Szigorítanak a bankok, egyre nehezebb hitelt szerezni tőlük

Rendezni kell a könyveket - csökken a hitelkínálat

Az ING Bank összeállítása szerint a devizaalapú hitelek végtörlesztése és a banki különadó éppen akkor tépázta meg a bankok tőkéjét, amikor a bázeli szabályok tovább szigorítják a tőkekövetelményeket. Az új előírások ugyan csak több év alatt fokozatosan lépnek életbe, de a bankoknak már készülniük kell a megfelelésre. Miután azonban többségüknél hiányzik a tőkefelhalmozáshoz szükséges profit, mérlegszerkezetük optimalizálásával igyekeznek javítani helyzetükön, ami a kisebb tőkeigényű szolgáltatások felé tereli a tevékenységet.

A folyamat következtében tehát csökken a hitelkínálat, ritkulnak a nagyvonalúan méretezett hitelkeret megállapodások, helyüket átveszik az ügyfél finanszírozási igényére pontosabban szabott hitelkeretek. A folyamat ellentétes a vállalati igényekkel: a makrogazdasági bizonytalanságok, és a hitelkínálati környezet kiszámíthatatlansága miatt ugyanis a cégek inkább kibővítenék bank kapcsolataik számát, emelnék meglévő hitelkereteiket, vagy áttérnének a finanszírozási kötelezettséget jelentő keretek felállításához.

Mi kell a vállalatoknak?

„A vállalatok jelenleg elsősorban működő tőkefinanszírozási igényüket akarják biztosítani, ezért kereslet is elsősorban a forgóeszközhitelek iránt tapasztalható, beruházási hitelre kevésbé van kereslet. Lényegében eltűntek a piacról a projekthitelek, helyettük a nagyvállalatok kisebb beruházásokra is általános vállalatfinanszírozási hitelt vesznek igénybe” - hangsúlyozta Cseresznye Andrea, az ING Bank igazgatója.

Elmondása szerint a fejlesztésekhez, felújításokhoz ma leginkább csak több fajta forrás igénybevételével lehet finanszírozást szerezni. Jellemző arány például a negyed-negyed részben uniós támogatásból és állami hozzájárulásból, továbbá 20 százalékban önrészből és 30 százalékban hitelből finanszírozott beruházás. A legkisebb kockázattal finanszírozható nagyvállalatok egyébként szerinte többek között a gyógyszeripar, az olaj és gázipar, az energia-, illetve a kiskereskedelem cégei. Vannak olyan ágazatok is, mint például a szállítmányozás, ahol a piaci konszolidáció eredményeként egy-egy nagyobb szereplő megerősödött az utóbbi időszakban, és így vált jól finanszírozhatóvá.

Lejárt az olcsó hitelek kora

„A hitelek kamatfelárai a legjobb hitelképességű vállalatok számára is felfelé araszolnak. Az utóbbi években a vállalati hitelpiacon hullámzott az ár, a válságot követő két évben, 2009-2010-ben a nagyvállalati körnek nyújtott finanszírozásnál is a korábbiaknál lényegesen magasabb szintre, jóval 100 bázispont fölé nőtt a kamatfelár, majd tavaly volt egy kis megnyugvás, idén viszont eddig áremelkedési trendet láttunk.

Az év további részében ismét kiszámíthatatlanná válhat a kamat környezet a nagyvállalati szektorban. Erre utal, hogy néhány tenderen az ajánlati árak széles skálájával, és időnként ésszerűtlennek tűnő ajánlatokkal is találkozunk” - tette hozzá Cseresznye Andrea. A hitel árát a jelen környezetben különösen növelheti az egyösszegű hiteligény mértéke; így például megdrágulnak a kimagaslóan nagy méretű konzorciális hitelek, amelyekhez több bankot kell bekapcsolni.

Bankok és ügyfelek - mindenki a legjobbat keresi

Forrásbőség idején a bankok számára kiemelkedő ügyfélnek számító legnagyobb cégek jó eséllyel tudtak alkudni a finanszírozás árából, most viszont ők is kénytelenek engedni. S bár jelenleg is folyik a harc a prémium ügyfelekért, ám még a legjobb vállalatok esetében is előfordulhat, hogy nem jutnak a kívánt áron finanszírozáshoz, vagy éppen a remélt hosszabb futamidő helyett egy rövidebb lejáratú megállapodásnál kötnek ki az előnyösebb kamatfelár miatt. A vállalati hitelezés az ING Bank tapasztalata szerint Európa-szerte drágul, az euróövezet bankjai ugyanis többek között a görög kitettség miatt kerültek nehéz helyzetbe.

A bank sem feltétlenül egy életbiztosítás

„Nemcsak a bankok válogatnak az ügyfelek között a szűkölő hitelpiacon, hanem a nagyvállalatok is jobban megnézik, mely bankkal létesítenek kapcsolatot. A sorozatos leminősítések miatt ugyanis egyre kevesebb a legjobb besorolású bank, és vannak köztük olyanok is, akik piaci kivonulást, vagy aktivitásuk visszafogását tervezik. Ez viszont nagyobb teret enged az olyan „A” besorolású, a magyar piacon hosszú távon gondolkodó pénzintézetek számára, mint az ING Bank" - mondta Cseresznye Andrea.

A bank rating a hazai multinacionális cégek számára korábban is fontos szempont volt a hitelintézeti partner kiválasztásnál - több esetben a hazai nagy tendereken előfeltétel, hogy a multinacionális vállalatok „A” besorolású banki partnertől vigyenek bankgaranciát -, de az elmúlt két évben egyre több magyar nagyvállalat számára is fontos tényezővé vált.