Egyre nagyobbat mar a globális ingatlantanácsadói piac főszereplőibe a koronavírus. A totálisan átalakuló üzleti ingatlanpiacon erősen megcsappantak a bérbeadásból és más szolgáltatásokból érkező bevételek, ennek megfelelően a nyereség is kisebb számokat mutat. Nem csoda, ha a legnagyobb és a második is tovább faragja költségeit, mint ahogy az ágazat legtöbb szereplője is. S bár utóbbiak eddig nem jelentettek be ilyen lépéseket, mindegyik igyekszik csökkenteni a kiadásokat. Ugyanerre kényszerülnek egyébként például az irodaházakat takarító cégek is, amelyek a hihetetlen méretű home office miatt sokkal kevesebb munkához jutnak manapság.
A 6,3 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú JLL márciusban még 94 ezer, szeptember végén csak 92 ezer főt alkalmazott világszerte. A cég hétfőn közölt harmadik negyedéves gyorsjelentéséből kiderült, hogy 19 százalékkal zuhant a nyeresége 2019 azonos időszakához képest – írta a therealdeal.com nevű üzleti ingatlanos portál. A lap úgy tudja, hogy az elbocsátott dolgozók zöme a jogi, a beszerzési, a pénzügyi és az üzemeltetési részlegen volt, de a kirúgások érintik az ügynököket is – a cég nem cáfolta az elbocsátásokat és a megszorításokat.
A tőkeerejét nézve több mint kétszer ekkora CBRE (16,6 milliárd dolláros piaci kapitalizáció) a harmadik negyedévre vonatkozóan a nettó profit csaknem 10 százalékos csökkenésről számolt be az előző év azonos időszakához képest. A világszerte 530 irodában mintegy 100 ezer főt foglalkoztató vállalkozás szeptember végén jelentett be megszorításokat, de már tavasszal is elküldött embereket. Közlése szerint már a járvány előtt kidolgozták a karcsúsítási terveket. Leah Stearns, a cég pénzügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy a gazdaság általános kilábalása a vártánál hosszabb időt vesz majd igénybe, s ez hatással van az üzletmenetükre. Bob Sulentic, a társaság vezérigazgatója igyekezett megnyugtatni a piacokat, mondván: 1,4 milliárd dollárnyi készpénzük van, és ha lesz jó alkalom, készek felvásárlási vagy fúziós tranzakcióra is.
Magyarországon szintén nem hagyja érintetlenül az üzleti ingatlanpiacot a járvány. Az MNB néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott első féléves adatai szerint hatalmas pofont kapott az ágazat, ami végső soron az ingatlanos szolgáltatókra is negatív hatást gyakorol. A kevesebb beruházás és megrendelés kevesebb aktivitást igényel a tanácsadói oldalon is, bár a hazai nagy cégek többsége továbbra is dinamikus üzletmentről számol be. Hivatalosan egyik nagy nemzetközi hálózat sem nyilatkozott, de név nélkül többen megerősítették, hogy a piacon elhúzódnak a befektetési vagy bérlettel összefüggő döntések, a külföldi befektetők nem nézhetik meg az ingatlanokat a korlátozások miatt, s ez visszaveti a tranzakciós folyamatokat. Különösen az irodapiac néz nehéz időszak elé a home office térnyerése miatt.
Mire való a tanácsadó?
Az üzleti ingatlanpiacon ideális esetben a bérlő és a bérbeadó is saját tanácsadóján keresztül lép fel. Bérlőképviseletet ma a multi tanácsadók is ellátnak, de van már kifejezetten csak erre szakosodott vállalkozás is, az nem tartozik a nagy globális cégek közé. A tanácsadó mindkét oldalon arra törekszik, hogy hosszú távon a felek számára a legjobb feltételeket biztosítsa. Ez átfogó piacismeret, tapasztalat és akár ki nem mondott háttér információk ismerete nélkül lehetetlen. Érthető módon a bérbeadók mindig a lehető legmagasabb bérleti díjat és a leghosszabb bérleti időszakot szeretnék elérni, míg a bérlők a legalacsonyabb díjakat és a legnagyobb rugalmasságot várják el. Természetesen a bérleti tárgyalás nem csak a bérleti díjról szól. Sok egyéb tényező van, amely érdemi súllyal bír: pl. kialakítási, üzemeltetési költségek, felmondási vagy terület visszaadási opciók, visszaalakítási munkák a szerződés lejártakor, stb.
Magyarországon a nagy globális ingatlantanácsadók már két és fél évtizede jelen vannak, erős pozíciókat építettek ki az évek során. Szolgáltatási palettájukat fokozatosan bővítették, ahogy beáramlott a működő tőke, amelynek képviselői – főleg a multinacionális vállalatok – igényelték a professzionális ingatlan szolgáltatásokat. Később az ügyfélkörbe került sok magyar nagyvállalat, majd idővel a közepes cégek közül is egyre több. Igyekeznek fellépni a rohanó digitalizációs vonatra, mert érzékelik, hogy munkájuk egy részét átveszik az automata rendszerek.
Az ügynökségeknek már Magyarországon is van tapasztalata arról, hogy miként lehet alkalmazkodni a visszaeső kereslethez, illetve az átalakuló munkavégzési módszerekhez. Az előző nagy pénzügyi-gazdasági válság idején a költségcsökkentést több módszerrel érték el: elhalasztottak tervezett fejlesztéseket, beszerzéseket, megvágták az utazásokat, a marketing költségeket és több helyütt előre menekültek azzal, hogy belevágtak eddig nem futtatott üzletágakba, mint például az üzemeltetés. Utóbbi sokuknál siker ágazattá nőtte ki magát.
A nagy ügynökségek hazai részlegeinél – több más szektorhoz hasonlóan – bejelentett és vállalkozóként működő szakemberek is dolgoznak. Összlétszámuk körülbelül 500-600-ra tehető. A bevételek zöme a bérbeadásból, az ingatlanok értékesítéséből és az üzemeltetésből származik. Válságos időszakok alatt az első két kategória akadozva működik, a harmadik viszont még inkább felértékelődik. Az a szerencsés, ha egy ügynökség egy általa bérbeadott vagy értékesített ingatlan üzemeltetési jogát is megszerzi, erre Magyarországon is több példa van.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
