Ahogy arról a Privátbankár korábban beszámolt, jelentősen emelkedik idén az a keret, amit a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában nyújthat a vállalkozásoknak. A „Mikrovállalkozások fejlesztése” nevű program márciusban indul és a várakozások szerint jelentősen rövidül mind az ügyintézés ideje, mind az az idő, ami a pénz megérkezéséig eltelik. Bővül a kedvezményezetti kör is. A tavalyi tapasztalatok azonban arra utalnak, hogy sokkal többen kértek hitelt, mint amennyit a döntéshozók oda tudtak ítélni. A rendelkezésre álló pénzügyi keretet is majdnem teljesen kimerítették. A gond sokszor az, hogy a hitelkérelmező valamilyen szempontból nem felel meg a feltételeknek. Előfordul, hogy a tevékenységi köre nem passzol a kiírásokhoz, vagy az üzleti terve nem elég részletes.
A magyarországi vállalkozói hitelek nyújtói, ahogy a cégtörvény is, megkülönböztetik a mikro, valamint a kisvállalkozásokat és a közepes vállalkozásokat. Mi most elsősorban az első kettőre koncentráltunk. Mikrovállalkozás az, amelyiknek kevesebb, mint 10 alkalmazottja van, kisvállalkozásban pedig nem dolgozhatnak 50-nél többen. A tevékenységi körüket tekintve a hazai „kicsik” nagyon széles skálán mozognak. Ezt a hitelnyújtók is figyelembe veszik. Van olyan hitelkiírás, amely meghatározza, hogy konkrétan milyen területre adnak pénzt és olyan is ami a területen belül is meghatározza a tevékenységet. (Pl. baromfitenyésztés – új szabványú ketrecek kialakítása)
A magyarországi vállalkozói hitelek alfája évek óta a Széchenyi-hitel, amit az állam – legtöbbször közvetítőkön keresztül – nyújt. A kondíciók nem változnak a közvetítő banktól, vagy intézménytől függően, magyarul nincs extra közvetítői díj. A hitelfelvétel járulékos költségei elenyészőek, illetve nincsenek ilyenek, a kamat fix, a támogatott tevékenységek köre nagyon széles. A magán (banki) hitelezők igényei és a cserébe nyújtott szolgáltatások spektruma már sokkal szélesebb. Ritka az a pénzintézet, amelyik most kockáztat. A elmúlt hónapokban egyre szélesebb körűvé váló hitelezési „fagyás” az európai pénzügyi szektorban természetesen nálunk is érzékelhető. Ehhez jön a sajnálatos, speciális magyar helyzet, azaz a rendkívül magas deviza-eladósodottság.
| Az EBRD és az IMF egybehangzó véleménye szerint nagyon komoly veszélybe kerül idén és a következő években a kelet-közép európai államokban a vállalati hitelezés. Ennek oka, hogy a térségben legaktívabb nyugat-európai bankok az európai válság és az új banki szabályozók miatt a törzstőkéjük növelésére kényszerülnek. A várakozások szerint emiatt elsősorban a mi térségünkben fogják majd vissza a hitelezési aktivitást. A nemzetközi szervezetek várakozásai szerint ez annyira széleskörű lesz, hogy a vállalati hitelezés visszaesése markánsan jelentkezik majd a GDP-ben és nagyban hozzájárul majd az országok várható recessziójához. |
Az általunk vizsgált bankok és közvetítők meglehetősen széles skálán mozognak, ami az elbírálási szigort, a hitelre adott összeget és a törlesztési kondíciókat illeti. Jelzálogfedezetet jellemzően többnyire nem kérnek, viszont általános a készfizető kezesség igénye. A törlesztő részletek többnyire a projekt kockázatától függnek. Van olyan szolgáltató, amely például csak a részletes hiteligénylés után közli a feltételeit. A futamidő is nagyon változatos. A járulékos költségeket tekintve egyértelműen a Széchenyi-hitel a nyerő, itt ugyanis gyakorlatilag alig kell valami fizetni a tranzakcióért. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül tesszük közzé néhány haza bank és hitelintézet kisvállalkozásoknak nyújtott hitelei feltételeit és az, hogy cserébe mit adnak.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
