|
| Eladó használt lakás a főváros V. kerületében. Forrás: MTVA, Jászai Csaba |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2015 őszén felmérést végzett „Miben élünk?” címmel a magyarországi lakásviszonyok feltárása érdekében.
Az eredményeket a Privátbankárral is közöltrék. a reprezentatív felmérés alapján hazánkban 2,7 millió lakóépületben összesen 4,4 millió lakás található, ezek 12,7 százaléka (560 ezer) üresen áll. Az otthonok átlagos alapterülete 80 m2, fenntartásuk havi költsége átlagosan 40 ezer forint. A lakások mintegy 7 százaléka túlzsúfolt.
A felmérés idején a lakások 9 százalékában laktak bérlők, többségük magánlakást bérelt. Folyamatosan csökken a nem elfogadható minőségű lakások aránya. Az elmúlt tíz évben elvégzett épületfelújítások ellenére a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével. A felmérés idején a háztartások 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy három éven belül szeretne lakást változtatni. Többségük önállósodni kívánó fiatal, sokan pedig családi házba szeretnének költözni.
|
Az összeírásra 2015 október–novemberében (a 2015. végi lakáspolitikai intézkedések bejelentése előtt) került sor, így az eredményekben az azóta bekövetkezett változások hatása még nem jelenik meg. Az összeírást a KSH több mint 300 kérdező közreműködésével, 516 településen hajtotta végre. Összesen 9800 háztartásban zajlott interjú, a felmérés emellett 1600 üres lakás elérhető adatait is rögzítette. |
Papíron rengeteg az üres lakás
A kutatás szerint az üres lakások aránya (amely az 1980-as évekig az 5 százalékot sem érte el) a rendszerváltás óta folyamatosan nő: 2001-ben 9,2, 2011-ben 10,9% volt, 2015-re pedig 12,7 százalékra emelkedett, ezáltal a nem lakott lakások száma ma már mintegy 560 ezer. Ezek közel fele 5000 főnél kisebb népességű településen található, ahol a hasznosulás legfőbb akadálya a lakáspiaci kereslet hiánya.
|
| Forrás: KSH |
Ugyanakkor a lakások hasznosítását a magánbérleti piac kockázatai is korlátozzák, sokan emiatt inkább nem adják ki átmenetileg megüresedő lakásukat. Az üres lakások aránya Budapesten és Közép-Magyarországon a legalacsonyabb, nem éri el a 7 százalékot. Ugyancsak az országos átlag alatti a mutató Közép-Dunántúlon. Az ország többi régiójában 15 százalék fölötti, Észak-Magyarországon pedig 18 százalékot is meghaladó az üres lakások aránya.
Hosszú idő után először kissé csökkent a tulajdonosi lakáshasználat, a 2011. évi népszámlálás idején mért 92 százalékos arány 2015-re 89 százalékra mérséklődött. A változás a magánbérletek terjedésének tudható be, amelyek aránya országos átlagban elérte a 6, Budapesten pedig meghaladta a 10 százalékot.
Egyre jobb körülmények között - de mi lesz a községekkel?
A nem elfogadható minőségű lakások aránya 2003 óta 15-ről 8 százalékra csökkent. E kategória lakásainak száma 320 ezerre becsülhető, csaknem felük községekben van, lakóik között nagyobb arányban fordulnak alacsony státusú, illetve többgyermekes családok. Ezzel szemben 140 ezerrel, 440 ezerre nőtt a lakásminőségi hierarchia csúcsát képviselő dupla komfortos – két vagy annál több fürdőszobás – lakások száma (2003 és 2015 között 8 százalékról 12 százalékra).
|
| Forrás: KSH |
2003-ban 78, 2015-ben 80 m2 volt a lakott lakások átlagos alapterülete. Az épülettípusokra jellemző lakásméret az egylakásos épületekben nőtt, a többlakásos épületekben azonban csökkent, aminek a 2003 óta épült társasházi lakások kisebb mérete az oka.
Amit igazán fel kell újítani
Az elmúlt tíz évben a túlzsúfolt és az elfogadható nagyságú lakások aránya kisebb lett, és miközben a megfelelő nagyságúak aránya változatlan maradt, a tágas lakásoké 21-ről 28 százalékra nőtt. A lakások mintegy 7 százaléka, az önkormányzati lakások több mint egynegyede (27%), a nagycsaládosok lakásainak 38 százaléka túlzsúfolt. A háztartások legalacsonyabb jövedelmű 10 százalékában a családok egyharmada él szűkös lakásban.
2015-ben a lakások kevesebb mint 40 százalékában voltak a lakók maradéktalanul elégedettek az épület minőségével, ez az arány 2003-ban 56 százalék volt. A legtöbb válaszadó az épületek állagával és hőszigetelésével (38%) kapcsolatos problémát fogalmazott meg, sokan tartották szükségesnek a nyílászárók cseréjét (32%), a fűtés korszerűsítését (11%), illetve a kéménycserét (7%) is.
