Ahogy arról a Privátbankár is beszámolt, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) megállapodtak az országos bérajánlásról. Az emelésről akkor konkrét szám nem derült ki. A tárgyaláson egyetértettek abban, arra kell törekedni, hogy biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) közleménye szerint a megállapodásban irányadónak tekintett 2013. évi infláció ellentételezése a havi bruttó 202 000 forint alatti kereseti kategóriákban 3,1 százalékos béremelést igényel. Ez az emelés azonban nem ellentételezi az átlagkereset alatt dolgozóknál az elmúlt években elszenvedett reálbércsökkenést - hívja fel a figyelmet a szakszervezet.

A korábbi éveket is figyelembe venné a MOSZ

A szövetség azt javasolja tisztségviselőinek, hogy a helyi bértárgyalásokon több évet figyelembe véve vizsgálják a munkatársak reálbérének alakulását, és ennek figyelembevételével igyekezzenek elfogadható bérmegállapodásra jutni.

A MOSZ kifejti: az elmúlt évek jövedelemadó-változásai eltérően érintették az egyes kereseti kategóriák nettó bérének nagyságát, az átlagkereset alatti körben gyakran okoztak nettó bércsökkenést. Erre tekintettel azt javasolják, hogy a bérigények megfogalmazásánál mindig vegyék figyelembe az elmúlt évek és az idei év adóváltozásainak a nettó bérekre gyakorolt hatását.

Kiemeli a szakszervezet azt is, hogy az új munka törvénykönyve bevezetésével a folyamatos műszakban, a több műszakban és a munkaidőkeretben dolgozók bruttó és nettó keresete változatlan, sőt növekvő alapbér mellett is csökkenhet. A béremelési igények megfogalmazásánál erre különösen indokolt figyelmet fordítani.

Azokon a munkahelyeken, ahol nem volt bértárgyalás, illetve ahol a munkáltató utólag adott tájékoztatást arról, hogy bérrendezést hajtott végre, a MOSZ azt javasolja, kezdeményezzék a valós konzultáción alapuló bértárgyalást és tájékoztassák tagságukat a szakszervezet béremelési igényéről.