„Az előreszámítás szerint még közepesen javuló termékenység és halandóság esetén is bekövetkezhet közel 2 millió fős visszaesés” – írja a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének új tanulmánya a magyar lakosságról, amelyet két évente készítenek el. Eszerint legrosszabb esetben 6,7, a közepes alapesetben 7,9, az optimista változat szerint pedig 8,7 millió lakosra számítanak Magyarországon 2060-ra.
Az előző, 2013-ban készült előrejelzés 6,9, 7,9, illetve 8,6 millió főt tartalmazott, tehát végső soron nincs nagy változás. Az alapeset ugyanakkora létszámmal számol, a pesszimista verzió kétszázezer lakossal kevesebbet, az optimista mintegy százezerrel többet tartalmaz.
Csökkenni fog az elvándorlás?
Nagy kérdés a ki- és bevándorlás. Amint a hosszú és alapos dokumentumban leírják, az optimista változat azzal számol, hogy az ország gazdasági teljesítménye javul, ennek köszönhetően a Magyarországra irányuló bevándorlás – sok év stagnálás után – növekszik, az elvándorlás viszont csökkenni fog. (Ennek egyelőre nincs jele.)
Ám a magyarországi népességfogyás legfőbb oka az alacsony termékenység. „A termékenység 1990-től gyorsan csökkent, 2011-ben érte el a mélypontját az 1,24-es teljes termékenységi arányszámmal. Azóta bekövetkezett némi javulás, 2014-re az arányszám előzetes értéke 1,41” – írják. Ám arra a későbbiekben sem számítanak, hogy több lesz a gyermek, mint a halálozás. (A népesség szinten tartásához kevéssel 2,0 feletti gyerekszám kellene páronként.)
Forduljon az ENSZ-hez
A hivatal ezúttal nagyon alaposan körüljárja a ki- és bevándorlás kérdését, például többféleképpen becsülik a kivándorolt magyarok számát, bár az adatok nem túl frissek. A legnagyobb számot az ENSZ adatai tartalmazzák, eszerint a Magyarországon született és külföldön élő személyek száma – függetlenül attól, hogy mikor hagyták el az országot – 2013-ban 528 ezer fő volt.
„A magyarországi születésű külföldön élő népesség aránya az ENSZ becslése szerint 5,1% volt 2013-ban. Ez az arány még mindig jóval elmarad a jelentősebb kivándorló országok arányaihoz képest (Litvánia 16,1%, Bulgária 15,9%, Románia 14,3%, Lettország 14,2%, Lengyelország 8,7%). Romániából a munkaképes korú népesség 10%-a, Litvániából 9%-a, Lettországból 6,9%-a vándorolt ki az elmúlt évtizedekben” – írják.
Kivándorló ország leszünk
„Az elvándorlás növekvő trendje és a fiatal korcsoportokban magas aránya azonban Magyarországot is egyre inkább kivándorló országgá teszi” – teszik hozzá. Leírják azt is, hogy a kivándorló magyarok között magas a felsőfokú végzettségűek aránya.
Az európai országok statisztikái, amelyek nem tartalmazzák a Magyarországon született, de már külföldön állampolgárságot szerzett személyeket, 330-350 ezer fővel számolnak. Ez alapján 2013-ban már több mint 85 ezer magyar érkezett európai célországokba, de ez csak az elvándorlók számának alsó értékét jelenti.
Hiányoznak a britek
Egyrészt mert nincsenek ebben benne az Európán kívüli országok, de még nagyobb baj, hogy az utóbbi években már Nagy-Britannia sem. De az is probléma, hogy az Ausztriában dolgozó ingázó munkavállalókat se tekintik bevándorlónak, csak munkavállalónak. Pontos számot mondani tehát úgy tűnik, még mindig lehetetlenség.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
