Furcsa NFÜ-pályázat: hogyan költsünk el gyorsan 3 milliárdot?

Vakargathatták a fejüket a kockázatitőke-ipar szereplői a múlt héten: az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) váratlanul írta ki a Jeremie III-as pályázatát, a jelentkezőknek 10 nap jutott, hogy elkészítsék a pályázati anyagot, pénteken már le is kell adniuk. 12 milliárdos támogatás a tét, amelyet majd négy győztes közvetítő, vagyis kockázati tőkealap-kezelő között osztanak szét egyenlő mértékben. Az előző kiírásokban ennél jóval több idő állt rendelkezésre, a második kiírás határidejét még ki is tolták tavaly. A szektor szereplői máris rázzák a fejüket: túl sok lesz a pénz  a piacon. Hogy lehet, hogy ez gond, amikor mindenki arra panaszkodik, hogy a magyar cégek forráshiánnyal küzdenek?

Uniós milliárdokból cégekbe fektetnek - az NFÜ pályáztat:
a Jeremie-program

Kezdjük az elején. Mi is az a Jeremie-program? Az Unió társfinanszírozásában megvalósuló visszatérítendő támogatást tartalmazó pályázat lényege, hogy kezdeti vagy növekedési fázisban lévő cégek növekedését, megerősödését támogassa. A pénzt Magyarországon kockázatitőke-alapkezelők kapják, vagyonuk 70%át adja a támogatás, 30%-ot magánbefektetőktől begyűjtve nekik kell hozzárakniuk. Az alapkezelőket az NFÜ pályázat útján választja ki, az első kiírásban nyolcan kaptak lehetőséget, a második körben pedig újabb 10 alapkezelő startolt el, akik nemrég alapultak meg és kezdenek egyre aktívabban nézelődni a piacon. De milyen piac is ez? Az alapkezelők a kezelt vagyonból befektetéseket valósítanak meg, de nem részvényeket vagy befjegyeket, hanem cégeket vásárolnak, akik kezdeti vagy növekedési fázisban vannak - vagyis forrásra van szükségük a további növekedéshez. Az alapkezelők tulajdonhányad fejében tőkejuttatást nyújtanak ezeknek a cégeknek, akik aztán a portfóliójukat alkotják. A cél, hogy a kezdeti cégértéket viszonylag rövid időn, 3-5 éven belül  sokszorosára növeljék. Ha ez megtörténik, akkor lehet értékesíteni a céget (exit), vagy tőzsdére vinni (IPO) - ebből realizálja aztán a hasznot az alap, amely vissza tudja fizetni a támogatást az EU-nak, illetve hozamot fizet a befektetőinek. Mindeközben persze jól járnak a a portfóliócégek is, hiszen tovább tudnak növekedni és a haszonból ők is részesülnek.

Az ún. Jeremie-alapokból két fajta van: amelyik a kezdeti fázisban lévő, kisebb cégeknek ad lendületet, azok a magvető (seed) alapok, illetve vannak a nagyobb tőkeinjekciót is megengedő növekedési alapok, melyek az érettebb cégekre vadásznak. Fontos megkötés, hogy 5 évnél idősebb cégbe az alapok nem fektethetnek (a magvető alapoknál ez a határ 3 év). Éppen ezért a Jeremie-program a hazai startup-világot hozta lendületbe, vagyis az innovatív, gyors növekedésre képes (és emiatt sérülékeny) cégeket.

Mit lehet csinálni 10 nap alatt, ha 3 milliárd a tét?

Már egy ideje pletykáltak arról, hogy az NFÜ még idén kiírhatja a Jeremie III-at, korábban az iparág szereplőinek egy része úgy nyilatkozott a Privátbankárnak, hogy a mostanit megelőző kiírásokat is hasonló pletykálkodás előzte meg, melyeknek semmi alapja nem volt. A pályázatok elbírálása után eddig is volt kisebb zúgolódás, de a Jeremie II-es pályáztatásról a döntés után több neve elhallgatását kérő, de az elbírálási rendszert jól ismerő forrásunk úgy nyilatkozott, annak szakmaisága erősen megkérdőjelezhető volt. Az első kiírásban 8, a másodikban pedig újabb 10 kockázati-tőkealap startolhatott el. Forrásaink arra is felhívták ugyanakkor a figyelmünket, hogy a Jeremie-pénzek visszatérítendő támogatások, és ahhoz befektetők pénzét is hozzá kell tenni, így az alapok felállása után nem nagyon van mód a "mutyizásra". Az EU és a befektetők is megtérülést várnak el ugyanis - a programot ráadásul az Unió keményen ellenőrzi.



A múlt héten kiírt pályázat egyik legfurcsább részlete a határidő: az NFÜ mindösszesen 10 napot adott arra, hogy a jelentkezők beadják a pályázatukat. Ne feledjük, olyan alapok felállításáról döntenek majd az Ügynökségnél, melyek 3 milliárdos vagyont kezelnek, a maximálisan egy cégbe befektethető tőke pedig 2,5 millió euró lehet. Vagyis a tét nem kicsi. Az előző körben tavaly június 12-én jelent meg a felhívás, a határidő július vége volt, amit végül szeptember végére toltak ki, sőt, a pályázati feltételeken is módosítottak menet közben - idő tehát akkor volt bőven.

