A Duna House novemberi Barométere szerint többnyire minden területi és típusbontás valamekkora csökkenést mutat az októberi négyzetméterárakhoz képest. Nagy felfelé ugrás a budai paneleknél látszik, ugyanis az átlagosnál több, kiváló panorámás rózsadombi házgyári lakás került eladásra, mint máskor. Budán a téglalakások közül is a drágábbakat vették inkább, mind négyzetméter-, mind fajlagos árat tekintve. A többi szegmensben jelentős elmozdulás nem érzékelhető. A vásárlók minőségi preferenciája sem változott jelentősen.
DH-TB mutató
Forrás: Duna House
Október hónaphoz képest 1-2 százalék emelkedés volt mérhető irányár változásban és alkuban egyaránt. Legnagyobb mértékben a vidéki házak esetében nőtt 9 százalékról 12 százalékra az alku mértéke. A végtörlesztés piacra gyakorolt hatását is figyelembe véve ez azt jelzi, hogy az eladók már az árak megállapításánál hajlandóak engedni és eleve olyan irányárat állapítanak meg, amiből később nem kell jelentősen engedni. Kérdéses, hogy a következő hónapokban a most piacra került ingatlanok árát mennyire kell majd lefelé korrigálni.
A vevők legtöbbje első lakását vette meg
A fővárosban a huszonévesek vásároltak inkább, de nagy arányban a negyvenes korosztály költött legtöbbet ingatlanra. A beosztott alkalmazottak képviseltették magukat legtöbben a vásárlói oldalon, több mint kétszer annyian, mint a felső vezetők, akik viszont közel háromszor olyan drága lakásokat vettek.
A vásárlók harmada továbbra is első lakását veszi, a vidéken a vevők közel egyharmada szintén az első lakását vette, de a fővárosi 10,5 milliós átlagár helyett 8,6 millió forintos átlagáron, ráadásul közel másfélszer akkorát. A vevők több mint fele beosztott munkavállaló, ők 8,5 milliót költöttek átlagosan lakásukra. Vidéken a 20-40 közöttiek adták ki a vevők közel kétharmadát.
Budapesten az eladók harmada a harmincas korosztályba tartozik, ők az átlag 60 négyzetméteres lakásukat adták el 16 millió felett. Ugyanez a korosztály 1 millióval költ többet a vásárlói oldalon és picivel nagyobbat vesz. Vidéken az eladók ötöde vallotta magát vállalkozónak, ők adták el a legnagyobb méretű ingatlanokat a legmagasabb átlagáron.
Az eladók közel 22 százaléka végtörlesztő volt
| A PSZÁF adatai szerint a végtörlesztések száma 29 427-ről 54 563-ra, azaz 85 százalékkal emelkedett október 30-a és november 27-e között, hasonló mértékben emelkedett az összeg is, aktuális devizaárfolyamokon 175-ről 339 milliárd forintra. |
Mindeközben kitüntetett figyelem kíséri a végtörlesztőket, akik a fővárosban az eladók 22 százalékát, vidéken 23 százalékát tették ki novemberben. A végtörlesztők által kínált fővárosi lakások közül az átlagosan 60 négyzetmétereseket vették 15,6 milliós átlagáron, vidéken pedig a 14,5 milliós átlagon a 85 négyzetmétereseket. Az árparamétereket vizsgálva azonban kiderül, hogy bár a 0-5 millió közti árkategóriában vették inkább a végtörlesztők lakásait, a 40 millió fölötti kategória is ugyanúgy szerepel a statisztikánkban.
Érdekes eltérések mutatkoznak az októberi és novemberi tranzakció paramétereket összevetve. Budán például felére esett a 20-40 m2-es ingatlanokat vevők aránya, viszont nőtt a 60-80 közöttieké. Ugyanitt a négyzetméterár kategóriában is sávugrást mértünk a drágább irányba. Pesten szintén csökkent a kedvelt 40-60 m2 közti lakások iránti kereslet a nagyobb javára és ez az árakban is megmutatkozott. Vidéken nem történt jelentős változás a két hónap összehasonlításában. Pest Megye azonban szintén mutat jelentősebb eltéréseket. Nőtt a kisebb ingatlanok iránti vásárlókedv mind a 40-60, mind pedig a 60-80 négyzetméteres sávban. A nagyobbak közül egyedül a 120-140 m2 között látunk emelkedést.
Szerdán indul a rendszer kiterjesztése. 