A 2005 óta eltelt tíz évben elvégzett felújítások között a nyílászárók cseréje mintegy 690 ezer lakóépület 1,2 millió lakását érintette. A falak tatarozása, illetve külső hőszigetelése 520 ezer lakóépületen készült el, ezekben 980 ezer lakás van. A felújítások által érintett lakások több mint fele családi házakban, 29 százaléka lakótelepeken található.
A lakótelep-felújítási programok eredményeként 2015-ben már a lakótelepi lakások 36 százaléka felújított épületben volt. A két felmérés között eltelt időszakban lakásán belül nagyobb lélegzetű felújítást, korszerűsítést a háztartások egyharmada végzett. Gyakori volt a fűtő- és a vízmelegítő készülékek (12, illetve 11%), a villanyvezetékek (11%), továbbá a vízvezeték vagy a csatorna cseréje (10%). 2005 óta 430 ezer lakásban, az összes lakott lakás 11 százalékában végeztek bővítést, átalakítást.
|
| Forrás: KSH |
Az átalakítások által az érintett lakások alapterülete összesen 2,2 millió m2-rel nőtt, ez egytizede az ugyanezen időszakban újonnan épült lakások összes alapterületének. A meglévő lakásokban végzett pótlólagos beruházások nagyságrendje tehát az újlakás-beruházásokéhoz viszonyítva sem elhanyagolható. A háztartások a jövőben is számos épület- és lakásfelújítást terveznek, közöttük vezető helyet foglal el a nyílászárócsere (350 ezer háztartás), a külső szigetelés és a homlokzattatarozás. Összesen mintegy 140 ezer háztartás tervez a következő három éven belül teljes lakásfelújítást.
A lakók beszámolói alapján legalább 36 ezerre becsülhető a pályázati támogatással felújított lakóépületek száma. Az elmúlt évek épületfelújítási pályázati programjai a nagy lakóépületekre koncentráltak, így ezek a támogatások ennél sokkal több háztartáshoz jutottak el, számuk minimálisan 330 ezerre becsülhető.
Éljen a rezsicsökkentés?
Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22 százalékát tette ki, ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25% fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd az elmúlt évek rezsicsökkentéseinek hatására folyamatosan mérséklődött.
Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban. A parasztházak, tanyák havi rezsije átlagosan 29 ezer, a lakótelepi lakásoké 39 ezer, a többszintes családi házaké 49 ezer forint. 2003 óta 22-ről 32 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik nem érzik megterhelőnek ezeket a kiadásokat. Összességében 78-ról 68 százalékra csökkent az aránya azoknak, akiknek ez nagy megterhelést jelent.
|
| Forrás: KSH |
2000 óta 690 ezer háztartás vett fel összesen 760 ezer nagyobb összegű (1 millió forintot meghaladó) lakáscélú hitelt. A hitelek közel felét lakásvásárlásra fordították, 220 ezret lakásfelújításra, korszerűsítésre, 60 ezret lakásépítésre vettek fel. Egy lakáscélú hitel összege átlagosan 5,1 millió forint volt.
A szerelem a legfőbb indok a költözésre
A 2015-öt megelőző évtizedben költözött be mai lakásába a háztartások egyharmada. A költözések száma éves átlagban 190 ezerre becsülhető. A lakást változtatók 49 százaléka új vagy használt lakást vásárolt, 6 százalékuk új lakást épített. Lakást bérelt a költözők több mint egynegyede.
A költözések nagy többsége továbbra is településen belül történik, ugyanakkor a más településre költözők aránya a 2003-ban mért 22-ről 27 százalékra emelkedett. A lakást változtatók többsége valamilyen személyes, családi ok miatt költözik. A házasságkötés és az élettársi kapcsolat létesítése mindig vezető költözési indok volt, de mára az is általánossá vált, hogy a fiatal felnőttek már ezt megelőzően önállóvá válnak. Új jelenség továbbá, hogy 2008 után a munkalehetőségek miatti költözés is gyakoribbá vált.
A háztartások 13 százaléka, mintegy 500 ezer háztartás elégedetlen lakáskörülményeivel, nem szívesen lakik lakásában, vagy azon a környéken. 2003-ban az elégedetlen háztartások száma ennek kétszerese, több mint 1 millió volt. Miközben a lakással elégedetlenek száma csökkent, a lakásuk állapotát kifogásoló háztartásoké nőtt, utóbbi aránya 27 százalékra a 2003-as 16 százalékról.
|
| Forrás: KSH |
Költözne a fiatal, de hova?
A közeljövőben költözést tervezők legnagyobb csoportját az önállósodásra vágyó fiatalok adják. Azok, akik a meglévő lakásukkal elégedetlenek és emiatt költöznének, főként családi házba vágynak, de sok az olyan háztartás is, amely nagyobb vagy jobb állapotú lakást szeretne.
Az összes háztartás 12 százaléka számolt be arról, hogy van lakáscélú megtakarítása. Ezeknek a megtakarításoknak jelentős részét a már meglévő lakásokra tervezik fordítani. A megtakarítások közel egynegyedét szánják másik lakás megszerzésére, de számottevő azok aránya is, akik gyermeküket kívánják ilyen formában támogatni. A legmagasabb jövedelmi tizedben megközelítőleg minden negyedik családnak van lakáscélra szánt megtakarítása.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
