Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A válság rosszul hatott a nemek egyenlőségére a magánéletben és a munkaerőpiacon egyaránt. Általában elmondható, hogy igazán az alacsonyan képzettek, a kisebbségek, így a nők is rosszul jártak, és a válságkezelés során ezek az érzékenyebb rétegek nemhogy plusz figyelmet nem kaptak, de az intézkedések még tovább rontották a helyzetüket. Amikor nagyobb szükség volt a szociális juttatásokra, mint bármikor, éppen akkor vágtak ezen a területen.

A nemek közötti egyenlőtlenség a munkaerőpiacon kétféleképpen jelenik meg: horizontális és vertikális szegregáció formájában. A horizontális munkaerő-piaci szegregáció azt jelenti, hogy más szakmákban, a munkaerő-piac más szegmenseiben dolgoznak férfiak (pénzügy, ipar, építőipar) és nők (szociális területek),  és ennek következménye hogy a keresetek között is különbség van, mert a nőket rendere alulfizetett szektorokban foglalkoztatják. A vertikális szegregáció az előrejutási lehetőségeket jelenti, pontosabban azok hiányát. Azt a jelenséget, hogy a beosztási szinteken egyre magasabb pozíció felé haladva, jelentősen csökken a nők aránya, még ha rendelkeznek is megfelelő képzettséggel és tapasztalattal. Tehát azt az "üvegplafont" jelenti, ami láthatatlanul van a nők feje felett, és nem engedi őket a ranglétrán előbbre lépni egy bizonyos határ után.

Nagyobb lett a szakadék

A bérkülönbség szempontjából a visegrádi országokat vizsgáló kutatók azt találták, hogy a férfiak és a nők közötti különbség csökkent. Sajnos azonban nem a nők helyzete lett jobb, hanem a férfiaké rosszabb - mondta Maria Skóra, lengyel kutató a Lengyelországi helyzetről a Friedrich Ebert Alapítvány (FES) „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” című regionális programjának előadásán. A helyzet Csehországban és Szlovákiában is hasonló, de Magyarországon nem volt megfigyelhető ilyen változás, sőt még nagyobb lett a különbség.

A KSH adatai szerint a nők nettó keresete 2008-ban a férfiak keresetének 89,5 százalékát, 2011-ben pedig a 86,1 százalékát tette ki, mégpedig részben a közszféra bérbefagyasztása miatt, részben a részmunkaidős foglalkoztatás miatt. A válság során a nemek közötti bérszakadék kiszélesedett.

A közszférában jobban fájt

A versenyszférában továbbra is a férfiak vannak túlsúlyban, a közszférában pedig a nők, és a két terület eltérő módokon felelt a válságra: míg a vállalatok elbocsátásokkal reagáltak, addig a közszféra a bérek befagyasztásával illetve csökkentésével valamint az alkalmazotti állomány létszámstopjával. Ez azt jelenti, hogy a nőknek inkább a munkabércsökkenéssel, a férfiaknak pedig inkább az elbocsátással kellett szembenézniük, legalábbis a válság első két évében - mondta Szikra Dorottya előadásában, megjegyezve, hogy ez egész Európára jellemző. A válság második szakaszában, az elbocsátások és a létszámstopok a közszférában is jellemzővé váltak, így a foglalkoztatottság mértéke itt is lecsökkent.

Szikra Dorottya
Fotó: Friedrich Ebert Alapítvány

Összességében elmondható, hogy az egész régióban hasonló folyamat zajlott le: először azokat a szektorokat támadta meg a válság, ahol férfiak dolgoznak nagyobb számban, így a válság első időszakában a férfiak húzták a rövidebbet, gyakoriak voltak az elbocsátások, leépítések.

A válságkezelés során azonban a munkahelyvédelmi programok többnyire az ipari, pénzügyi, tehát alapvetően olyan szektorokat érintette, ahol nagyobb számban dolgoznak a férfiak. Mindeközben azonban olyan területeken vágtak, ahol nők dolgoztak túlnyomó részt, ezek a szociális területek: az oktatás, a gyermek- és idősgondozás, és az egészségügy.

