonyabb árak negatív rekordjai állnak, ráadásul egyiket sem a fővárosban adták el. Idén a legkisebb összegért Zalaegerszegen értékesítettek családi házat, a 46 négyzetméteres ház mindössze 900 ezer forintba került. Ennél drágább volt az a komlói társasházi garzon, amit új tulajdonosa 2,2 millió forintért vásárolt. Az egy szobás, 38 m2-es ingatlant kevesebb, mint egy hónap alatt adták el.
A legolcsóbb panelért 2,7 millió forintos összeget fizettek ki Hajmáskéren. A 32 m2-es másfél szobás lakás közel háromnegyed évig volt hirdetve. Vidéken egyébként egészen olcsón lehet lakáshoz jutni, 3 millió forintért Miskolcon, Kisvárdán, Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán vásároltak panelt az idei év első felében. A legkisebb összegét értékesített újépítésű ingatlan egy gyömrői társasház lakása volt az idei évben, melyet 8,5 millió forintért adtak el, igaz, mintegy két és fél évet kellett várni a vevőre.
Itt a legújabb kormánydöntés. 
