Csúcsra jár az egyéni vállalkozások száma Magyarországon: a KSH legfrissebb adatai szerint szeptemberben már 488 575 működött az országban. Ha a növekedés tempója nem lassul, év végére számuk biztosan eléri a félmilliót. Persze nem kell a KSH adatait böngésznünk ahhoz, hogy érezzük, havonta 3500-5000 új vállalkozás indul: a piacokon újabb és újabb árusok és kiállítók jelennek meg, lassan minden sarkon nyit egy borbélyüzlet, a Facebook is tele van fotós kisvállalkozók és fejlesztőpedagógusok hirdetéseivel - az ingatlanpiaci fellendülés miatt pedig sok mesteremberre van szükség.
Vállalkozást indítani nem ördöngősség, és egyre több emberben merül fel, hogy amit eddig hobbiszinten űzött, abból akár pénzt is kereshetne mellékállásban - vagy épp a munkahelyi kereteket eldobva saját kezébe venné boldogulását. Hiába tud azonban valaki mesteri üvegékszereket készíteni vagy profin szakszövegeket fordítani, egy vállalkozás beindításától sokan megijednek: nem tudják, egy jó ötleten kívül milyen papírokat kell beszerezni, hogyan kell intézni az adózást, a pénzügyeket és a könyvelést - összegyűjtöttük 9 pontba a legfontosabb teendőket.
1. Legyen ügyfélkapud!
Ezt igazából mindenkinek csak javasolni tudjuk: a vállalkozás indításához elengedhetetlen, de emellett számos hasznos funkciója van. Ezen keresztül kaphatjuk meg és hagyhatjuk jóvá adóbevallás-tervezetünket, lekérdezhetjük egészségbiztosítási jogviszonyunkat és betegéletutunkat, igényelhetünk erkölcsi bizonyítványt, intézhetünk anyakönyvi ügyeket, forgalmi engedélyt, gépjármű-átírást vagy jelentkezhetünk egyetemre is. Ráadásul e-mailben jelzik, ha hamarosan lejár az útlevelünk vagy a személyi igazolványunk. Az első igénylés ingyenes, egyszer kell csak bemenni az okmányirodába vagy egy kormányablakba, pár perc az egész.
Ha van ügyfélkapus azonosítónk, a webes ügysegéden indíthatjuk el vállalkozásunk indításának bejelentését. Az adatok megadása után akár még aznap is elfogadhatják a bejelentést, és vállalkozóvá válhatunk - érdemes jól időzíteni, a hónap elejét választani, mert az adott hónapra már kell adót fizetnünk akkor is, ha csak 31-én váltunk vállalkozóvá. Mielőtt azonban megkezdjük a bejelentést, fussunk végig a következő pontokon is!
2. Kell egy hely
Minden vállalkozásnak kell egy székhely: ide érkeznek a hivatalos dokumentumok. Ez lehet az a lakás is, amelyben élünk, vagy a szüleink lakása is. Ha az ingatlan saját tulajdonban van, ezt tulajdoni lappal kell igazolnunk, ha valaki másé, akkor egy hozzájárulási nyilatkozatra van szükség a tulajdonostól.
3. Mivel foglalkozzunk?
Vállalkozásunk indításakor meg kell adni azokat a tevékenységeket, amelyekkel foglalkozni szeretnénk. Ezt az "önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékéből", az ÖVTJ-ből kell kiválasztanunk. Ez egy hosszadalmas lista, amelyen gyakorlatilag minden megtalálható, ami szóba jöhet a rizstermesztéstől a textilszövésen át a weblaptervezésig, az építészeti tervezéstől a fényképészeten át a szakfordításig.
Akárhány tevékenységet felvehetünk, egy dologra érdemes figyelni: bizonyos tevékenységekhez engedély vagy végzettség szükséges. Testőrök például rendőrségi engedély birtokában lehetünk, vízvezetékszerelőként pedig csak szakirányú végzettséggel vállalkozhatunk. Fontos, hogy csak olyan tevékenységeket vegyünk fel, amivel tényleg foglalkozni akarunk, tényleg értünk hozzá, rendelkezünk a szükséges végzettséggel és/vagy engedéllyel. Iránymutatáshoz a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keresőjét ajánljuk; ha tudni szeretnénk, hogy az általunk választott tevékenységhez milyen engedély vagy végzettség szükséges, arról a kormányablakokban kérhetünk felvilágosítást.
