<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
KKV
12 milliárdos keretösszeggel írta ki múlt héten az újabb Jeremie-pályázatot az NFÜ, pénteken már le is jár a határidő. Az ügynökség szerint az idő rövidsége nem lehetett gond, iparági bennfentesek szerint kész pályázatok vannak a háttérben. Akinek az előző körben nem jutott pénz, most kaphat. A feltörekvő cégek mindenképp jól járnak.

Vakargathatták a fejüket a kockázatitőke-ipar szereplői a múlt héten: az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) váratlanul írta ki a Jeremie III-as pályázatát, a jelentkezőknek 10 nap jutott, hogy elkészítsék a pályázati anyagot, pénteken már le is kell adniuk. 12 milliárdos támogatás a tét, amelyet majd négy győztes közvetítő, vagyis kockázati tőkealap-kezelő között osztanak szét egyenlő mértékben. Az előző kiírásokban ennél jóval több idő állt rendelkezésre, a második kiírás határidejét még ki is tolták tavaly. A szektor szereplői máris rázzák a fejüket: túl sok lesz a pénz  a piacon. Hogy lehet, hogy ez gond, amikor mindenki arra panaszkodik, hogy a magyar cégek forráshiánnyal küzdenek?

Uniós milliárdokból cégekbe fektetnek - az NFÜ pályáztat:
a Jeremie-program
Kezdjük az elején. Mi is az a Jeremie-program? Az Unió társfinanszírozásában megvalósuló visszatérítendő támogatást tartalmazó pályázat lényege, hogy kezdeti vagy növekedési fázisban lévő cégek növekedését, megerősödését támogassa. A pénzt Magyarországon kockázatitőke-alapkezelők kapják, vagyonuk 70%át adja a támogatás, 30%-ot magánbefektetőktől begyűjtve nekik kell hozzárakniuk. Az alapkezelőket az NFÜ pályázat útján választja ki, az első kiírásban nyolcan kaptak lehetőséget, a második körben pedig újabb 10 alapkezelő startolt el, akik nemrég alapultak meg és kezdenek egyre aktívabban nézelődni a piacon. De milyen piac is ez?

Az alapkezelők a kezelt vagyonból befektetéseket valósítanak meg, de nem részvényeket vagy befjegyeket, hanem cégeket vásárolnak, akik kezdeti vagy növekedési fázisban vannak - vagyis forrásra van szükségük a további növekedéshez. Az alapkezelők tulajdonhányad fejében tőkejuttatást nyújtanak ezeknek a cégeknek, akik aztán a portfóliójukat alkotják. A cél, hogy a kezdeti cégértéket viszonylag rövid időn, 3-5 éven belül  sokszorosára növeljék. Ha ez megtörténik, akkor lehet értékesíteni a céget (exit), vagy tőzsdére vinni (IPO) - ebből realizálja aztán a hasznot az alap, amely vissza tudja fizetni a támogatást az EU-nak, illetve hozamot fizet a befektetőinek. Mindeközben persze jól járnak a a portfóliócégek is, hiszen tovább tudnak növekedni és a haszonból ők is részesülnek.


Az ún. Jeremie-alapokból két fajta van: amelyik a kezdeti fázisban lévő, kisebb cégeknek ad lendületet, azok a magvető (seed) alapok, illetve vannak a nagyobb tőkeinjekciót is megengedő növekedési alapok, melyek az érettebb cégekre vadásznak. Fontos megkötés, hogy 5 évnél idősebb cégbe az alapok nem fektethetnek (a magvető alapoknál ez a határ 3 év). Éppen ezért a Jeremie-program a hazai startup-világot hozta lendületbe, vagyis az innovatív, gyors növekedésre képes (és emiatt sérülékeny) cégeket.

Mit lehet csinálni 10 nap alatt, ha 3 milliárd a tét?

