Svájc nem igazán kér a magyar munkavállalókból

„Svájc életbe léptette a szelepklauzulát” címmel jelent meg ma a zürichi Blick vezércikke, így hívják az országban az EU-állampolgárok munkavállalásának szabályozását lehetővé tevő rendelkezést. Az ország szövetségi tanácsa (Bundesrat) szerdán úgy döntött, életbe lépteti ezt a szabályt az EU-17 országokra és az EU-8-akra egyaránt. Az EU-17 lényegében a korábban csatlakozott EU-tagokat jelenti, plusz Ciprust és Máltát, az EU-8 tagjai pedig a 2004-es csatlakozási körben hozzájuk jött Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és természetesen Magyarország.

Nyolc országból csak 180 fővel többen mehetnek

Amint arról számos német, osztrák és svájci lap beszámolt, a korlátozás május 1-től egy éven keresztül él majd, és a hosszú távú, öt éves munkavállalási engedélyek kiadására vonatkozik, a rövid távú munkavállalási engedélyekre nem. Az EU-17 országok polgárainak ez alatt az egy év alatt maximum 53 700 hosszú távú munkavállalási engedélyt adnak majd ki, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a bevándorlást „gazdaságilag és társadalmilag elviselhető szinten” tartsák – írja a Süddeutsche Zeitung online verziója.

Chur (Fotó: Wikimedia Commons)

Az EU-8 államokra, amint korábban írtuk, 2012 május 1-től már létezett korlátozás, egy éven keresztül 2000 főben limitálták az engedélyeket. Ez a korlátozás most meghosszabbodik újabb egy évvel, és kilenc százalékkal, 2180 főre emelkedik. Összehasonlításképpen, Ausztriában például egy év alatt, márciustól márciusig 11 050 fővel nőtt csak a magyar munkavállalók száma, és akkor még nem is beszéltünk a többi EU-8 országról.

Így is állniuk kell majd a rohamot

A szelepklauzula része a nem EU-tag, de a szervezettel szoros együttműködésben élő Svájc különmegállapodásainak, amely lehetővé teszi, hogy a bevándorlást korlátozza. A szelepklauzula életbe léptetésének feltétele az EU-val kötött megállapodás szerint, hogy egy év alatt az új tartózkodásiengedély-kérelmek száma tíz százalékkal meghaladja az előző három év átlagát. Az utóbbi években 60-80 ezer fő költözött az EU-ból Svájcba, így ez a feltétel a svájci Igazságügyi Minisztérium szerint teljesült.

Simonetta Sommaruga igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem az EU-val szembeni barátságtalan lépés, és Bern továbbra is a személyek szabad mozgásának híve. Szerinte azonban a klauzula sem oldja meg a bevándorlással kapcsolatos problémákat, Svájc a szociális egyenlőtlenségek miatt így is fontos vonzási pont marad.

A legalacsonyabb bér is egy álomnak hangzik

Az országban a legalacsonyabb bérek is 3000 frank, azaz több mint 730 ezer forint körül vannak, igaz, az árak is nagyon magasak – számolt be róla tavaly a Profession.hu. Ugyanakkor nagyon alacsony a munkanélküliség, alig több, mint három százalék. Sok svájci viszont az ország egyes problémáit – túlzsúfolt utak, emelkedő lakásbérleti díjak – a bevándorlókkal hozza összefüggésbe. A jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) néhány hónap alatt 140 ezer aláírást gyűjtött a „tömeges bevándorlás” ellen – írja a Süddeutsche Zeitung.

Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a német lap szerint csalódottan reagált a svájci kormány lépésére. Az EU szerint a klauzula jogilag kétséges, mert a tagállamok különböző csoportjai között hátrányos megkülönböztetést alkalmaz. A rendelkezés azonban az eredeti társulási szerződések szerint már nem él sokáig, 2014. május 31-étől a svájciak nem alkalmazhatják tovább.