A 2013-as év végén 65,1 százalék volt nálunk a gazdaságilag aktívak (dolgozók, tanulók) aránya a 15 és 64 év közötti korosztályban Magyarországon, ami lényegesen magasabb, mint az egy évvel korábbi 64,3 százalék, a 2010-es 62,4, vagy a 2004-es 60,2 százalék. Ez a jó hír, a kormányzati szándékoknak megfelelően nőtt tehát az aktívak aránya, vagyis többen dolgoznak vagy tanulnak.
A kevésbé jó hír, hogy ez az érték még mindig eléggé kevéske. Amint az első grafikonon látható, ezzel csak olyan országoknál vagyunk valamivel jobbak, mint Málta, Románia, Horvátország, illetve Olaszország. Másrészt az aktivitás növekedése, a javuló tendencia nemcsak nálunk volt megfigyelhető, 2010 óta Magyarországhoz hasonlóan nagy mértékben, 2-3 százalékponttal nőtt a cseh, horvát, máltai, litván, horvát aktivitás is. Bizonyára nem véletlen, hogy főleg volt szocialista országok vesznek bennünket körül a különböző listákon, velük vagyunk egy csoportban. A jelenségnek – az alacsony foglalkoztatási szint és annak javulása – történelmi okai is lehetnek.
De nem csak a volt szocialista országokban nőtt az aktivitás, hanem az egész EU-ban is (lásd a második grafikont). Alig találunk olyan országot, ahol 2010 és 2013, valamint 2004 és 2013 között ne következett volna be kisebb-nagyobb javulás. Az EU 28 tagállamának átlagában így a 2004-es 69 százalékról 72 százalékra nőtt az aktivitás.
Az európai átlagtól való csúnya lemaradásunk egyik kézenfekvő oka lehet, hogy nálunk a munkanélküliségi ráta sokkal magasabb, mint a fejlett nyugat-európai országokban. A másik, hogy sokan dolgoznak úgy külföldön, hogy arról a hazai statisztika esetleg nem is értesül. Valamint sokan lehetnek olyanok is, akiket feketén foglalkoztatnak, miközben álláskeresőként vannak bejelentve, esetleg semmilyen hivatalos státuszuk nincsen. Sokat torzítja nálunk a képet a több százezer fős közfoglalkoztatás is. Ami a „sima” munkanélküliségnél egybehangzó vélemények szerint sokkal jobb ugyan, ám valódi, hosszú távú megoldásnak, „életpálya-modellnek” aligha tekinthető.
Az EU statisztikai szervezete, az Eurostat készített egy kimutatást arról is, hogy a bevándorlók aktivitása magasabb-e az egyes országokban, vagy a helyi lakosságé. Eszerint míg az EU 28 tagállamának saját országukban lakó állampolgárai körében 76,5 százalékos az aktivitás (ezúttal a 20-64 évesek körében vizsgálták), addig a külföldi állampolgárok között csak 75,0. De a képet árnyalja, hogy ezen belül az EU-ból jött bevándorlóknak 80,7 százaléka tanul vagy dolgozik, az EU-n kívüli bevándorlóknak viszont csak 71,4 százaléka.
A jelek szerint tehát az EU-n kívülről jöttek nehezebben integrálódnak a társadalomba. Hasonló eredményre vezet az is, ha nem állampolgárság, hanem a születés helye szerint vizsgálják: az EU-s bevándorlók aktivitása igen magas, a helyieknél is jóval magasabb, az EU-n kívülről érkezetteké viszont alacsonyabb az átlagnál.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
