Nagyon enyhén optimista képet festettek fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői a friss kereskedelmiingatlan-piaci jelentésük csütörtöki online bemutatóján. Előzőleg megállapították, hogy a szállodai területet kivéve mindegyik részpiacon szinte csak rossz hírek jöttek tavaly, általában kevés beruházás indult (a raktárakat leszámítva), nőtt a kihasználatlanság és továbbra is elfordultak a befektetők a szektortól. A bankok jelentősen szigorítottak a projekthitelezési feltételeiken, de továbbra sem kell aggódni, mert az ezirányú kitettségük még mindig alacsony.
Optimizmusokat arra alapozták, hogy 2024-ben várhatóan tovább csökken az infláció, az emelkedő reálbérek és az erősödő fogyasztói bizalom támogathatják a gazdasági növekedést, és ezen keresztül a kereskedelmiingatlan-piaci aktivitás erősödését.
"A projekthitel-portfólió minősége kedvező, a hitelintézetek sokkellenálló-képessége erős, tőkeellátottságuk megfelelő szintű, amelyet az MNB preventív tőkepuffer előírással tovább erősít" - mondta Winkler Sándor osztályvezető.
Kiemelte, hogy tavaly a szállodaszektor teljesítménymutatói javultak – a külföldi vendégforgalomnak köszönhetően, a többi szegmensben pedig az egyedi beruházói és kormányzati döntések, illetve a gazdasági növekedés idei visszatérése hozhatnak némi javulást.
"Az exportteljesítményt a gyenge európai konjunktúra visszafogja, ugyanakkor a folyamatban lévő és az újonnan bejelentett jelentős kapacitásbővítő külföldi közvetlentőke-beruházások megvalósulása hosszú távon segíti az export bővülését, pozitív hatást gyakorolva az ipari-logisztikai keresletre és fejlesztésekre." - tette hozzá.
Sorra véve az egyes szegmenseket, elsőként az irodapiacról beszélt. Elmondta, hogy a fejlesztők érzékelhetően nagyon visszavettek a tempóból, látva a kereslet jelentős csökkenését. Ugyanakkor az előbérletek aránya az új beruházásoknál 61 százalékos, amit megfelelőnek nevezett. Bár nem mondta ki, de szakmailag aggasztó lehet kissé az az előrejelzése, hogy az év végére 14,4-14,7 százalék közé emelkedhet a kihasználatlansági mutató, ami már több mint másfél éve egyre csak felfelé tart.
Az MNB szerint rendkívül alacsony volt a befektetési célú vásárlás a kereskedelmi ingatlanoknál. Összesen csak 600 millió eurót jegyezhettek fel, s ez 38 százalékkal elmarad a 2022. évi forgalomtól. Utoljára a 2008-2009-es válság idején volt ilyen kevés. E volumen 82 százaléka hazai befektetőkhöz kötődött, a magyar befektetők aránya már évek óta növekvőben van. A jegybank szerint az emelkedő hozamok, magas finanszírozási költség és mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzik a befektetőket, ami 2024-re is alacsony befektetési forgalmat vetít előre.
A KKE régió valamennyi országában emelkedett az elsődleges (legjobb elhelyezkedésű és minőségű ingatlanokra vonatkozó) irodahozam, és országonként 24–68 százalék közötti mértékben csökkent a befektetési forgalom. Az elsődleges irodahozamok és bérleti díjak alapján számított tőkeértékek a KKE régióban átlagosan 8 százalékkal, Budapesten 9 százalékkal csökkentek 2023. év végére az egy évvel korábbihoz képest, az elmúlt másfél évben kumuláltan pedig már rendre 13 és 21 százalékos értékcsökkenés látszik.
Végül azt taglalták, hogy miként viselkednek a bankok ebben a gazdasági környezetben. Megállapították, hogy 2023-ban a bankok 42 százalékkal kisebb volumenben folyósítottak kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthiteleket, a szállodák kivételével valamennyi ingatlantípus esetén csökkent az új kibocsátások volumene. Az MNB Hitelezési felmérése alapján, 2023 negyedik negyedévében a bankok valamennyi üzletiingatlan-szegmensben szigorítottak a hitelezési feltételeken, és 2024 első félévére is további szigorítást helyeztek kilátásba a megváltozott kockázati tolerancia miatt.
Összességében a hazai hitelintézetek kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitel-kitettsége mérlegfőösszeg és szavatolótőke arányosan is kevesebb, mint fele a 2008-as válság utáni szintnek, és a portfólióminőség tekintetében sem mutatkozott romlás. A potenciálisan emelkedő kereskedelmiingatlan-piaci kockázatok miatt, 2023 októberében az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa a koronavírus-járvány kitörésekor határozatlan időre felfüggesztett rendszerkockázati tőkepuffer (SyRB) 2024 júliusától történő, preventív célú újraaktiválásáról döntött, erősítve a bankok sokkellenálló-képességét.
Egyre többen váltanak ebben az időszakban. 