Már egy ideje pletykáltak arról, hogy az NFÜ még idén kiírhatja a Jeremie III-at, korábban az iparág szereplőinek egy része úgy nyilatkozott a Privátbankárnak, hogy a mostanit megelőző kiírásokat is hasonló pletykálkodás előzte meg, melyeknek semmi alapja nem volt. A pályázatok elbírálása után eddig is volt kisebb zúgolódás, de a Jeremie II-es pályáztatásról a döntés után több neve elhallgatását kérő, de az elbírálási rendszert jól ismerő forrásunk úgy nyilatkozott, annak szakmaisága erősen megkérdőjelezhető volt. Az első kiírásban 8, a másodikban pedig újabb 10 kockázati-tőkealap startolhatott el. Forrásaink arra is felhívták ugyanakkor a figyelmünket, hogy a Jeremie-pénzek visszatérítendő támogatások, és ahhoz befektetők pénzét is hozzá kell tenni, így az alapok felállása után nem nagyon van mód a "mutyizásra". Az EU és a befektetők is megtérülést várnak el ugyanis - a programot ráadásul az Unió keményen ellenőrzi.



A múlt héten kiírt pályázat egyik legfurcsább részlete a határidő: az NFÜ mindösszesen 10 napot adott arra, hogy a jelentkezők beadják a pályázatukat. Ne feledjük, olyan alapok felállításáról döntenek majd az Ügynökségnél, melyek 3 milliárdos vagyont kezelnek, a maximálisan egy cégbe befektethető tőke pedig 2,5 millió euró lehet. Vagyis a tét nem kicsi. Az előző körben tavaly június 12-én jelent meg a felhívás, a határidő július vége volt, amit végül szeptember végére toltak ki, sőt, a pályázati feltételeken is módosítottak menet közben - idő tehát akkor volt bőven.

NFÜ: a potenciális pályázok kész anyaggal várták az újabb kiírást

NFÜ

Egy forrásunk szerint az új kiírás nem más, mint a Jeremie II meghosszabbítása. "A rövid határidő kész pályázatokat sejtet a háttérben, abból pedig van bőven, hiszen az előző körben 21-en pályáztak (ők összesen 33 pályázatot adtak be) a pénzekre, de csak 10 győztest hirdettek. Nagyon valószínű, hogy az Ügynökség számukra írta ki ezt a kört. Valószínűleg nem tudták volna másra lekötni ezeket a forrásokat" - mondta a neve elhallgatását kérő szakember. Megkérdeztük természetesen az NFÜ-t is, hogy miért csak pár napot hagytak a szakmai anyagok, engedélyek beszerzésére. A korábbi értesüléseinket nem cáfolta az Ügynökség sajtóosztálya, mint a Privátbankárnak elmondták: "A potenciális pályázói kör - a korábbi évek tapasztalatai alapján - magas szakmai felkészültséggel rendelkezik és felkészülten, alaposan kiérlelt pályázatok kidolgozásával már készen áll a pályázatok beadására, így a kiírástól számított 10 nap elegendőnek tűnik a szakmailag megalapozott pályázati dokumentumok benyújtására".

Az Ügynökség szerint az előző körben forráshiány miatt a pályázók egy jó része esett el a lehetőségtől, hogy alapot indítson. Kérdésünkre válaszolva azt mondták, az Európai Bizottság azon törekevése, hogy támogassa a magánbefektetések felpörgetését és a piaci igények együttesen vezettek arra a döntésre, hogy most írják ki a pályázatot. Ez utóbbit ugyanakkor több, egymástól független forrásunk is furcsának találta. Egyikük úgy nyilatkozott a Privátbankárnak, hogy annyi forrást sikerült egyszerre a piacra önteni, hogy annak egy része "olcsó tanulópénzként fog elfolyni, nem teljesítve ezzel az eredeti célt". Szóval, ha sok a pénz, az is baj?

Miért baj, ha sok a pénz?

Az még önmagában nem lenne gond, hogy sok forrás áll rendelkezésre a növekedési fázisban lévő kkv-knak, de a pályázat azon kikötése, hogy 5 évnél nem lehetnek öregebbek a cégek, melyekbe az alapok fektetnek, már alaposan leszűkíti a kört. Ezek a pénzek ugyanis nem arra vannak, hogy feléljék a cégek, hanem hogy újabb lendületet adjanak nekik. Nem feltétlenül érett minden innovatív cég egy nagyobb befektetésre, ráadásul csak olyan vállalkozások kaphatnak támogatást az alapokon keresztül, amelyek abszolút transzparensen működnek, hiszen EU-s forrásról van szó, szigorú szabályok kötik az alapkezelőket. A kör így jócskán leszűkül.

