Egyre nagyobbat mar a globális ingatlantanácsadói piac főszereplőibe a koronavírus. A totálisan átalakuló üzleti ingatlanpiacon erősen megcsappantak a bérbeadásból és más szolgáltatásokból érkező bevételek, ennek megfelelően a nyereség is kisebb számokat mutat. Nem csoda, ha a legnagyobb és a második is tovább faragja költségeit, mint ahogy az ágazat legtöbb szereplője is. S bár utóbbiak eddig nem jelentettek be ilyen lépéseket, mindegyik igyekszik csökkenteni a kiadásokat. Ugyanerre kényszerülnek egyébként például az irodaházakat takarító cégek is, amelyek a hihetetlen méretű home office miatt sokkal kevesebb munkához jutnak manapság.
A 6,3 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú JLL márciusban még 94 ezer, szeptember végén csak 92 ezer főt alkalmazott világszerte. A cég hétfőn közölt harmadik negyedéves gyorsjelentéséből kiderült, hogy 19 százalékkal zuhant a nyeresége 2019 azonos időszakához képest – írta a therealdeal.com nevű üzleti ingatlanos portál. A lap úgy tudja, hogy az elbocsátott dolgozók zöme a jogi, a beszerzési, a pénzügyi és az üzemeltetési részlegen volt, de a kirúgások érintik az ügynököket is – a cég nem cáfolta az elbocsátásokat és a megszorításokat.
A tőkeerejét nézve több mint kétszer ekkora CBRE (16,6 milliárd dolláros piaci kapitalizáció) a harmadik negyedévre vonatkozóan a nettó profit csaknem 10 százalékos csökkenésről számolt be az előző év azonos időszakához képest. A világszerte 530 irodában mintegy 100 ezer főt foglalkoztató vállalkozás szeptember végén jelentett be megszorításokat, de már tavasszal is elküldött embereket. Közlése szerint már a járvány előtt kidolgozták a karcsúsítási terveket. Leah Stearns, a cég pénzügyi vezetője úgy fogalmazott, hogy a gazdaság általános kilábalása a vártánál hosszabb időt vesz majd igénybe, s ez hatással van az üzletmenetükre. Bob Sulentic, a társaság vezérigazgatója igyekezett megnyugtatni a piacokat, mondván: 1,4 milliárd dollárnyi készpénzük van, és ha lesz jó alkalom, készek felvásárlási vagy fúziós tranzakcióra is.
Magyarországon szintén nem hagyja érintetlenül az üzleti ingatlanpiacot a járvány. Az MNB néhány nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott első féléves adatai szerint hatalmas pofont kapott az ágazat, ami végső soron az ingatlanos szolgáltatókra is negatív hatást gyakorol. A kevesebb beruházás és megrendelés kevesebb aktivitást igényel a tanácsadói oldalon is, bár a hazai nagy cégek többsége továbbra is dinamikus üzletmentről számol be. Hivatalosan egyik nagy nemzetközi hálózat sem nyilatkozott, de név nélkül többen megerősítették, hogy a piacon elhúzódnak a befektetési vagy bérlettel összefüggő döntések, a külföldi befektetők nem nézhetik meg az ingatlanokat a korlátozások miatt, s ez visszaveti a tranzakciós folyamatokat. Különösen az irodapiac néz nehéz időszak elé a home office térnyerése miatt.
Mire való a tanácsadó?
Az üzleti ingatlanpiacon ideális esetben a bérlő és a bérbeadó is saját tanácsadóján keresztül lép fel. Bérlőképviseletet ma a multi tanácsadók is ellátnak, de van már kifejezetten csak erre szakosodott vállalkozás is, az nem tartozik a nagy globális cégek közé. A tanácsadó mindkét oldalon arra törekszik, hogy hosszú távon a felek számára a legjobb feltételeket biztosítsa. Ez átfogó piacismeret, tapasztalat és akár ki nem mondott háttér információk ismerete nélkül lehetetlen. Érthető módon a bérbeadók mindig a lehető legmagasabb bérleti díjat és a leghosszabb bérleti időszakot szeretnék elérni, míg a bérlők a legalacsonyabb díjakat és a legnagyobb rugalmasságot várják el. Természetesen a bérleti tárgyalás nem csak a bérleti díjról szól. Sok egyéb tényező van, amely érdemi súllyal bír: pl. kialakítási, üzemeltetési költségek, felmondási vagy terület visszaadási opciók, visszaalakítási munkák a szerződés lejártakor, stb.
Magyarországon a nagy globális ingatlantanácsadók már két és fél évtizede jelen vannak, erős pozíciókat építettek ki az évek során. Szolgáltatási palettájukat fokozatosan bővítették, ahogy beáramlott a működő tőke, amelynek képviselői – főleg a multinacionális vállalatok – igényelték a professzionális ingatlan szolgáltatásokat. Később az ügyfélkörbe került sok magyar nagyvállalat, majd idővel a közepes cégek közül is egyre több. Igyekeznek fellépni a rohanó digitalizációs vonatra, mert érzékelik, hogy munkájuk egy részét átveszik az automata rendszerek.
Az ügynökségeknek már Magyarországon is van tapasztalata arról, hogy miként lehet alkalmazkodni a visszaeső kereslethez, illetve az átalakuló munkavégzési módszerekhez. Az előző nagy pénzügyi-gazdasági válság idején a költségcsökkentést több módszerrel érték el: elhalasztottak tervezett fejlesztéseket, beszerzéseket, megvágták az utazásokat, a marketing költségeket és több helyütt előre menekültek azzal, hogy belevágtak eddig nem futtatott üzletágakba, mint például az üzemeltetés. Utóbbi sokuknál siker ágazattá nőtte ki magát.
A nagy ügynökségek hazai részlegeinél – több más szektorhoz hasonlóan – bejelentett és vállalkozóként működő szakemberek is dolgoznak. Összlétszámuk körülbelül 500-600-ra tehető. A bevételek zöme a bérbeadásból, az ingatlanok értékesítéséből és az üzemeltetésből származik. Válságos időszakok alatt az első két kategória akadozva működik, a harmadik viszont még inkább felértékelődik. Az a szerencsés, ha egy ügynökség egy általa bérbeadott vagy értékesített ingatlan üzemeltetési jogát is megszerzi, erre Magyarországon is több példa van.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
