Hihetetlen növekedést produkálva megduplázódott az agglomeráció településein regisztrált ingatlan adásvételek szám 2013 és 2017 között. Míg 2013-ban összesen csupán 5451 tranzakció zajlott, addig 2017-ben ez a szám elérte a 11 208-at és az Otthon Centrum várakozásai szerint az adásvételek száma 2018-ban is megközelíti ezt az értéket.
Népszerűségének oka első sorban megfizethetőségében keresendő: míg a fővárosban átlagosan 300 és 700 ezer forint közötti négyzetméteráron lehetett a tavalyi évben ingatlant vásárolni, addig az agglomerációban 250 - 330 ezer forintos négyzetméterár volt jellemző.
Ez azt jelenti, hogy egy belvárosi, régi építésű társasházi lakás vagy egy keresett lakótelepen lévő ingatlan áráért az agglomeráció településein könnyen vásárolhatunk egy családi házat. Vonzerejét emellett a zöld, kertvárosias környezet és az alacsony beépítési sűrűség adja, így annak sem kell lemondani a nyugodt, privát otthonról, aki nem szeretne a fővárostól messze költözni” - mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Akár már 30 millió forintért
Újépítésű lakást a tavalyi évben az agglomeráció településein akár már 30 millió forintért is lehetett vásárolni, de egyes helyeken az árak az 50 millió forintot is megközelítették - derül ki az Otthon Centrum elemzéséből. A legolcsóbb újlakások a Szigetszentmiklósi járás településein keltek el, míg a legdrágábbnak a Budakeszi és Pilisvörösvári járások bizonyultak, ahol egy új lakásért átlagosan 54-55 millió forintot kértek. A legmagasabb négyzetméterárakat a Pilisvörösvári járásban regisztrálták: az Otthon Centrum által közvetített adásvételek alapján az újépítésű lakások négyzetméteréért itt átlagosan 480 ezer forintot kellett fizetni. Az agglomeráción belül mutatkozó árazásbeli differenciát jól mutatja, hogy a pilisvörösvári járásban jellemző közel fél millió forintos négyzetméterárral szemben az agglomeráció délkeleti szektorában már 320 ezer forint alatt is meg lehetett vásárolni egy új lakás négyzetméterét.
|
Mit értünk agglomeráció alatt? Agglomerációnak definíció szerint a nagyvárost és a nagyváros körüli azon települések együttesét nevezzük, amelynek lakossága és vállalkozásai szoros, napi szintű kapcsolatban vannak egymással. Elemzésünkben a budapesti agglomerációt vizsgáljuk, amely alatt a fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, ahová hivatalosan 81 települést sorolunk. A településgyűrű valamennyi települése Pest megyéhez tartozik. |
A használt társasházi lakások piaca Dunakeszin volt a legélénkebb 2018-ban: a 425 ezer forintos átlagos négyzetméterár 17 százalékos árnövekedést jelentett az egy évvel korábbi értékhez viszonyítva. A legolcsóbb használt lakásokat az agglomeráció déli településein hirdették, átlagosan 300 ezer forintos négyzetméteráron.
Hasonlóképpen nagy különbség mutatkozott a családi házak esetében is, ahol egy budakeszi, pilisvörösvári vagy szentendrei járásban lévő ház négyzetméteréért akár 150 ezer forinttal is többet elkérhetnek szemben egy gyáli vagy monori járásban található ingatlannal.
Az agglomeráció legdrágább települései az északi és nyugati részen találhatók- tudjuk meg az Otthon Centrum szakértőjétől. Annak, aki Budakeszin, Ürömön, Szentendrén vagy Pomázon szeretett volna 2018-ban családi házat venni, annak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hiszen akár 100 millió forintot is elkérhettek egy ilyen ingatlanért. Legolcsóbban a délkeleti részen lehetett a tavalyi évben családi házhoz jutni. Tápiógyöngye, Tápiószőlős és Tápiószentmárton településeken már 1,5-2 millió forint is elegendőnek bizonyult egy családi ház megvételéhez.
Az értékesítési időt nem csupán az ingatlan típusa, de az agglomeráción belüli elhelyezkedése is nagyban befolyásolja. Az Otthon Centrum által lebonyolított adásvételek alapján egy családi ház átlagosan 170 nap alatt kelt el, de az olyan, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező járásokban, mint a Gödöllői vagy a Vecsési már átlagosan 100 nap alatt lehetett egy családi házat értékesíteni. Ezzel szemben a távolabb eső részeken, Cegléd és Nagykőrös térségében 6 hónapnál is hosszabb időt vett igénybe az értékesítés. Leggyorsabban a téglaépítésű lakások találtak gazdára 2018-ban- mondja Soóki-Tóth Gábor, aki szerint az ilyen típusú ingatlanok esetében regisztrált 80 napos átlag megegyezik az országos értékkel.
„Az agglomerációs és a budapesti ingatlanpiac nem választható el élesen egymástól, mivel a fővárosban zajló folyamatok közvetlenül befolyásolják az agglomeráció piacát. Amíg tart a fővárosi lakásárak emelkedése addig biztosan számítani lehet az élénk keresletre az agglomerációban is”- zárja sorait Soóki-Tóth Gábor.
Úgy tűnik, Moszkva részéről rendben van a 28 pont. 
