„Az előreszámítás szerint még közepesen javuló termékenység és halandóság esetén is bekövetkezhet közel 2 millió fős visszaesés” – írja a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének új tanulmánya a magyar lakosságról, amelyet két évente készítenek el. Eszerint legrosszabb esetben 6,7, a közepes alapesetben 7,9, az optimista változat szerint pedig 8,7 millió lakosra számítanak Magyarországon 2060-ra.
Az előző, 2013-ban készült előrejelzés 6,9, 7,9, illetve 8,6 millió főt tartalmazott, tehát végső soron nincs nagy változás. Az alapeset ugyanakkora létszámmal számol, a pesszimista verzió kétszázezer lakossal kevesebbet, az optimista mintegy százezerrel többet tartalmaz.
Csökkenni fog az elvándorlás?
Nagy kérdés a ki- és bevándorlás. Amint a hosszú és alapos dokumentumban leírják, az optimista változat azzal számol, hogy az ország gazdasági teljesítménye javul, ennek köszönhetően a Magyarországra irányuló bevándorlás – sok év stagnálás után – növekszik, az elvándorlás viszont csökkenni fog. (Ennek egyelőre nincs jele.)
Ám a magyarországi népességfogyás legfőbb oka az alacsony termékenység. „A termékenység 1990-től gyorsan csökkent, 2011-ben érte el a mélypontját az 1,24-es teljes termékenységi arányszámmal. Azóta bekövetkezett némi javulás, 2014-re az arányszám előzetes értéke 1,41” – írják. Ám arra a későbbiekben sem számítanak, hogy több lesz a gyermek, mint a halálozás. (A népesség szinten tartásához kevéssel 2,0 feletti gyerekszám kellene páronként.)
Forduljon az ENSZ-hez
A hivatal ezúttal nagyon alaposan körüljárja a ki- és bevándorlás kérdését, például többféleképpen becsülik a kivándorolt magyarok számát, bár az adatok nem túl frissek. A legnagyobb számot az ENSZ adatai tartalmazzák, eszerint a Magyarországon született és külföldön élő személyek száma – függetlenül attól, hogy mikor hagyták el az országot – 2013-ban 528 ezer fő volt.
„A magyarországi születésű külföldön élő népesség aránya az ENSZ becslése szerint 5,1% volt 2013-ban. Ez az arány még mindig jóval elmarad a jelentősebb kivándorló országok arányaihoz képest (Litvánia 16,1%, Bulgária 15,9%, Románia 14,3%, Lettország 14,2%, Lengyelország 8,7%). Romániából a munkaképes korú népesség 10%-a, Litvániából 9%-a, Lettországból 6,9%-a vándorolt ki az elmúlt évtizedekben” – írják.
Kivándorló ország leszünk
„Az elvándorlás növekvő trendje és a fiatal korcsoportokban magas aránya azonban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi” – teszik hozzá. Leírják azt is, hogy a kivándorló magyarok között magas a felsőfokú végzettségűek aránya.
Az európai országok statisztikái, amelyek nem tartalmazzák a Magyarországon született, de már külföldön állampolgárságot szerzett személyeket, 330-350 ezer fővel számolnak. Ez alapján 2013-ban már több mint 85 ezer magyar érkezett európai célországokba, de ez csak az elvándorlók számának alsó értékét jelenti.
Hiányoznak a britek
Egyrészt mert nincsenek ebben benne az Európán kívüli országok, de még nagyobb baj, hogy az utóbbi években már Nagy-Britannia sem. De az is probléma, hogy az Ausztriában dolgozó ingázó munkavállalókat se tekintik bevándorlónak, csak munkavállalónak. Pontos számot mondani tehát úgy tűnik, még mindig lehetetlenség.
Inkább nem lőnek, nehogy leolvadjon az atomerőmű. 