A szakértők szerint már az előző körben kiírt 41 milliárdos összeg is túlzó volt. Ezeket a forrásokat ugyanis okosan kell elkölteni, hogy a portfóliócégek évről évre dinamikus, lehetőleg 100%-os vagy azt meghaladó mértékben tudjanak növekedni. Ez a gyors növekedés - ahogy arra már a fentiekben utaltunk - minden szereplő érdeke, hiszen enélkül nem lesz az alapok zárásakor haszon.



---- Beszáll az MNB is: drága mulatság lehet az olcsó hitel ----

Sokan vadásznak a piacon - mennyi pénz van most kint?

A transzparencia hiányáról az NFÜ
A fejlesztési ügynökségnek küldött kérdéseinktől függetlenül egy hete közleményt kapott tőlük a Privatbankár szerkesztősége is. Mint írják: "megítélésük szerint az utóbbi időben a médiában közölt, belső információkra hivatkozó, nyomásgyakorlási szándékú cikkek nem az átláthatóság érdekében születtek".
A közleményben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy a

"döntés-előkészítési folyamat során született, a pályázatok támogatására vonatkozó döntés megalapozását szolgáló adatok tekintetében információkat továbbra sem áll módunkban közölni, tekintettel arra, hogy ezen adatok az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 27. § (5) bekezdése alapján nem nyilvánosak".

Jelenleg még az érettebb cégekre vadászó Jeremie I-es alapkezelők is befektetéseket keresnek, úgy tudjuk, a források 50-60%-át sikerült csak lekötni eddig. Ezeknek az alapoknak az év végéig végre kell hajtaniuk a befektetéseiket, különben bukják a megmaradt pénzt. A legtöbben optimisták, az alapkezelők arra számítanak, hogy sikeresen ki tudják majd helyezni az összesen 45 milliárdnyi befektetésre szánt összeget. Nem nagyon zavarják egyelőre a vizet a tavaly meghirdetett Jeremie II-es pályázat győztes alapkezelői, ők tulajdonképpen most kezdtek csak el szétnézni a piacon.

Hogy a program nem teljesen átgondoltan lett elindítva már a legelején (2010), azt azért mutatja, hogy miközben befektetésre érett cég kevés van, előbb a nagyobb tőkeinjekciót lehetővé tevő programot írták ki, s csak 2012-ben került sor az ún. magvető alapok elindítására. Ahogy a Privátbankárnak adott interjújában Szabó Balázs, a tőkebefektetésre cégeket előkészítő InVendor üzletfejlesztési igazgatója mondta, szerencsésebb lett volna első körben a kezdeti fázisban lévő cégeket megtámogatni ezekkel a forrásokkal, mert most sok cég "túl korán" kerül a kockázati tőke közelébe.



A II-es alapok összesen 41 milliárdos keretösszeggel gazdálkodnak (ebbe benne van a magánbefektetők 30%-os része is). Közülük  6 alap érettebb cégeket, 4 a kisebbeket célozhatja meg. Magvető alapokra amúgy a korábban győztes alapkezelők is pályázhattak, de új csapattal (többen éltek is a lehetőséggel). Ami probléma, hogy a II-es és III-as kiírás győzteseinek egyaránt 2015-ig kell végrehajtania a befektetéseket. Ahogy egy forrásunk nyilatkozott, a II-es alapkezelők egyelőre nyugodtak, "ami furcsa, tekintve, hogy mind a 10 alap nagyjából ugyanazt a 80-100 céget szemelte ki magának, és ezek közül nem mindegyik alkalmas egyelőre arra, hogy nagyobb forrást vonjon be".
A III-as alapok 12 milliárdos keretösszeget helyezhetnek ki a piacra, vagyis a 4 majdani győztes 3-3 milliárdot - az önrésszel együtt az újabb 17,1 milliárdnyi befektetést jelent (az alapoknak 1,3 milliárd forintot magántőkéből kell hozzáraknia az elnyert támogatáshoz).



