Van az ingatlanközvetítésnek egy kialakult rendszere itthon, melyet valamilyen mértékben mindenki ismer, aki adott vagy vásárolt már lakást, és közben kapcsolatba került egy-egy ingatlanossal. Az ingatlanközvetítők ma Magyarországon tevékenységüket végezhetik önállóan, egy kisebb ingatlanközvetítő irodánál, illetve egy nagy hálózat keretei között.
Egy ismert hálózat, vagy nagyobb önálló iroda az ingatlanközvetítő számára többek között kínál egy brandet, irodahelyiséget, adatbázist, képzéseket, támogatást és még sok egyebet, melyek az ingatlanközvetítői munkáját segítik. Ezért cserébe az ingatlanközvetítői jutalék egy része a hálózat és az ingatlaniroda bevételét képezi, míg a jutalék egy másik része az ingatlanközvetítőé.
A teljes jutalék ígérete
Érthető, ha az ingatlanosok szeretnék a közvetítői jutalék minél nagyobb részét megtartani maguknak. Ezt használja ki több új rendszer, mely csatlakozásra csábítja az ingatlanközvetítőket. Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője azonban óva inti őket az elhamarkodott döntéstől.
A legfontosabb, amit az új rendszer kínál: nagyobb bevétel az ingatlanközvetítők számára, mint egy iroda esetében. Az ilyen ajánlat úgy hangzik, hogy a teljes jutalékukat megtarthatják, és csak egy fix havi díjat kell kifizetni a rendszer működtetőjének. Ez persze csábító lehet első látásra, azonban mint Balla Ákos felhívta rá a figyelmet, a valóság nem ez, és komoly kockázattal jár az ingatlanközvetítők számára. Az ingatlanközvetítő ugyanis a rendszerbe való belépésétől kezdve magára van utalva, és a rendszer nem ugyanazokat a lehetőségeket nyújtja számára, mint egy ingatlanközvetítő iroda.
Emellett nem elhanyagolható tényező az sem, hogy saját céget kell fenntartania, annak minden költségével és kötelezettségével együtt, illetve viselnie kell a különféle kiadásokat, többek között a hirdetésekét, telefonszámlát stb. Ráadásul nincs képzés, iránymutatás, és mivel nincsenek szabályok, elvárások, kollégák és csapatértekezletek, így viszonylag nagy a hibázás lehetősége is.
Adatbázis és együttműködés tekintetében csak ígérnek ezek a rendszerek, valós állomány és keresztértékesítés azonban nincs, és az így dolgozók megbízhatatlansága miatt a komolyabb cégek általában elzárkóznak a velük történő együttműködéstől.
Tényleg megéri?
Balla Ákos egy gyors számítást is végzett, melyből kiderül, hogy nem biztos, hogy jól jár az, aki belevág a szabadúszó ingatlanozásba. Hiszen ha egy ingatlanközvetítőnek mondjuk van két eladása egy hónapban, és a jutalékszintje 50 százalékos, így marad számára legalább 300-400 ezer forint + áfa bevétel. Egyéni, kis piaci szereplőként szinte biztos, hogy kevesebb lesz a megbízása, ráadásul lehet, hogy mindezt alacsonyabb, 1-2 százalékos jutalék mellett éri el. Így a bevétele mindössze 150-200 ezer forint körül alakul, melynek egy jelentős részét le kell adnia havi díjként a rendszer használatáért, illetve számolnia kell a már fent sorolt további kiadásokkal. Ezek miatt elképzelhető, hogy gyakorlatilag nulla forint lesz a nyeresége a hónap végén, sőt elképzelhető az is, hogy veszteséget realizál.
De még ha ugyanúgy el tudna adni két lakást havonta, mint egy hálózatnál dolgozva, az alacsonyabb jutalék, a rendszer használatának díja és az egyéb költségek miatt összességében kisebb lesz a bevétele: mintegy 150-200 ezer forint környékén alakul. Ez pedig jóval kevesebb, mint amit például a Balla Ingatlanirodánál elért volna ingatlanközvetítőként.
A másik módszer: a vevőktől kért jutalék
Az előbbi mellett felbukkant egy másik megoldás is a hazai ingatlanpiacon, mely szintén igyekszik magához csábítani a tapasztalt ingatlanosokat. Ebben a rendszerben az az újdonság, hogy nem vagy nem csak az eladóktól kér jutalékot, hanem a vevőktől, és tulajdonképpen őket képviseli. Egyes külföldi országokban ugyan működnek ilyen rendszerek, Balla Ákos szerint azonban ennek a megoldásnak nálunk nincs kultúrája, így nem működőképes. Ezt támasztja alá az is, hogy egy korábbi ötlet, a közvetítői díj felezése is megbukott a piacon.
Habár az ötletnek azon kiindulópontja szerinte is helyes, hogy az eladók valóban nem szívesen fizetnek 5-6 százalékos jutalékot, nem az a megoldás, hogy a vevőktől próbáljuk a jutalékot megszerezni, még ha annak mértéke alacsonyabb is. Ez a legjobb esetben is csak akkor működik, ha vevői nyomás van a piacon, azaz a vevőknek szüksége lehet úgymond képviseletre, melyért cserébe hajlandóak egy adott összeget is áldozni - mutatott rá Balla Ákos.
Véleménye szerint a piac azonban fordul, tehát az elmúlt hónapokban jellemző vételi nyomás lassan véget ér, így pedig semmi sem indokolja ezt a konstrukciót. Vagyis ennek kitalálói közel két éves csúszással figyelik a piac folyamatait, és lemaradtak arról, hogy a rendszert akár átmeneti időre is bevezessék a piacra.
Nem nyertek teret, de kárt okoznak
Habár a fentebb említett kezdeményezések már jó ideje jelen vannak a piacon, nem véletlen, hogy a nagyközönség még nem hallott róluk. Mivel a koncepcióik alapvetően elhibázottak, így jelentős erőfeszítéseik ellenére sem sikerült számottevő szereplővé válniuk a piacon. Ennek ellenére tevékenységükkel jelentős károkat okoznak az ingatlanközvetítői szakma számára.
Pályázati támogatások nélkül bajba kerülhet a piac. 