Szociális területeken vágtak

Magyarországot súlyosan érintette a gazdasági válság: a GDP 6,8 százalékkal esett vissza 2008-ban és azóta is igen törékeny a növekedés. A megszorításokat részben a kormány azon szándéka motiválta, hogy az EU túlzottdeficit-eljárása alól kikerüljön Magyarország. E cél elérése érdekében számos megszorító csomagot szavaztak meg, melyek érintik a szociális segélyezési rendszer, az egészségügy, a köz- és felsőoktatás valamint a teljes társadalombiztosítás minden területét.

2008 és 2010 között a szociális kiadásokat reálértéken 9 százalékponttal csökkentették, 2010 és 2012 között pedig újabb 4 százalékponttal, amely a 2008-as szinthez képest egy összesen 13 százalékpontos csökkentés – ami a görögországi megszorításokhoz hasonló mértékű - írta Szikra Dorottya Megszorító intézkedések és ezek hatása a nemek társadalmi egyenlőségére Magyarországon című tanulmányában.

Duplán rosszul jártak a nők

A szociális területeken történő forráscsökkentés duplán rosszul érintette a nők foglalkoztatását és a nemek közötti egyenlőséget, mert a területen dolgozó nőknek alacsonyabb óra számba kellett visszamenniük, vagy ugyanolyan beosztásban maradtak kevesebb pénzért. A munka ugyanannyi maradt, mint korábban csak kevesebb volt rá a forrás. A nők ezeken a területeken nem csak kevesebbet kerestek, de ahol a forrás elvonások miatt nem tudták elégségesen ellátni a feladatokat, ott a családokra terhelték át ezeket a teendőket, és ezt leggyakrabban a nőkre hárul, mint nem fizetett, a GDP által nem mért, háztartásbeli munka - mondta Olga Pietruchová, a Szlovák Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium „Nemek társadalmi egyenlősége és Esélyegyenlőség” osztályának a vezetője a FES beszélgetésén.

Akik előtte is rosszul éltek

A válság nem csak a nők helyzetére és a nemek egyenlőségére hatott rosszul, hanem általában az alacsony végzettségűekére, kisebbségekére, a szegényekére, a legrosszabb helyzetben lévőkre és a válságkezelés során ezek a legérzékenyebb rétegek nem hogy nem kaptak kiemelt figyelmet, de még rosszabb helyzetbe is kerültek, a válságkezelés és a különböző kormányzati intézkedések által - mondta a Magyarországi helyzetről Szikra Dorottya.

Általánosságban is elmondható, hogy a válság a rosszabb helyzetben lévőket érinti jobban, de volt, ahol ez ellen közpolitikai intézkedésekkel tettek, de Magyarországon nem így történt, sőt a különböző intézkedések éppen a rosszabb helyzetben lévők életét nehezítette meg jobban - tette hozzá a kutató. Ha megvizsgáljuk a közpolitikai lépéseket, amik 2008 óta történtek, akkor láthatóvá válik, hogy hogyan kerültek a kiszolgáltatottabb rétegek egyre rosszabb helyzetbe.

Segély helyett közmunka

A válság kitörése után fokozatosan csökkentették a foglalkoztatási szolgáltatásokra szánt pénzforrásokat csakúgy, mint az alkalmazotti állomány létszámát, a képzési programokat pedig leállították. 2010-ben a biztosítási alapú munkanélküli segélyre való jogosultság időtartamát kilenc hónapról három hónapra csökkentették, mely időtartam jelenleg a legrövidebb az EU-n belül.

Mindeközben a gazdaságtalanul működő közmunkaprogram egyre nagyobb teret nyert, ezzel a statisztikák javultak, hiszen a közmunkások nem „munkanélkülieknek” hanem „közalkalmazottak” számítanak, de a valós helyzet sokkal rosszabb lett: egyfelől a közmunka leszorította a munkabéreket, másrészt egy másodlagos munkaerőpiacot hozott létre, amely legtöbbször nem segíti vissza a résztvevőket a munkaerőpiacra.