Meglehetősen erős lesz majd az alapok között a verseny, nem nézelődhetnek olyan kényelmesen a piacon, mint a mostani I-es alapkezelők. Potenciális célpontnak viszont ott lehetnek számukra azok a cégek, akikbe már más alap fektetett pénzt, így könnyen lehet, hogy ezek a szereplők másodkörös befektetőként szállnak majd be a hazai startupokba (ez nem lenne meglepő, hiszen ők helyezhetik ki egy cégbe a legnagyobb összeget). Alapvetően a III-as program célkeresztjében a középvállalatok lesznek.

A startupok biztosan jól járnak

A feltörekvő cégek viszont biztosan jól járnak, már amelyik képes kockázati tőkét bevonzani. Hiszen míg 2010-ben csupán 8 alap volt, ha kihirdetik a harmadik pályázat győzteseit, összesen 22-en lesznek. Forrásaink szerint nagyjából őszre, legkésőbb november elejére állhatnak fel majd az új alapkezelők. Vagyis 3 év alatt eljutottunk oda, hogy 8 helyett már 22-en vadásznak az ígéretes cégekre, ez mindenképpen javítja majd a startupok alkupozícióját, amikor arról kell megegyezni, hogy mekkora részesedésért cserében fogadják el az alapkezelők befektetési ajánlatát. Eddig a cégvezetők keresték fel az alapokat, könnyen lehet, hogy ez idén megfordul. Jellemzően 20-30 százalékot kértek a kockázati tőkések a cégekből.

Az is látszódik ugyanakkor, hogy a hazai startup-pezsgés kezdi átlépni az országhatárokat. Több alapkezelő is szétnézett már a régióban, a Jeremie-forrásoknál ugyanis elegendő, hogy ha a portfóliócég rendelkezik magyarországi telephellyel, vagyis ha a külföldről idecsábított alapítók itt jegyeztetik be cégüket, kaphatnak a magyar Jeremie-alapok pénzéből is. Ugyanez a folyamat fordítva is megfigyelhető, a külföldi tőkések is egyre nagyobb figyelemmel kísérik a régiós, így a magyar piacot is.

Nem várt konkurencia: az olcsó hitelből drága mulatság is lehet

Ad forrást az MNB is



Nem akarjuk minden cikkünkben elővenni Matolcsy Györgyöt, de az MNB új, növekedési hitelprogramja nem várt konkurense lehet majd a most rajtoló Jeremie-alapoknak. Az 5 évnél nem idősebb cégek ugyanúgy forrásra várnak, mint az idősebb kkv-k, az innovatív cégeknek ráadásul pont az induló, fejlesztési fázis a legköltségesebb szakasz. Az alapkezelőkkel kötendő kompromisszum helyett lehet, hogy sokan majd az MNB új programja felé fordulnak, inkább az olcsó hitelt választva. A jegybank ugyanis - vélhetően júniustól - 0 százalékos kamattal ad majd hitelt a pénzintézeteknek, amit maximum 2 százalékos kamat mellett helyezhetnek ki, erre összesen 250 milliárdos forrás áll rendelkezésre. Az induló vállalkozások egy része hitelképes lehet, így olcsón juthat forráshoz, és nem kell feladnia "függetlenségét".