A vállalkozás bejelentése utáni hetekben (vagy akár később is) az adóhatóság beidézhet minket ellenőrzésre: megijedni nem kell, ilyenkor jellemzően azt ellenőrzik, hogy a székhelyünkként választott ingatlanra megvan-e a tulajdoni lapunk vagy a tulajdonos hozzájárulási nyilatkozata, illetve a választott tevékenységek között van-e engedélyköteles vagy végzettséghez kötött, és ha igen, rendelkezünk-e ezekkel.
4. Hogyan adózzunk? KATA, ÁFA
Egy induló vállalkozásnak általában tökéletes választás lehet a KATA, vagyis a kisvállalatok tételes adózása. Munkaviszony leplezésére használni tilos, de aki tényleg kisvállalkozóként üzemel, annak nagyon könnyű dolga van. Akinek van a vállalkozás mellett főállása, havi 25 ezer forintból letudhatja a közterheket, akinek pedig maga a vállalkozás a főállása (tehát nincs mellette munkahelye), havi 50 ezer forintot fizet.
Az adminisztráció nagyon egyszerű, évi egy darab nyilatkozatot kell leadni az előző évben szerzett jövedelmünkről. Ezen kívül bevételi nyilvántartást kell vezetnünk, de ezt nem kell az adóhatóságnak küldözgetni, csak rendelkezni kell vele. Ez lehet egy excel-tábla is, de egy számlázóprogram önmagában is alkalmas lehet (erről később is írunk). A KATA havi 25 vagy 50 ezer forintos összege szinte az összes adóterhet magába foglalja. Ezt az összeget egyébként minden hónap 12-éig kell átutalni a NAV-nak.
A vállalkozás indításakor jeleznünk kell, hogy katás vállalkozók leszünk; a későbbiekben pedig ezt a tényt a kiadott számlákon is kötelezően fel kell tüntetnünk.
A KATA évi 12 millió forintos árbevételig alkalmazható - ez egy induló vállalkozásnak elegendő szokott lenni. Ugyanez az összeghatár igaz 2019-től az áfamentességre: évi 12 milliós bevételig, ha az alanyi áfamentességet választjuk, nem kell bajlódni az áfával, a számláinkat áfa nélkül állíthatjuk ki, nem is kell áfát fizetnünk vagy bevallanunk. Igaz, így a saját beszerzéseink, költségeink után sem vonhatjuk le az áfát - ha vállalkozásunknak sok költsége lesz, csak akkor érdemes megfontolni az áfás vállalkozás indítását, egyébként az egyszerűség miatt érdemes áfamentesen belevágni egy kezdő vállalkozásba.
5. Plusz egy adó: a helyi iparűzési adó
A székhelyünk önkormányzatánál be kell jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá - ezt 2018-ban már megteszi helyettünk az adóhatóság. Dolgunk azért még így is lehet vele: a katás vállalkozók ugyanis itt is választhatnak egy egyszerű adózási módot, amikor nem kell számolgatni vagy bevallást készíteni, hanem évi (nem havi!) 50 ezer forint befizetésével elintézhetik az önkormányzatnak fizetendő iparűzési adót, két részletben. Ez évi 3,2 milliós árbevétel fölött már mindenképp megéri, az adminisztráció egyszerűsége miatt sok esetben még ez alatt is. Ha katás vállalkozók vagyunk, és az iparűzési adót így szeretnénk fizetni, azt jelezni kell 45 napon belül az önkormányzatnál.
6. Kötelező kamarai tagság
2012 óta minden vállalkozónak és vállalkozásnak kötelező belépnie a helyi kamarába, és évente tagdíjat (hozzájárulást) is kell fizetnie. A vállalkozás bejelentésétől számítva 5 napunk van arra, hogy a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál bejelentkezzünk (elérhetőségeik itt találhatóak). A hozzájárulás 5 ezer forint, ezt az alapításkor és utána minden évben át kell utalnunk a kamarának. A kamarák ezért cserébe tanácsadást, üzleti partnerkeresést és pályázatfigyelést nyújtanak.
