A mikrocenzus felmérése szerint jelenleg közel négy és félmillió lakás található Magyarországon, ebből több mint 12 százalék tartozik a nem lakott – azaz, más célra használt, idényszerűen lakott vagy üresen álló – lakások körébe.

A félmillió ingatlan ötöde (107 ezer) található a fővárosban. Vidéken Pest és Győr-Moson-Sopron megyék kivételével mindenhol csökkent a lakott épületek aránya. Az okok sokrétűek: míg Budapesten sok a külföldiek által tulajdonolt, befektetésnek vett, esetleg közösségi lakáskiadásra tartott lakás, addig vidékre inkább jellemző az elhagyott, öröklésből maradt, rossz állapotú, a népességfogyás vagy a belső elvándorlás miatt magára hagyott ingatlan.

Egy részük irodaként, raktárként, vagy épp ritkán használt nyaralóként funkcionál. Bár statisztikailag mind üresen álló lakóingatlanként van számon tartva, számos olyan lakás is van, amelyet a valóságban folyamatosan használnak.

Bejátszik a népességfogyás is

Az alacsonyabb lakottsági ráta részben a lakáspiac természetes forgásából adódik, az ingatlan-állomány ha lassan is, de lecserélődik, és az esetek többségében több a lakhely, mint a lakó – már csak a népességfogyás és az újépítések miatt is.

És bár az eltitkolás természete miatt nem tudni a pontos számot, de mindmáig magas az aránya azoknak az embereknek, akik valójában nem ott élnek, ahová be vannak jelentve. Ezek is torzíthatják az elsőre magasnak tűnő arányt – ismerteti a jelenség hátterében meghúzódó okokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A kihasználatlan lakóingatlanok száma a jövőben várhatóan tovább fog nőni, többek között az új építésű lakásoknak köszönhetően. A tavaly kiadott magas számú építési engedély nyomán tömegesen készülnek el az új társasházak és családi házak, ezek átadásában még csak most kezdődik az igazi dömping.  Valkó Dávid egyúttal felhívta a figyelmet: akinek van eladásra szánt ingatlan a birtokában, annak már most érdemes körülnéznie a piacon. Bár van esély, hogy még idén is kétszámjegyű lesz az árnövekedés, a jövőben ennek mérséklődése várható. Így nem vehető biztosra, hogy a kisebb ütemű áremelkedés kitermeli-e az üresen álló ingatlan fenntartási költségeit.