Nem Budapesten épül a legtöbb lakás az országban – akkor hol?

A KSH legfrissebb, 2018 lakáspiacának egészét áttekintő elemzése rámutatott, hogy Győr még a legnépszerűbb budapesti kerületeket is lekörözte a tavaly átadott, értékesítési céllal épített lakások számát tekintve.

Az újépítésű lakás a – panellakás mellett – az ingatlanpiac slágere, annak ellenére, hogy az ára Budapesten átlagosan 20-40 százalékkal meghaladja a környéken lévő használt lakások négyzetméterárait, míg országosan, településtípustól és régiótól függően ennél nagyobb is lehet a különbség. Győrben tavaly a KSH adatai szerint 653 értékesítési céllal épült lakást adtak át, éppen megelőzve ezzel Budapest IX. kerületét. Az utóbbi évek éllovasai, a XI. és XIII. kerület a rangsor alsóbb fokaira csúsztak vissza.

Települések és budapesti kerületek rangsora a 2018-ban épített lakások száma szerint (Forrás: KSH)

Koncentrált építkezések

Minden bizonnyal rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség az ingatlanfejlesztéseknek, hiszen az újépítésű lakások rendkívül koncentráltan épülnek. A tavaly értékesítési céllal épített 9500 ingatlan fele hat budapesti kerületben és tíz vidéki városban valósult meg.

„Számos olyan terület van még az országban, ahol az adottságok kedvezőek a nagyobb szabású ingatlanfejlesztésekhez, ugyanakkor ezek végig viteléhez a 27%-os áfa visszaállítása jelentheti a fő akadályt. Az újépítésű projektek átadása idén és jövőre tetőzhet, amely akár 10-15 százalékos áremelkedéssel is párosulhat. Ez pedig a használt lakások árát is magával húzza”– véli Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

2015-höz képest a használt lakások árai 30 százalékkal nőttek, míg a legnagyobb épületállománnyal bíró főváros részesedése a használtlakás forgalomból évről évre csökkent: tavaly már csak az adásvételek 22 százaléka történt Budapesten, pedig három évvel ezelőtt még 30 százalékuk. Ennek számos oka lehet, kezdve a budapestiek agglomerációba költözésétől egészen a megyeszékhelyek vagy kisebb települések piacának élénküléséig. Legutóbb tíz éve volt olyan magas a községek piaci részesedése, mint tavaly, mivel 2018-ban minden negyedik lakóingatlan kistelepülésen cserélt gazdát. Sőt, a különböző állami támogatások további, területi egységekhez igazított kibővítése tovább is növelheti ezt az arányt az elkövetkezendő években.