A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felmérése szerint a fiatalok munkanélküliségi rátája az idén sem fog javulni, továbbra is kiugróan magas marad, és 2016-ig nem várható érdemi javulás. AZ ILO felmérése szerint világszinten 75 millió 15-24 év közötti fiatalnak nem lesz majd idén munkája.
A spanyol fiatalok helyzete a legkilátástalanabb
A fiatalok drámai helyzete nem csak világszinten elkeserítő, az Európai Unióban sem fényesebb a kép. A fiatalok elhelyezkedési esélyei már 2000 óta folyamatosan romlanak az unió tagországaiban, a legfrissebb adatok szerint 5,5 millió fiatalkorú munkanélküli van a tagországokban. Európán belül a legrosszabb helyzetben a spanyol fiatalok vannak, a 25 év alatti munkavállalók 46,4 százaléka munkanélküliként végzi. Portugáliában és Görögországban sem sokkal jobb a helyzet, ahol az arány 30,5 illetve 32,8 százalék.
A tagországok mellett a csatlakozni vágyók sem mutatnak fel jobb eredményeket, a horvát fiatalok elhelyezkedési lehetőségei is igen korlátozottak, esetükben a munkanélküliségi ráta 35,8 százalék. A fiatalok jövője Hollandiában a legbiztosabb, ahol a munkanélküliségi ráta csupán 7,6 százalék. Magyarország az ifjúsági munkanélküliség területén az erős középmezőnyben végzett tavaly a korcsoportra jellemző 25,9 százalékos munkanélküliségi rátával.
| A KSH legfrissebb adatai szerint továbbra sem látszódik javulás a fiatalok munkanélküliségét illetően. Idén február-áprilisban a 15-24 éves korcsoport munkanélküliségi rátája 27,3 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Részletek>> |
Annak ellenére, hogy a tagországokon belül a középmezőnyben foglalunk helyet, a fiatalok helyzete igen kritikus. A regisztrált munkanélküliek száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett a 25 évnél fiatalabb munkavállalók esetében. Míg 2006-ban közel 65 ezer fiatal volt munkanélküli, addig az eddigi adatok alapján idén átlagban már súroljuk a 90 ezres határt. Az adatok jól mutatják, hogy a hazai fiatalok helyzete nem javult az utóbbi években, a válság pedig csak tovább rontott az elhelyezkedési lehetőségeken.
A TÁRKI adatai alapján a fiatalok pontosan érzik, hogy egyre rosszabb helyzetbe kerülnek, mivel 2010 óta másfélszeresére nőtt a külföldi kivándorlást tervezők aránya a korcsoport körében. Jelenleg minden második fiatal gondolkodik azon, hogy rövid-, illetve hosszútávon külföldön vállal majd munkát.
Pályakezdő állástalanokból is bőven akad
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a pályakezdő álláskeresők száma is folyamatos emelkedést mutatott az utóbbi években. Míg 2006-ban közel 40 ezer volt azoknak a száma, akik az iskolapadból frissen kikerülve munkanélkülivé váltak, mára a számuk 55 ezerre gyarapodott. A magyar fiatalok munkanélküliségi rátája is drámai ugráson ment keresztül. 2002-ben a 25 év alatti korcsoportra még „csak” 12,6 százalékos munkanélküliségi ráta volt jellemző, tavaly azonban már 25,9-es értéket regisztráltak.
Az uniós átlagon felüli emelkedésben nagy szerepe volt a 2008-2009-es válságnak is, ugyanis a vállalatok elsősorban a fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező munkavállalóiktól igyekeztek megválni. Mindezek mellett a cégek elhalasztották az új munkavállalók felvételeit, így a pályakezdő fiatalok esetében jócskán megnőtt annak az esélye, hogy az iskolából kikerülve nem találnak maguknak állást.
Munkanélküli pályakezdő fiatalok számának alakulása (szezonálisan kiigazítva)
| A pályakezdő állástalan fiatalok számának alakulását a szezonális hatásoktól megtisztítva célszerű ábrázolni, mivel az iskolaév befejeztével a pályakezdő állástalanok száma rendszerint jelentősen megemelkedik. Így ahhoz, hogy a valós trendet kapjuk meg ezeket az egyszeri jellemzően nyári, illetve őszi megugrásokat ki kell szűrni az idősorból. |
A pályakezdő álláskeresők száma az utóbbi több mint 10 évben folyamatos emelkedést mutatott. Iskolai végzettség szerinti csoportosításban az álláskeresők száma minden csoportban emelkedett, ugyanakkor az álláskeresők számának növekedési üteme a diplomások és az alacsony végzettséggel rendelkezők körében mutatott átlagon felüli növekedést. Az adatok alapján a pályakezdők között a két véglet, a diplomások és a legfeljebb 8 általánost elvégzettek vannak a legrosszabb helyzetben, irántuk csökkent a legnagyobb mértékben a munkaerőpaci igény.
A nők és a férfiak esélyei is eltérőek
A diplomások és az alacsony végzettségűeknél eltérő a nők és a férfiak esélye. A diplomás végzettségűek esetében a nők körében nagyobb a munkanélküliség, vagyis a diplomás nőknek több kevésbé keresett képesítése van. Az alacsony végzettségűeknél fordított helyzet van érvényben, esetükben a férfiak találnak nehezebben munkát. Ennek oka, hogy az alacsony végzettségű nők könnyen tudnak maguknak más elfoglaltságot találni, a háztartás illetve a gyermeknevelés felé fordulnak.
A diplomások pályakezdő álláskeresők közötti aránya a START kártya bevezetését követően folyamatosan csökkenni kezdett és 2009-ben érte el legalacsonyabb értékét, 6,6 százalékot. A válság kedvezőtlen hatása azonban ezen a területen is éreztette hatását, a diplomások aránya az álláskeresők között ismét emelkedni kezdett. A diplomások helyzetét ugyanakkor tovább árnyalja, hogy gyakran nem a képzettségi szintjüknek megfelelő pozícióban tudnak maguknak a fiatalok állást találni, így kiszorítják a munkaerőpiacról az alacsonyabb végzettségűeket.
A diplomás pályakezdőkhöz képest ebben az időszakban éppen ellentétes folyamatok érvényesültek a legfeljebb 8 általánost elvégzett csoport esetében. A kifejezetten alacsony végzettségűeknek az állást keresőkön belül csökkent az arányuk a válságot követően, amely azt mutatja, hogy újra megnőtt az olcsó munkaerő iránti igény.
Összességében elmondható, hogy amíg nem változik a globális hangulat, amíg a vállalatoknak igen bizonytalan gazdasági környezetben kell tervezniük, addig érdemi foglalkoztatásbővülésre nem lehet számítani. Ez különösen igaz a fiatalokra, azon belül is a pályakezdőkre, hiszen a vállalat a létszámbővítés elhalasztásával és a fiatal munkavállalóinak elbocsátásával tudja viszonylag fájdalommentesen csökkenteni költségeit.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