NFÜ: a potenciális pályázok kész anyaggal várták az újabb kiírást

NFÜ

Egy forrásunk szerint az új kiírás nem más, mint a Jeremie II meghosszabbítása. "A rövid határidő kész pályázatokat sejtet a háttérben, abból pedig van bőven, hiszen az előző körben 21-en pályáztak (ők összesen 33 pályázatot adtak be) a pénzekre, de csak 10 győztest hirdettek. Nagyon valószínű, hogy az Ügynökség számukra írta ki ezt a kört. Valószínűleg nem tudták volna másra lekötni ezeket a forrásokat" - mondta a neve elhallgatását kérő szakember. Megkérdeztük természetesen az NFÜ-t is, hogy miért csak pár napot hagytak a szakmai anyagok, engedélyek beszerzésére. A korábbi értesüléseinket nem cáfolta az Ügynökség sajtóosztálya, mint a Privátbankárnak elmondták: "A potenciális pályázói kör - a korábbi évek tapasztalatai alapján - magas szakmai felkészültséggel rendelkezik és felkészülten, alaposan kiérlelt pályázatok kidolgozásával már készen áll a pályázatok beadására, így a kiírástól számított 10 nap elegendőnek tűnik a szakmailag megalapozott pályázati dokumentumok benyújtására".

Az Ügynökség szerint az előző körben forráshiány miatt a pályázók egy jó része esett el a lehetőségtől, hogy alapot indítson. Kérdésünkre válaszolva azt mondták, az Európai Bizottság azon törekevése, hogy támogassa a magánbefektetések felpörgetését és a piaci igények együttesen vezettek arra a döntésre, hogy most írják ki a pályázatot. Ez utóbbit ugyanakkor több, egymástól független forrásunk is furcsának találta. Egyikük úgy nyilatkozott a Privátbankárnak, hogy annyi forrást sikerült egyszerre a piacra önteni, hogy annak egy része "olcsó tanulópénzként fog elfolyni, nem teljesítve ezzel az eredeti célt". Szóval, ha sok a pénz, az is baj?

Miért baj, ha sok a pénz?

Az még önmagában nem lenne gond, hogy sok forrás áll rendelkezésre a növekedési fázisban lévő kkv-knak, de a pályázat azon kikötése, hogy 5 évnél nem lehetnek öregebbek a cégek, melyekbe az alapok fektetnek, már alaposan leszűkíti a kört. Ezek a pénzek ugyanis nem arra vannak, hogy feléljék a cégek, hanem hogy újabb lendületet adjanak nekik. Nem feltétlenül érett minden innovatív cég egy nagyobb befektetésre, ráadásul csak olyan vállalkozások kaphatnak támogatást az alapokon keresztül, amelyek abszolút transzparensen működnek, hiszen EU-s forrásról van szó, szigorú szabályok kötik az alapkezelőket. A kör így jócskán leszűkül.

A szakértők szerint már az előző körben kiírt 41 milliárdos összeg is túlzó volt. Ezeket a forrásokat ugyanis okosan kell elkölteni, hogy a portfóliócégek évről évre dinamikus, lehetőleg 100%-os vagy azt meghaladó mértékben tudjanak növekedni. Ez a gyors növekedés - ahogy arra már a fentiekben utaltunk - minden szereplő érdeke, hiszen enélkül nem lesz az alapok zárásakor haszon.

Jelenleg még az érettebb cégekre vadászó Jeremie I-es alapkezelők is befektetéseket keresnek, úgy tudjuk, a források 50-60%-át sikerült csak lekötni eddig. Ezeknek az alapoknak az év végéig végre kell hajtaniuk a befektetéseiket, különben bukják a megmaradt pénzt. A legtöbben optimisták, az alapkezelők arra számítanak, hogy sikeresen ki tudják majd helyezni az összesen 45 milliárdnyi befektetésre szánt összeget. Nem nagyon zavarják egyelőre a vizet a tavaly meghirdetett Jeremie II-es pályázat győztes alapkezelői, ők tulajdonképpen most kezdtek csak el szétnézni a piacon.

Hogy a program nem teljesen átgondoltan lett elindítva már a legelején (2010), azt azért mutatja, hogy miközben befektetésre érett cég kevés van, előbb a nagyobb tőkeinjekciót lehetővé tevő programot írták ki, s csak 2012-ben került sor az ún. magvető alapok elindítására. Ahogy a Privátbankárnak adott interjújában Szabó Balázs, a tőkebefektetésre cégeket előkészítő InVendor üzletfejlesztési igazgatója mondta, szerencsésebb lett volna első körben a kezdeti fázisban lévő cégeket megtámogatni ezekkel a forrásokkal, mert most sok cég "túl korán" kerül a kockázati tőke közelébe.



