Az osztrák munkavállalók és más társadalombiztosítottak szervezete, a Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger friss adatai szerint október végén 49 487, november végén 49 128 magyar állampolgárságú személy dolgozott hivatalosan Ausztriában. Ez csökkenés, hiszen a nyári hónapokban végig ötvenezer felett volt a számuk, augusztusban majdnem elérte az 53 ezret, szeptemberben pedig 52 246 személy dolgozott ott.
Szezonalitás erre vagy arra?
A csökkenés oka lehet a szezonalitás, hiszen a mezőgazdasági munkák zöme ősszel befejeződik. Igaz az is, hogy egy másik fontos ágazatban, a turizmusban Ausztriában télen szezon van, ez is sok munkaerőt igényelhet. Mindenesetre a tavaly december végi szinthez, az akkori 34 579 főhöz képest még így is nagyon magas, 42 százalékkal van feljebb a magyarok száma. Így nem biztos, hogy megfordult az évek óta tartó emelkedő trend.
Persze a számok annyiban is bizonytalanok, hogy nem tudni, hányan vannak kint vagy ingáznak a határ mellől esetleg feketemunkásként, és a statisztikából kikerült személyek nem a feketemunkások táborát gyarapítják-e. A csökkenés mindenesetre általános tendenciának látszik, az úgynevezett tizenhármak – az EU-hoz 2004-2007-ben csatlakozott 13 ország – polgárainak száma általában is mérséklődött.
Ausztriában vezettük a statisztikát
Októberben például 148 933, novemberben csak 146 892 fő volt az ebből a régióból érkezett munkavállalók száma. Ezek szerint kicsivel több mint egyharmaduk volt magyar, többen, mint akár a románok, akár a lengyelek, akár a csehek, szlovákok külön-külön.
A németek félévente készítenek jelentést a „korlátlan munkavállalási szabadság” 2011. május 1-jei bevezetésének hatásairól, ekkortól nyitotta meg ugyanis korlátozások nélkül munkaerőpiacát Ausztria és Németország a kelet-európaiak előtt. (Ebben a jelentésben a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott nyolc országról van szó, amelyek Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország és Szlovénia.) A német munkaügyi hivatal, a Bundesagentur für Arbeit számai szerint tovább emelkedik a régiónkból érkező munkavállalók száma.
Alig másfél év alatt 65 százalékos bővülés
A nyitáskor, 2011. április végén ugyanis 227 ezer teljes és részmunkaidős dolgozót foglalkoztattak a nyolc államból, 2012. szeptember végén ez a szám már 375 ezer volt, 148 ezerrel, avagy 65 százalékkal haladta meg a nyitáskori értéket. De az előző év szeptemberéhez képest is 30 százalék volt a bővülés. Ezzel együtt is csak 1,1 százalékát teszik ki a nyolc 2004-ben csatlakozott EU-tag munkavállalói az összes németországi foglalkoztatottnak.
Az országokra lebontott statisztika ebben a tanulmányban csak májusi, aszerint 33 076 magyar állampolgárt foglalkoztattak, ami 42,2 százalékos bővülés egy év alatt. Százalékban a nyolc ország közül csak a lettek előztek meg bennünket, az ő számuk 46 százalékkal bővült májustól májusig. További 4192 magyar részmunkaidős volt (úgynevezett csekély mértékben foglalkoztatottak, „geringfügig Beschäftigte”), náluk 26,6 százalék volt a bővülés 17 hónap alatt.
A munkanélküliség szolidabb, mint itthon
A munkanélküliségről frissebb adatok is vannak, ezek szerint 2011 áprilisában 2111, 2012 szeptemberében 2386, novemberben pedig 2659 magyar volt munka nélkül. A magyar munkanélküliek száma alacsonyabb mértékben nőtt, mint a magyar foglalkoztatottaké. és arányuk a dolgozókhoz képest is sokkal alacsonyabb, mint a hazai, 11 százalék körüli munkanélküliség.
Ezek a statisztikák eltérnek a Destatis, a német statisztikai hivatal adatairól, amelyekről nemrég tudósítottunk: aszerint ugyanis 95 152 magyar élt június végével Németországban. Közöttük nyilván diákok, vállalkozók, a munkavállalók családtagjai – és feltehetően feketemunkások – is lehettek, valószínűleg ezért magasabb, több mint kétszerese a számuk, mint a munkavállalóké és munkanélküliként nyilvántartottaké.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
