Az információtechnológia régóta közismert munkaerőgondjai mellett az elmúlt héten az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége fogalmazott meg a munkaerőhiányból fakadó komoly aggodalmakat, és egyre gyakrabban hallani az autóipari cégek hasonló jellegű problémáiról is. A kőművesek, ácsok és vasszerelők, illetve a hegesztők, karbantartók, fényezők mellett a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökben, így a HR, a pénzügy, a termelés, a logisztika, a beszerzés, a minőségbiztosítás és a különböző mérnöki területek esetében is hasonló a helyzet.
Megéri tanulni!
„Az Audi, a Mercedes-Benz vagy a Suzuki álláskínálatát böngészve több száz betöltetlen állást találni, és ezek között nagyon sok igényel felsőfokú végzettséget. Hasonló a helyzet a nekik beszállító cégek esetében is, vagyis pusztán az autóiparban akár több ezerre tehető a betöltetlen, felsőfokú képzettséget igénylő pozíciók száma és ugyanez igaz számos más iparágra is. Tapasztalatunk szerint a cégeknek igenis van mozgásterük, még akkor is, ha a strukturális okok, az oktatás kibocsátási képessége, az idegennyelv ismeret hiánya vagy a fiatalok elvándorlása ellen önmagukban aligha tudnak tenni. Az már önmagában mérhető eredményeket hozna, ha a vállalatok felgyorsítanák a kiválasztás és a döntéshozás folyamatát és lecsapnának az alkalmas pályázókra” – mondta Dobár Attila, a JobGroup ügyvezető igazgatója.
Szemléletváltás kell
A jó jelöltekért folytatott verseny során még jobban felértékelődik az egyedi álláskínálat tartalma, feltételrendszere, és hogy mindezt hogyan kommunikálja az adott cég. A közvetítő cégek ma már nem egyszer fejvadász technikákat, egyedi keresést folytatnak olyan állások esetében is, amelyek hirdetésére korábban tömegesen jelentkeztek az érdeklődők.
„Bármennyire nehéz, de szemléletet kell változtatni. Az egyébként vonzó feltételekkel kínált állások esetében a jelöltekre szabott információt kell az általuk használt csatornákon eljuttatni, csak így lehet őket ténylegesen megtalálni és megszólítani. Az Y generáció tagjai például az önállóságot, rugalmasságot és kreativitást különösen sokra becsülik, és a vizuális kultúra szülöttei. Ezért a nekik szóló kommunikációban fontos szerepet kell hogy kapjon a cég által kínált önálló, alkotó légkör, a mobilitás és a szakmai előrelépés lehetősége, ráadásul mindezt vizuálisan vonzó módon érdemes megjeleníteni. Mindezt a cég munkaadói arculatának egészére is érdemes kiterjeszteni” – mondta Dobár Attila.
„A mostani helyzet látszólag kényelmes helyzetbe hozza a munkát keresőket. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kellő képzettséggel nem rendelkező, vagy nem kellően motivált jelentkezőket a cégek még szorult helyzetben sem fogják felvenni. Azzal pedig mindenki meg tudná sokszorozni az álláshoz jutás esélyét, ha legalább egy idegennyelvet magabiztosan elsajátít. Azt ajánlom, próbáljon valaki úgy végigmenni egy állásbörze standjain, hogy elmondja, hogy nem beszél egyetlen idegennyelven sem. 10 cég közül jó, ha egy akad, ahol azért ott tudja hagyni az önéletrajzát” – mondja Dobár Attila.
Nem beszélünk nyelveket
Európai Uniós kutatási eredmények szerint a magyarok 65 százaléka egy idegen nyelvet sem beszél legalább társalgási szinten, és a maga 13 százalékos arányával az európai rangsor végén szerepel az ország a két idegen nyelv ismeretét tekintve is. A régión belül is elgondolkodtató a helyzet, a 25-64 éves korosztályban a szlovénok háromszor, a csehek pedig kétszer annyian beszélnek angolul, mint a magyarok.
„A munkát kínáló cégeknek a fiatalok nyelvét, az állást keresőknek pedig az idegen nyelveket érdemes minél előbb elsajátítaniuk. Ha ez megtörténik, akkor van esély arra, hogy a két szereplő egymásra talál” – véli Dobár Attila.
Tényleg kevés a szakember
A növekvő szakemberhiányra már az elemzők is figyelmeztetnek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője nemrég azt mondta, biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. A foglalkoztatás ütemének növekedését ugyanakkor fékezheti az egyre több ágazatban jelentkező szakemberhiány.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