7. Számlázás
Számlát írni nyűgnek tűnhet, de inkább úgy gondoljunk rá, hogy hamarosan pénz áll a házhoz. Minél több számlát állítunk ki, annál jobb… Ezt megtehetjük papír alapon, számlatömb segítségével: ilyet nem vehet akárki akárhol, nyomtatványboltban illetve nyomtatványokat is forgalmazó papírboltokban szerezhetjük be, a vállalkozás adatait és a számlatömböt vásárló személy adóazonosítóját is meg kell adnunk. Ez elég macerás, ahogy a számlatömb kézzel töltögetése is (főleg a balkezeseknek).
Mindenképp azt ajánljuk, hogy egy (akár ingyenes) online számlázóprogramot üzemeljen be a kezdő vállalkozó: a számla nagy részét helyettünk kitölti, megjegyzi partnereinket, könnyen kereshetővé válnak a korábbi számlák, egyszerűbb stornózni, ha elrontjuk – és még ezer előnye van. A 100 ezer forint fölötti áfatartalmú számlákat ráadásul be kell küldeni a NAV-nak, amit a számlázóprogramok meg is tesznek helyettünk – ez az összeghatár magasnak tűnhet, de borítékolható, hogy a nem is olyan távoli jövőben ez minden számlával így lesz. A számlatömb fölött egyszerűen eljárt az idő – sokkal egyszerűbb számlázóprogramot használni, márpedig az egyszerűség jellemzően minden kezdő vállalkozónak kulcsfontosságú, hogy a kezdeti kritikus szakaszban ne az adminisztráció vegye el az értékes időt és energiát, hanem tényleg az üzletmenetre lehessen koncentrálni.
Ezt egyébként jó választással még fokozni is lehet: ha a MagNet banknál vezetjük számlánkat és a Számlázz.hu-nál számlázunk, a két fiókot összekötve az Autokassza díjmentes szolgáltatással nem kell például többé figyelnünk, kifizették-e már korábban kiállított számláinkat – a technika elvégzi helyettünk. (Itt írtunk róla bővebben >>)
Fontos tudni, hogy ha számlázóprogramot kezdünk használni, azt be kell jelenteni az adóhatóságnak, akik ezt tudomásul veszik – ezen a nyomtatványon tehetjük meg.
A másik fontos tudnivaló: bárhogy is állítjuk ki a számlát, ha kata szerint adózunk, minden esetben fel kell tüntetni rajta a „Kisadózó” szót, ellenkező esetben mulasztási bírságot kaphatunk.
8. Kell-e könyvelő?
Ha katás vállalkozást indítunk, alanyi áfamentességgel, akkor az évközi adminisztráció tényleg annyira leegyszerűsödik, hogy nem feltétlenül éri meg havonta fizetni egy könyvelőnek – egyszerűen nem tudunk neki munkát adni. Minden év elején egy egyoldalas nyilatkozatot kell kitölteni és beküldeni az adóhatóságnak, illetve rendelkezni kell egy naprakész bevétel-nyilvántartással, amit csak ellenőrzés esetén kell bemutatni a NAV-nak, de attól még folyamatosan vezetni kell (és 5 évig megőrizni). Ez lehet egy sima excel-tábla, ami soronként tartalmaz egy sorszámot, a számla/bizonylat sorszámát, a bevétel összegét és a megszerzés időpontját. Az interneten számos helyen letölthető ehhez minta.
