Tuti a bukás
Pankucsi Zoltán kérdésre elmondta: mivel az adóhatósági ellenőrzések kockázatkezelésen alapulnak, és az eddigi tapasztalatok szerint az Uber-sofőröknél gyakorlatilag 100 százalékos a bukási arány, kijelenthető, hogy kockázatos adózókról van szó, ezért a Nemzeti Adó-és Vámhivatal külön utasítás nélkül is folytatja az ellenőrzéseket ebben a körben.
A jelenlegi szankció 1 millió forint is lehet attól függően, hogy magánszemélyről vagy cégről van szó - ismertette.
Katázhatnak
A helyettes államtitkár szerint Magyarországon minden, megosztáson alapuló internetes szolgáltató képes adókötelezettségét teljesíteni. Nincs olyan specialitás ebben a tevékenységben, amit a magyar adójogszabályok ne tudnának kezelni.
Példaként elmondta: az Uber-sofőrök többnyire főállásban is dolgoznak, a kisadózók tételes adóját, a katát pedig pont erre találták ki. Ez az egyik legegyszerűbb adónem, rendkívül olcsó, ha valaki főállás mellett Uber-sofőr, havi 25 ezer forintot kell befizetnie. Mint fogalmazott, annyit várnak el az Uber-sofőröktől, hogy a számukra előírt minimális adókötelezettséget teljesítsék.
Olcsóbb, de nem legális
Eközben a szakmai szervezetek kedden sajtótájékoztatón ismertették álláspontjukat.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége (Fuvosz) és az Országos Taxis Szövetség (OTSZ) január közepén újabb levéllel fordult a miniszterelnökhöz, amelyben azt kérték, hogy a kormányfő jelöljön ki egy hatóságot, amely jogosítványokkal felvértezve koordinálja a vállalkozások tevékenységét, a szabályok áthágása esetén kiszabja a bírságokat, valamint eljárásokat indít.
Metál Zoltán, az OTSZ elnöke hangsúlyozta: azért mert olcsóbb, még nem legális az Uber, tavaly a Nemzeti Közlekedési Hatóság is kimondta, hogy a fuvarmegosztó szolgáltató által folytatott tevékenység törvénytelen.