A mutató 2014. 3. negyedévében 162,5-re növekedett, ez az egy évvel korábbi számhoz képest mintegy 4,25 százalékos emelkedés.
Nagyon rég volt ilyen
2014 második három hónapjában az árak növekedése több mint 4 százalékos volt, ami a válság óta nem látott emelkedést jelentett.
Ezt a kiugró értéket a harmadik negyedévben ugyan nem sikerült megismételni, de biztató, hogy az árak, ha enyhén is, de a Nemzeti Eszközkezelő aktivitása mellett is tovább növekedtek.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a lakásárak növekedése 2013 vége óta valóban beindult, megfordult az évek óta tartó lejtmenet: a tavalyi év első kilenc hónapjában a lakóingatlanok értéke 3,7 százalékkal (reálértelemben 4 százalékkal) nőtt.
Újra jöhet az újlakás
A piaci fordulattal kapcsolatos reményeket az újlakás-építési és az építési engedélyekre vonatkozó statisztikák is táplálják. A számok ugyan a válság előtti szintekhez képest továbbra is nagyon alacsonyak, de 2014 októberében és novemberben egyaránt több építési engedélyt adtak ki országosan, mint egy évvel korábban, a különbség 10-15 százalékos volt.
A lassan elinduló fejlesztésnek köszönhetően vélhetően folytatódik a pozitív irányú folyamat, és az új lakások száma is tovább növekedhet 2015-ben.
Kedvező hitelkörnyezet
A lakáshitelek piaca a tavalyi év harmadik negyedévében is erős maradt. A teljes bankszektor hitelkihelyezései több hónapja stabilan 20 milliárd forint fölött járnak.
A hitelfelvételi kedvet fokozzák a jelenleg alacsony szinten álló kamatok, az átlagos hiteldíj mutató és az átlagos kamatláb is folyamatosan csökkent az év első 9 hónapjában, de ez folyatódott októberben és novemberben is.
Ezek a kedvező tendenciák egyébként az adásvételek számában is megmutatkoznak, a közvetítő hálózatok becslései szerint 2014-ben a lakóingatlan eladások száma átlépte a bűvös 100 ezres számot, amire a válság kirobbanása óta nem volt példa.
De mit hoz a jövő?
A makrogazdasági kilátások idén is kedvezőek, alacsony inflációs környezetben 2%-ot meghaladó gazdasági növekedés, és érezhető reáljövedelem-emelkedésre számítanak az elemzők. Ráadásul a kockázatok inkább felfelé mutatóak, például a Merrill Lynch januári előrejelzés a 4%-os értékhez közelít.
A lakásvásárlók helyzetét tovább javítja az év második felében induló új támogatási rendszer. 2015. július 1-jétől a családok otthonteremtési kedvezménye váltja a korábbi szocpolt (a lakásépítési támogatást).
Az új szabályozás számos változást hoz, amelyek mind a lakáspiac élénkülésének irányába hatnak. Ezek közé tartozik például, hogy az év közepétől már használt lakás-vásárlásokhoz és az ingatlan legalább egy lakószobával történő bővítéséhez is igényelni lehet az állami támogatást.
További változás, hogy míg korábban csak két gyermek esetén lehetett igénybe venni a szocpolt, a CSOK-ot az egy gyermekesek vagy egy gyermeket vállalók is megkaphatják.
A jelenlegi rendszerhez képest előny, hogy a méretkategóriák határait lefelé módosították, így kisebb lakással magasabb támogatás érhető el. Az energiahatékonyabb, kedvezőbb energetikai besorolású épülettel pedig még nagyobb összeg járhat.
A kedvezmény abban az esetben igényelhető, ha a vásárolt lakás vételára nem haladja meg a rögzített maximumokat.
Azért óvatosan az örömmel
A kedvező folyamatok mellett több dologra sem árt odafigyelni. Egyrészt a családok otthonteremési kedvezménye csak idén július 1-jétől lép életbe, ezért a lakásvásárlók az év első felében kivárhatnak. A másik kockázati tényezőt a hitelpiac hordozza magában ezen belül is a hitelszigorítások és a hitelintézetek leterheltsége.
A hitelezési feltételek változása ugyanakkor elsősorban a jövőbeni túlzott eladósodás elkerülését célozza meg, a bankok a válságot követően eddig is óvatos hitelezési politikát folytattak, így az új szabályozásnak a megindult lakáspiaci felívelésre, azt megtörő szerepe aligha lehet, inkább csak annak ütemét csökkentheti.
Az is valószínű, hogy a lakáspiac válság során megindult szegmentálódása még évekig meg fogja határozni a piacot, ahogy az új korszak elnevezése is érzékelteti. Hosszabb távra előretekintve elmondható, hogy a gazdasági növekedés lassulása a lakáspiac szempontjából is hátrányos lehet. Az elemzők többsége szerint a magyar gazdaság potenciális növekedési üteme 2% körüli átlagos gazdasági bővülést indokol.
Tajvan megkezdte utolsó aktív atomerőművének leállítását. 
