A 2013 végén működő 558 ezer cégből 2014-ben több mint 412 ezer vállalkozás nyújtott be éves beszámolót. Nem minden vállalkozás kötelezett mérleg leadására, mivel az EVA-s, KIVA-s és KATA-s adózóknak nincs ilyen kötelezettségük, továbbá külföldi cég magyarországi kereskedelmi képviselete sem kötelezett beszámoló leadására. Ennek ellenére évről évre rengeteg olyan társas vállalkozás van, amely elmulasztja mérlegének közzétételét.
Nem volt következménye
A 2010-ben kezdődő kényszer-végelszámolási eljárás szigorodást hozott ebben, és ettől az évtől kezdve egyre több eljárást kezdeményeztek a beszámoló leadását elmulasztókkal szemben. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere elmondta, hogy a szigorításnak jótékony hatása van a magyar gazdaságra és annak átláthatóságára, mivel korábban rendszeresen előfordult, hogy egy cég azért nem adott le mérleget, mert nem szerette volna, hogy a piac megismerje teljesítményét. Régebben ezt súlyos következmények nélkül megtehették, vagy legalábbis a határidőt hosszú ideig kihúzhatták. Mára azonban már komoly következményekkel kell számolniuk a beszámolási kötelezettséget elmulasztó, átláthatatlan cégeknek, ugyanis törölhetik is őket a cégnyilvántartásból.
Idén sem fog pihenni az adóhatóság
Kényszertörlést jelenleg a beszámoló leadásának elmulasztása, adófizetés elmaradása, vagy a cég fellelhetetlensége miatt kezdeményeznek, tehát nem minden ilyen eseményre az átláthatatlan pénzügyi helyzet miatt kerül sor. Mivel azonban a kényszertörlések száma 2014-ben megközelítette a 30 ezret (ami 60 százalékos növekedést jelent 2013-hoz képest), feltételezhetjük, hogy a NAV 2015-ben sem fog pihenni, és erőteljesen fellép a beszámoló leadását elmulasztókkal szemben.
|
| Elindított kényszer-végelszámolási és kényszertörlési eljárások száma 2010-2014 |
2011-ben valamivel több, mint 20 ezer kényszer-végelszámolás indult. 2012-ben megjelentek a kényszertörlések is, és 2013-ban a beszámoló leadását elmulasztókkal szemben a NAV gyakorlatilag már csak kényszertörlésekkel lépett fel. 2014-ben pedig a 30 ezres kényszertörlési szám rekordot döntött. Valószínűleg nem lesz ez másként 2015-ben sem, mivel idén már közel 8 ezer ilyen eljárás indult, pedig még csak most fog lejárni a mérlegleadási határidő.
Mire figyeljünk?
Érdemes a vállalkozásoknak körültekintően eljárniuk és betartaniuk a határidőket, mivel a kényszertörlési eljárás a cég jogutód nélküli megszűnését eredményezi, és a végelszámolással és felszámolási eljárással ellentétben a cég visszafordíthatatlan megszűnését eredményezi. A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági üzletszerű tevékenységet nem végezhet, melyet nemcsak az eljárás alá került cégeknek, hanem esetleges üzleti partnerüknek is figyelembe kell venni. A gazdaság minden szereplőjének azt javasolja ezért a Bisnode, hogy mielőtt egy társas vállalkozással szerződést kötne, vagy számlát fogadna be, alaposan nézzen utána a cégnek. Érdemes mindent ellenőrizni a legalapvetőbb dolgoktól kezdve – pl. működik-e egyáltalán a cég – a legnyilvánvalóbb dolgokig – adott-e le pénzügyi beszámolót, milyen a teljesítménye, határidőben fizeti-e ki számláit. Amennyiben a gazdaság szereplői körültekintően és szigorúbb szerződési feltételekkel járnak el a nem „tiszta” cégekkel szemben, úgy ők is hozzájárulhatnak a gazdaság átláthatóbbá tételéhez.
Nézzük meg a partnereket is
A meglévő üzleti partner esetén sem szabad elmulasztani a működés ellenőrzését, ami a vevők jelentős részénél manuálisan igen körülményes és hosszadalmas folyamat. Érdemes csőd- és változásfigyelést igénybe venni, mellyel a vállalkozások automatikusan értesülhetnek arról, ha üzleti partnerük működése veszélybe került, és így időben megtehetik a szükséges lépéseket. A mérlegleadási időszakban ajánlatos megvizsgálni azt is, hogy az üzleti partnerek teljesítménye hogyan változott, mivel ez hasznos információkkal szolgálhat a vevők fizetőképességével kapcsolatban. Amennyiben csak évente egyszer vizsgálják felül a cégek partnereik megbízhatóságát, a Bisnode azt javasolja, hogy ezt mindenképpen a beszámoló leadását követően tegyék meg.
A jobboldali ellenzék jelöltje Gordana Sziljanovszka-Davkova, szerezte meg a legtöbb szavazatot a szerdai északmacedón elnökválasztás első fordulójában. 