A II-es alapok összesen 41 milliárdos keretösszeggel gazdálkodnak (ebbe benne van a magánbefektetők 30%-os része is). Közülük  6 alap érettebb cégeket, 4 a kisebbeket célozhatja meg. Magvető alapokra amúgy a korábban győztes alapkezelők is pályázhattak, de új csapattal (többen éltek is a lehetőséggel). Ami probléma, hogy a II-es és III-as kiírás győzteseinek egyaránt 2015-ig kell végrehajtania a befektetéseket. Ahogy egy forrásunk nyilatkozott, a II-es alapkezelők egyelőre nyugodtak, "ami furcsa, tekintve, hogy mind a 10 alap nagyjából ugyanazt a 80-100 céget szemelte ki magának, és ezek közül nem mindegyik alkalmas egyelőre arra, hogy nagyobb forrást vonjon be".
A III-as alapok 12 milliárdos keretösszeget helyezhetnek ki a piacra, vagyis a 4 majdani győztes 3-3 milliárdot - az önrésszel együtt az újabb 17,1 milliárdnyi befektetést jelent (az alapoknak 1,3 milliárd forintot magántőkéből kell hozzáraknia az elnyert támogatáshoz).



Meglehetősen erős lesz majd az alapok között a verseny, nem nézelődhetnek olyan kényelmesen a piacon, mint a mostani I-es alapkezelők. Potenciális célpontnak viszont ott lehetnek számukra azok a cégek, akikbe már más alap fektetett pénzt, így könnyen lehet, hogy ezek a szereplők másodkörös befektetőként szállnak majd be a hazai startupokba (ez nem lenne meglepő, hiszen ők helyezhetik ki egy cégbe a legnagyobb összeget). Alapvetően a III-as program célkeresztjében a középvállalatok lesznek.

A startupok biztosan jól járnak

A feltörekvő cégek viszont biztosan jól járnak, már amelyik képes kockázati tőkét bevonzani. Hiszen míg 2010-ben csupán 8 alap volt, ha kihirdetik a harmadik pályázat győzteseit, összesen 22-en lesznek. Forrásaink szerint nagyjából őszre, legkésőbb november elejére állhatnak fel majd az új alapkezelők. Vagyis 3 év alatt eljutottunk oda, hogy 8 helyett már 22-en vadásznak az ígéretes cégekre, ez mindenképpen javítja majd a startupok alkupozícióját, amikor arról kell megegyezni, hogy mekkora részesedésért cserében fogadják el az alapkezelők befektetési ajánlatát. Eddig a cégvezetők keresték fel az alapokat, könnyen lehet, hogy ez idén megfordul. Jellemzően 20-30 százalékot kértek a kockázati tőkések a cégekből.

Az is látszódik ugyanakkor, hogy a hazai startup-pezsgés kezdi átlépni az országhatárokat. Több alapkezelő is szétnézett már a régióban, a Jeremie-forrásoknál ugyanis elegendő, hogy ha a portfóliócég rendelkezik magyarországi telephellyel, vagyis ha a külföldről idecsábított alapítók itt jegyeztetik be cégüket, kaphatnak a magyar Jeremie-alapok pénzéből is. Ugyanez a folyamat fordítva is megfigyelhető, a külföldi tőkések is egyre nagyobb figyelemmel kísérik a régiós, így a magyar piacot is.

Nem várt konkurencia: az olcsó hitelből drága mulatság is lehet

Ad forrást az MNB is

Nem akarjuk minden cikkünkben elővenni Matolcsy Györgyöt, de az MNB új, növekedési hitelprogramja nem várt konkurense lehet majd a most rajtoló Jeremie-alapoknak. Az 5 évnél nem idősebb cégek ugyanúgy forrásra várnak, mint az idősebb kkv-k, az innovatív cégeknek ráadásul pont az induló, fejlesztési fázis a legköltségesebb szakasz. Az alapkezelőkkel kötendő kompromisszum helyett lehet, hogy sokan majd az MNB új programja felé fordulnak, inkább az olcsó hitelt választva. A jegybank ugyanis - vélhetően júniustól - 0 százalékos kamattal ad majd hitelt a pénzintézeteknek, amit maximum 2 százalékos kamat mellett helyezhetnek ki, erre összesen 250 milliárdos forrás áll rendelkezésre. Az induló vállalkozások egy része hitelképes lehet, így olcsón juthat forráshoz, és nem kell feladnia "függetlenségét".

Az érmének azonban itt is két oldala van. A kockázati tőkések ugyanis - a sajátos magyar viszonyok között - sokszor napi szinten is segítik a portfóliócégeiket, egyszerűen azért, mert azok nem rendelkeznek a kellő üzleti tudással és tapasztalattal, nincs meg a piacépítéshez szükséges tudás, a megfelelő menedzsment. A kockázati tőke hazai szereplői viszont éppen ebben segíthetik a még sérülékeny induló vállalkozásokat. Ennek hiányában az olcsó bank hitel könnyen drága tanulópénzzé válhat.