A 2300 emberből 1100-at érintett a kormány döntése, miszerint január 1-től eltörli a bruttó 216 800 forint alatt keresők adójóváírását – írja a lap szakszervezeti vezetőkre hivatkozva. Vagyis a munkavállalók csaknem fele kevesebbet keresett az év elején ennél az összegnél. Csakhogy a cég vezetése ezt a veszteséget - ami munkavállalónként 1-11 százalékot jelentett volna - teljes egészében kiegyenlítette mind az 1100 embernél. Emellett április 1-től négy százalékos fizetésemelést kaptak az alkalmazottak, egyesek még ennél is többet.
Bruttó bérek 220 és 980 ezer között
A cég hierarchiájában alul a sori dolgozók és a velük gyakorlatilag egy szinten lévő "multik" (multiplikátorok) vannak, utóbbiak tanítják be az új dolgozókat. Ezek fölött jönnek a csoportvezetők, a művezetők (mester), az osztályvezetők, akik fölött a négy üzem egy-egy irányítója áll, majd jön Frank Klein gyárigazgató. Közben persze vannak a járműgyártáshoz közvetve kapcsolódó részlegek a HR-től a logisztikáig. Utóbbiban egy jól képzett vezető nettó 350 000-400 000 Ft-ot is kereshet.
Nagyon hiányzik a napi 40 eurós napidíj
Az Európai Bizottság 2009. július 16-án engedélyezte, hogy Magyarország 29,7 milliárd forint összegű - pénzbeli és társasági adókedvezmény formájában nyújtott - támogatást adjon az autógyár létesítéséhez. Egyes számítások szerint a támogatás négy év alatt térül meg a beruházás körüli adóbevételekből – írja a Vezess.hu.
Mivel a kecskeméti gyár a nulláról épült fel, rengeteg munkavállalót a németországi Mercedes-üzemekben képeztek ki, olykor 3-4-5 hónapon át. Erre az időszakra a magyar munkavállalók a hazai bérük mellett 40 eurós napidíjat is kaptak, ami adózás után is havonta hat számjegyű forinttal növelte a bérüket. Kovács szerint egyesek számára fájó volt ezek után itthon úgy belekezdeni a valódi munkájukba, hogy kiképzett Merci-alkalmazottként a kinti pénzüknél jóval kevesebbet keresnek.
A túlórákat is kifizetik
Sok hazai cég mellőzi a túlórák kifizetését, a Mercedes viszont betartja az ide vonatkozó törvényeket. A hétköznapi plusz órákért 50, míg a hétvégiekért 100 százalékot fizet a dolgozóinak, akik elég gyakran túlóráznak. A béren felüli egyéb juttatások rendszere komplex, négy csoport létezik. Jellemzően évi 200 000-300 000 Ft értékben választható egészségpénztári befizetés, SZÉP-kártya, élet- és balesetbiztosítás, étkezési jegy, valamint bérlettámogatás. Egy, a gyári hierarchia alján lévő munkás azt állította, hogy az ő cafetériája 5000 Ft étkezési jegyből áll, és az utazási költségeinek a 86 százalékos kiegyenlítéséből.
A gyárban több hónapja dolgozó, de távol lakó alkalmazottak egyszeri támogatást is kaphatnak a Kecskemétre költözéshez. Egyikük elmondása szerint 300 000 forint adható alapból, erre jöhet még háromszor 50-50 ezer forint a feleség, valamint két gyerek után, ami bruttó 450 000 forint.
A németek egy másik világban élnek
A jellemzően vezető beosztásban dolgozó német dolgozók munkajogilag a németországi céghez tartoznak és a fizetésüket is onnan kapják, ami szerinte olyan 30 százalékkal lehet több a kiküldetés miatt, mintha Rastattban csinálnák ugyanezt. Nem tagja egyikük sem a szakszervezetnek, és a kollektív szerződés sem vonatkozik rájuk.
Ma a 2300 munkavállalóból már 704-en tagjai a szakszervezetnek. A gyárban adott fizetések a sori munkások esetében (így nevezik az összeszerelő-, fényező-, karosszéria-, és présüzemben a gépek mellett betanított munkát végzőket) a fémipari szakmában a környéken dolgozók átlagánál egy picivel magasabbak. "Panaszkodnak is a közeli gyárak, hogy elszívjuk tőlük a munkaerőt" - mondja a szakszervezetis a lapnak.
Tovább nőhet a kihasználatlanság az irodáknál és a raktáraknál, kicsit javulhat a helyzet a bevásárlóközpontok és a hotelek esetében. 