Szikra Dorottya szerint az új Munka Törvénykönyve megkönnyítették a munkáltatók számára, hogy a fizetett szülői szabadságról visszatérő nőket elbocsájtsák és a Start programok sem működnek rendeltetésszerűen, mert gyakran a kedvezmény lejárta után elküldik a nőket, és újabb Start programost alkalmaznak. Ez a bizonytalanság meglátszik a statisztikákon és a demográfiai mutatókon.

A gyermekvállalási hajlandóságról Maria Skóra, lengyel előadó elmondta, hogy Lengyelországban a gyermekvállalás a válság kezdetén olyan biztonságos volt, hogy sokaknak egy menekülő útvonallá vált. A válság mostani szakaszában azonban félnek a lengyel családok gyermeket vállalni, mert annyira bizonytalanná vált a helyzetük.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Karrier Koronavírus: 100 százalékos táppénzt kérnek a postások
Privátbankár.hu / MTI | 2021. február 24. 17:19
Levelet írt két szakszervezet a táppénz-helyzet miatt.
Karrier Régi-új miniszteri biztosa van Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2021. február 11. 06:26
A korábban is az Igazságügyi Minisztérium kötelékében tevékenykedő biztos új feladatot kap.
Karrier Ingatlanok, juttatások – mik derültek ki a női képviselők vagyonnyilatkozataiból?
Kollár Dóra - Valkai Nikoletta | 2021. február 2. 18:54
Ahogy lenni szokott, február 1-ig bezáróan leadták vagyonnyilatkozatukat az országgyűlési képviselők. Összeállításunkban kizárólag a női politikusok bevallásait néztük át, persze idén is találkoztunk néhány olyan nyilatkozattal, amely nem géppel, hanem kézzel – sokszor kibogarászhatatlanul – volt kitöltve. Ami ennek ellenére is kiolvasható volt: nem egy politikusnőnek 5-6, akár 8 ingatlan is van a nevén, de nem a magyar képviselőnők lesznek a jövő vállalkozóinak példaképei. 
Karrier Egyszerre két miniszteri biztosát mentette fel Palkovics László
Privátbankár.hu | 2021. január 27. 09:31
Németh Gábor és Úsz Illés kinevezése is az év végéig szólt eredetileg.
Karrier Két államtitkár távozik, kettő új feladatot kapott a kormánytól
Privátbankár.hu | 2021. január 15. 10:53
Államtitkári keringőt hozott a csütörtök éjszaka megjelent Magyar Közlöny, hiszen két felmentett államtitkár is új pozícióban folytatja.
Karrier Visszatérés a hétköznapi munkanapokba - mit tanulhatunk Kínától?
Privátbankár.hu | 2021. január 3. 17:38
Már látszik a fény az alagút végén, ha a járványhelyzetről van szó, így egyre inkább felmerül az a kérdés is, hogy mi lesz, ha ténylegesen eljön az irodákba történő visszatérés ideje a több hónapnyi távmunka után.   
Karrier Új vezére lesz a Telenor Magyarországnak
Privátbankár.hu | 2020. december 16. 16:56
Két és fél év után távozik a Telenor Magyarország vezére, az O2-től igazolják le utódját.
Karrier Őrizetbe vették Bige Lászlót
Privátbankár.hu | 2020. december 16. 08:15
Magyarország egyik leggazdagabb emberét kedden tartóztatták le.
Karrier Habsburg György lehet Magyarország nagykövete Párizsban
Privátbankár.hu | 2020. december 13. 16:03
Az Index információi szerint az utolsó magyar trónörökös fia, Habsburg György diplomata, újságíró lesz Magyarország következő párizsi nagykövete. 
Karrier Orbán Viktor elmondta, mit gondol a Szájer-ügyről
Privátbankár.hu / MTI | 2020. december 2. 18:34
Amit Szájer József tett, az a mi politikai közösségünk értékrendjébe nem fér bele - nyilatkozta a miniszterelnök.
hírlevél