Az érmének azonban itt is két oldala van. A kockázati tőkések ugyanis - a sajátos magyar viszonyok között - sokszor napi szinten is segítik a portfóliócégeiket, egyszerűen azért, mert azok nem rendelkeznek a kellő üzleti tudással és tapasztalattal, nincs meg a piacépítéshez szükséges tudás, a megfelelő menedzsment. A kockázati tőke hazai szereplői viszont éppen ebben segíthetik a még sérülékeny induló vállalkozásokat. Ennek hiányában az olcsó bank hitel könnyen drága tanulópénzzé válhat.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV IPOSZ-vezető: segítség a hitelmoratórium a kkv-knak
MTI | 2021. szeptember 16. 18:18
Nagy segítség a rászoruló családi, mikro- és kisvállalkozásoknak, hogy a kormány meghosszabbította a hitelmoratóriumot a vállalatok számára is - mondta Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz) elnöke az MTI-nek.
KKV Nehéz helyzetben az éttermek: itt a válasz, miért drágultak meg a vártnál jobban a vacsorák
Kollár Dóra | 2021. szeptember 8. 05:12
Több mint egy hónapja megszűnt az ételkiszállítás és –elvitel kedvezményes áfakulcsa, amely a vártnak megfelelően drágulást hozott az éttermekben, azonban a hízó számlák mögött a vendéglátóipar szereplői más tényezőket is látnak.
KKV K&H: megjött a kisebb és közepes cégek beruházási kedve
Privátbankár.hu | 2021. szeptember 2. 11:23
Majdnem két éve nem állt ilyen magasan a beruházási hajlandóság a kis- és középvállalkozások körében, derül ki a K&H bizalmi index kutatás legutóbbi eredményeiből.  
KKV Vállalkozói hitelek: milyen lehetőségei vannak most egy kisvállalkozásnak?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 31. 15:51
A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság enyhítésére több kamattámogatott kölcsön is elérhetővé vált. Ezek közül az NHP Hajrá hitelkerete július elején kimerült, más konstrukciók azonban továbbra is elérhetők a kisvállalati ügyfelek számára. Cikkünkben a támogatott kölcsönök feltételeit hasonlították össze a Bank360 szakértői. 
KKV Milyen veszélyeket rejtenek a közösségi oldalak a kkv-knak – hová fordulhatnak a cégek?
Natív tartalom | 2021. augusztus 26. 13:59
A közösségi média oldalak elsőre a legegyszerűbb megoldásnak tűnhetnek a hirdetni tervező kis- és középvállalkozások számára, ám a szakértők több kockázatra is figyelmeztetnek.
KKV Hogyan dolgozzunk együtt a folyamatosan kötekedő kollégákkal?
Privátbankár.hu | 2021. augusztus 21. 17:06
A munkahelyi konfliktusok senki számára sem ismeretlenek, azonban míg egyes viták előre visznek és fejlődéshez vezetnek, mások csak kárt okoznak, és mérgezővé teszik a munkahelyi légkört. Mit tehetünk azért, hogy a kötekedő kollégákkal együtt tudjunk dolgozni? A Harvard Business Review kutatói ezt járták körbe.
KKV Örülhetnek a lottóárusok ennek a hírnek
Privátbankár.hu / MTI | 2021. augusztus 2. 15:32
A Szerencsejáték Zrt. fél évvel meghosszabbítja a februárban indított, kis- és közepes vállalkozásokat célzó ösztönző programját, ezzel a lépéssel további 1,5-2 milliárd forint jutalékot juttathat partnerértékesítőinek.
KKV Varga Mihály: ezekkel a javaslatokkal erősítenék a digitalizációt
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 29. 17:28
A digitalizáció erősítéséről tárgyalt a Nemzeti Versenyképességi Tanács, a testület négy területen javasol intézkedéseket a kormánynak - közölte a pénzügyminiszter.
KKV Felemás a kép: hogyan teljesítenek a hazai cégek, ha innovációról van szó?
Privátbankár.hu | 2021. július 14. 13:52
A járvány okozta gazdasági válság utáni kilábalásban főszerepet kap az innováció, de ezen a téren felemás kép rajzolódik ki Magyarországon – derül ki a K&H most elindított innovációs indexéből, amely a 300 millió forintot meghaladó éves árbevétellel rendelkező magyar cégek innovációhoz való hozzáállását és terveit mutatja be.
KKV Ez az a hét döntés, amitől most bedörrenhet a magyar gazdaság
MTI | 2021. július 8. 14:08
Szijjártó Péter Belgrádban beszélt bővebben azokról a kilábalást segítő jogszabályokról, melyeket most fogadott el a kormány.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos