Nagyon behúzta a féket az építésgazdaság. A beruházások nem álltak le, de sokan sok döntést elhalasztottak az elmúlt hetekben és ennek az a következménye, hogy csak később tud felpörögni az ágazat. A kivitelezők megrendelése annyira hektikus, hogy nagyon nehéz tervezni. Mindenki kivár. A bejelentett kormányzati ösztönzők által várhatóan bővülő kereslet egy része csak eltolva jelenik meg, s addig rengeteg cég kerül a tönk szélére – ezt az építőipari szervezetek egymás után megerősítik, legfeljebb finomabban fogalmaznak.
Az aggodalmas hangok először az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) oldaláról jöttek. A szervezet megkongatta a vészharangot, amikor azt írta pár nappal ezelőtt: az építési beruházási célú közbeszerzések (állami és önkormányzati) száma 2020. január 1.-október 31. között a 2019. év azonos időszakának az 55 százalékára esett vissza, a közbeszerzési feladatok értéke pedig a múlt évinek a 75 százalékára zsugorodott a Közbeszerzési Hatóság összesítése szerint.
Nem folyik elegendő műszaki előkészítés a 2021-ben megindítható állami/önkormányzati projektek esetében, ami járvány esetén is nagy volumenben végezhető lenne, így az év eleji élénkítés is csak késedelemmel indítható. Egyébként a kormány éppen a napokban szórt szét többszáz milliárd forintot néhány önkormányzati infrastrukturális beruházásra, ami a kisebb, helyi építőipari kkv-knak az utolsó mentsvár lehet.
Sok kivitelező cégnél lehet olyan információhoz jutni, miszerint a megtett járványügyi intézkedések ellenére október elejétől náluk is megjelentek a vírusos megbetegedések. A tervezési, kivitelezési folyamatok átszervezésével, létszám-átcsoportosításokkal igyekeznek a vállalkozások a folyamatos munkavégzést biztosítani. Az ÉVOSZ szerint a járványhelyzet egyre több helyen lassítja a munkát, ami határidő-csúszásokat eredményez. Különösen jellemző a csúszás a befejező szakaszban lévő létesítményeknél, ahol az élőmunka-igényes szakipari, szerelőipari, gépészeti feladatokat kell elvégezni. A családi építkezéseknél is kitolódik a befejezés, elég sok kisebb kivitelező brigád igyekszik lekötni tavaszra a kapacitásait, de ez egyre nehezebb, mert korlátosak a lehetőségek, egyszerűen nincs annyi szakember, mint amennyire szükség lesz.
Tízezrek vesznek és felújítanak
A lakásvásárlásra és -építésre vonatkozó lakossági várakozások áprilisban nagyot estek, júliusban pozitívan korrigáltak, majd novemberben kissé tovább javultak. A GKI és a Masterplast közös novemberi felmérésében 57 ezer háztartás nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben biztosan vásárol vagy építtet lakást, míg 184 ezer háztartás szándéka valószínűsíthető volt. A lakáspiaccal foglalkozó cégek fővárosra vonatkozó piaci kilátásai enyhén romlottak novemberben, míg a vidékiek érezhetően javultak. A következő egy évben Budapesten a használt lakások ára átlagosan 3-4, vidéken 2-3 százalékkal eshet a megkérdezettek szerint.
Mit mondanak az építőanyaggyártók? Nekik egyelőre az első háromnegyedévről és októberről vannak adataik. Az egyik legnagyobb szakmai tömörülés, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MEASZ) szerint az égetett falazóanyagoknál a tavalyi bázishoz képest kétszámjegyű csökkenés volt, ebben az időszakban 60-70 millió darabnyi import tégla érkezett be a piacra déli irányból, ami nem segítette a hazai gyártókat.
Stagnált a tetőcserép-értékesítés, élénk volt viszont a betontégla- és betoncserép-termékek iránti kereslet. Egyszámjegyű növekedést értek el a beton térkő és a kapcsolódó dekorációs elemek részpiacain. Tavasszal rengetegen voltak otthon, sokan előrehozták a családi építkezést. A fehér falazati anyagok terén mintegy 15 százalékos csökkenést mértek. Az építőkémia-termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói) iránti kereslet korábbi 5-10 százalék közötti visszaesése kissé mérséklődött a harmadik negyedévben és októberben.
A homlokzati nyílászárók gyártói 10-15 százalékos mínuszt könyveltek 2019 első 10 hónapjához képest. Az épületgépészeti termékek és a kapcsolódó szolgáltatások terén a jellemző szezonális hatás érvényesül, így a karbantartó tevékenység erősen le van kötve, komplexebb esetekben háromhetes várakozások is előfordultak.
Nagyon kevés a beépítő szakember
A MEASZ tagvállalatai azt is tapasztalják ugyanakkor, hogy megélénkültek azok a beruházói ajánlatkérések, amelyek felkészülést jelentenek a 2021-től hatályos támogatási időszakra. Emiatt 2020 végéhez közeledve a kivárás vált a jellemző beruházói magatartássá, s ez az építőanyag-gyártói oldalon érzékeltetni fogja hatását a negyedik negyedévben is. A gyártók továbbra is potenciálisan kritikus területként értékelik a beépítőszakember-kapacitások korlátosságát. Az állami, intézményi és ipari projektek felgyorsulása, és az 5 százalékos áfájú újlakás-projektek indulása a lakásfelújítási piacon generálhat szakemberhiányt. A MEASZ szerint idén a termékek árai jellemzően stagnáltak vagy akár kissé csökkentek is, az év végén viszont a kereslet további apadása visszavetheti a gyártókat.
Elég szókimondó volt a szervezet a kereskedőkkel kapcsolatban. Azt közölték, hogy októberben élénkülő forgalom mellett némi visszaerősödésre került sor, egyúttal szerinte „betárolási” folyamatok is elindultak a kereskedelemben. Ezt egyelőre nem tudta tényekkel alátámasztani, legalábbis a nyilvános jelentésében nem.
Információink szerint a nagyobb építőanyagkereskedők csak az idei évet látják borúsabbnak, viszont optimistán tekintenek 2021 második negyedévére, amikortól várhatóan meglódulnak a megrendelések. Néhány hete az egyik nagyobb hálózat, az újHáz Centrum vezetője azt mondta lapunknak, hogy a járvány miatti kiszámíthatatlanság erős kockázati tényező. Tapasztalataik szerint a járvány második hulláma alatt mind a kivitelezők, mind a családok rendkívül óvatosak akkor, ha nagyobb volumenű beruházásról van szó. A családok szeptember vége óta visszafogták a költéseiket, a megtakarításaik maximalizálására fordítják a figyelmüket.
A cég úgy érzékeli, hogy a stabil ellátási láncnak köszönhetően a második hullám nem váltott ki a tavaszihoz hasonló pánikvásárlást sem a kivitelezőkből, sem pedig a családokból. Éppen ezért úgy véli, hogy egy esetleges újabb korlátozó intézkedés sem fog akkora ugrást indukálni a forgalomban, mint amilyen a tavaszi lezárások során volt.
Törökország hivatalosan is jelölte Feridun Sinirlioglut, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) főtitkárát az ENSZ főtitkári posztra. 