Vállalkozóvá válni tulajdonképpen rövidebb ideig tart, mint ezt a cikket elolvasni, de az is érthető, ha valaki megijed, mert sosem foglalkozott ilyesmivel, életében nem lépett még be az Ügyfélkapuba, vagy sosem nézett még meg alaposabban egy számlát – aki inkább nem vágna bele egyedül az alapításba, az nyugodtan kérhet segítséget egy könyvelőtől. Tapasztalataink szerint 15-30 ezer forintért vállalják, hogy végigvezetik a bejelentés folyamatán a kezdő vállalkozókat. Bár az alapítás után az adminisztráció pofonegyszerű, az első hónapokban még nyugodtan kérhetünk tanácsadást egy könyvelőtől, aki időnként ránéz a számláinkra, megválaszolja kérdéseinket, segít vezetni a bevételi nyilvántartást, ha ez növeli biztonságérzetünket. Ilyesmiért jellemzően 5-8 ezer forintot kérnek el a könyvelők havonta. Emellett segíthetnek akkor is, ha szüneteltetnénk vagy újraindítanánk vállalkozásunkat, vagy egyéb ügyes-bajos kérdéseink merülnek fel. Ebben az esetben azonban számoljunk azzal, hogy a könyvelő díját is ki kell termelnünk.
9. Kell-e bankszámla? Válasszuk itt is a legegyszerűbbet!
Van, akinek ez egy egyszerűen eldönthető kérdés: a (társas) vállalkozásoknak és az áfafizetésre kötelezett egyéni vállalkozóknak kötelező vállalkozói bankszámlát vezetniük. Aki viszont nem esik ebbe a körbe (például katás, áfamentes egyéni vállalkozó), a meglévő lakossági bankszámláját is használhatja a vállalkozásához.
A bankszámlát persze nem (mindig) adják ingyen - felmerülhet a kérdés, hogy miért fizetnénk külön vállalkozói számláért, ha egyszer nem kötelező? Ahogy (remélhetőleg) felpörög a vállalkozásunk, úgy lesznek egyre nehezebben követhetőek a pénzügyeink, ha minden bevételünk és kiadásunk „ömlesztve” jelenik meg egy bankszámlán. Márpedig a tisztánlátás fontos a pénzügyekben egy kisvállalkozónak is: pillanatok alatt egyszerűen felmérhetjük, milyen bevételeink és kiadásaink voltak egy adott időszakban. A vállalkozói bankszámlánkról ugyanúgy vehetünk ki pénzt és intézhetjük átutalásainkat is, mint a lakossági számlákról. Havi egy átutalásunk biztosan lesz (a NAV felé a 25 vagy 50 ezer forint kata), így a költségeknél érdemes figyelembe venni ezt is – az alacsony számlavezetési díj mellett a számlához kínált kedvezményes vagy ingyenes átutalások számára is kell figyelni. Fizethetünk róla bankkártyával is, így a vállalkozás beszerzései jól nyomon követhetőek, és a készpénzfelvétellel sem kell bajlódni – így akár kötelező vállalati bankszámlát nyitnunk, akár nem, mindenképp érdemes megfontolni a lehetőséget. Ráadásul egy esetleges adóhatósági vizsgálatnál csak a vállalkozáshoz kapcsolódó bankszámlánk forgalmáról kell számot adnunk.
A kezdő vállalkozóknak különösen fontos az egyszerűség – ez nem csak az adminisztrációra, de a bankszámlára is igaz. Válasszuk ebből is a legegyszerűbbet: a MagNet Merkúr számláját például úgy is megnyithatjuk, hogy be sem megyünk a bankfiókba: adatainkat online megadhatjuk, a szerződést pedig egy futár hozza ki nekünk – oda, ahova mi akarjuk, akkor, amikor nekünk éppen megfelelő. Fenntartási költsége megegyezik egy átlagos privát számla árával, és minden hó első két belföldi forint átutalása díjmentes. A kis költség és az egyszerű nyitás mellett, a mindennapi adminisztrációs terhek minimalizálására is van lehetőség: a már említett Autokassza szolgáltatás a Számlázz.hu online számlázóprogramját használó vállalkozásoknak megspórolhatja a komoly idő- és energiarabló tényezőt jelentő, számlázással kapcsolatos napi adminisztráció elvégzését. A beérkező utalások és a kiállított számlák és azok fizetési határidejének nyomon követése monoton és visszatérő feladat, amit az Autokassza segítségével teljes mértékben megspórolhatunk.
A cikk megjelenését a MagNet Bank támogatta.
A miniszterelnök a Szerbia jelentette fenyegetéssel is indokolta a beruházást. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
