Az új Otthonteremtési kamattámogatás ugyan elindított egy mérsékelt érdeklődési hullámot, annak egyik feltétele azonban sokakat megtorpanásra késztet, ráadásul a hitelt kibocsátó pénzintézetek sem tudnak rá megoldást. A lényeg: ha valaki használtlakást akar venni és kap az eladótól egy igazolást, hogy ő a lakásért kapott pénzből 12 hónapon belül másikat vesz, akkor ezzel a papírral elballag a bankhoz, ahol megkapja a kamattámogatást. Azt viszont már sem a bank, sem a vevő nem tudja ellenőrizni, hogy az eladó - egy év múltán - tényleg vette-e egy másik lakást. Erre csak a NAV jogosult. Viszont ha kiderül, hogy az eladó rég elköltötte a pénzt és lakást sem vett, akkor ráfaragtunk, mert visszamenőlegesen és büntetőkamatokkal együtt kell visszafizetnünk a támogatást.
Nézzük akkor az Otthonteremtési kamattámogatást a jog szemszögéből, hiszen a Duna House Hitel Centrum utánajárt a csűrcsavarnak. A jogalkotó szándéka érthető és jó volt, hiszen ha minden jelzáloghiteles adás-vételi tranzakció mellé egy másik, jövőbeni tranzakció párosul, az gerjeszti az ingatlanpiacot és nem utolsó sorban illetékbevétel az államnak. Persze apró hiba, hogy a vevőnek ez egy plusz kritérium a lakásválasztásnál, hiszen olyan eladót kell találnia, aki ingatlanvásárlásban gondolkodik.
A bankok egyelőre elkérik az eladó nyilatkozatát, hogy törvényi kötelezettségüknek eleget tegyenek, de hogy mit kezdjenek vele, egyelőre ők sem tudják. Furcsa a helyzet, ugyanis a bank nincs az eladóval jogi viszonyban, így ellenőrizni sem tudja, hogy egy éven belül tényleg vett-e másik lakást. Erre egyedül a NAV lehet jogosult, amennyiben valahol megjelenik a rendszerükben ez az eladás, így számon kérhetővé válik a másik lakás vásárlása.
Megfejtjük a jogszabályt
A megkérdezett jogászok szerint a jogszabály nem azt mondja, hogy az eladónak meg is kell vennie 12 hónapon belül az új lakást, hanem csak azt, hogy az eladás pillanatában okiratba foglalt vásárlási szándékkal kell rendelkeznie. A bankoknak tehát az a dolga, hogy a jogszabályban meghatározott bizonyító erejű magánokiratot bekérjék és őrizzék.
Ha végül az eladó nem vesz 12 hónapon belül másik lakást és ez kiderül az adóhatóság számára, úgy nyilván ellenőrizheti, hogy az okiratba foglalt szándék valóban fennállt-e. Mondjuk behívhatja és megnyilatkoztathatja az eladót, hogy miért nem vett még másik ingatlant, vagy milyen lépéseket tett, hogy új lakása legyen, esetleg megkérdezhetik, hogy hány lakást nézett meg és megvan-e még a vételhez szükséges pénz. Ha mindent egybevetve azt állapítja meg a hatóság, hogy az eladó valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, akkor a vevővel lehet kibabrálni, hiszen a támogatási szerződés szerint ilyen esetben visszakövetelhetik a kamattámogatást vagy akár büntető-feljelentést is tehetnek, hiszen ez adócsalás.
Summa sumarum, a jogszabály alapján azért bizonyosan nem vonható felelőssége sem a vevő sem a folyósító pénzintézet, ha az eladó mégsem vesz 12 hónapon belül lakást. Viszont ha már a nyilatkozat megtételekor sem volt valós a vételi szándéka, úgy a támogatás visszavonható. Ekkor azonban a bizonyítási teher már az adóhatóságnál van.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
