Melyik a legnagyobb startup nemzet? Van még mit tanulnunk

Izraelt kevesen neveznénk olyan nemzetnek, amely számára adottak a fenti lehetőségek. Mégis, az ismétlődő háborúk, a kezdeti nyersanyag- és ipari hiányosságok ellenére mára a világ egyik legnagyobb sebességgel fejlődő technológiai hubja lett az elmúlt két évtized alatt.

Boldog-boldogtalan startupot indít

A Jordán folyó mentén igen impozáns techkultúra nőtt ki, így nem csoda, hogy Európa-szerte példaértékűnek találják és érdeklődnek az izraeli módszerek iránt. Az ország jelen pillanatban toronymagasan vezeti a kockázati tőkebefektetések számát összegző listát. Az Izraeli Fejlett Technológiájú Ágazatok Szövetsége 2014 végén adott ki átfogó jelentést, amelyből kiderül, hogy csak 2014-ben összesen 914 millió dollár értékben fektettek be a VC-k az induló vállalkozásokba. Ha ez nem lenne elég, Izraelben egymást követték az elmúlt két évben a sikeres exitek, olyannyira, hogy 2014 végére egy csinos, 6,94 milliárd dolláros összeget értek el, ami öt százalékos növekedést jelentett az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

Forrásbevonásokban is rekordévet tudhatott maga mögött a Startup Nemzet: az Israel Venture Capital Research Center (IVC) becslése szerint a forrásbevonások elérték a 3,4 milliárd dollárt, amely 659 cég között oszlik el.

Tel Aviv kreatív startupperei, és befektetői most két napot töltöttek február elején Magyarországon abban a reményben, hogy egy lépéssel közelebb hozzák hazánkat a sokszor emlegetett “Startup Nemzet” címhez a FLY Budapest konferencián, amelyet immár sokadjára szervez meg más és más európai városokban a vezetőképzéssel foglalkozó Leadel.

“Ha vége az előadásnak, beszéljünk!”

Amikor egy globális konferenciasorozat budapesti állomásának az a célja, hogy “tető alá hozza a kreatív és üzleti világ vezetőit”, és megvizsgálják az innovációs siker titkát, akkor szinte biztos, hogy kapkodhatjuk a fejünket a jobbnál jobb előadások után.

“Ha belegondolunk, az izraeli állam egy hatalmas startup-projekt” - mondta Ilan Mor, izraeli nagykövet nyitóbeszédében az állam alapítására reflektálva. Szerinte a magyar fiatalok ma éheznek az innovációra és ez teszi Magyarországot Izraelhez hasonlóvá. Záboji Péter, a hazai startup-pápa szerint őexcellenciája hidakat épít, ám a nagykövet szerint, ez mindkét nemzet egésszére igaz. “Azért vagyunk itt, hogy átjárót építsünk a társadalmak között, hogy egymást fejlesszük akkor is, amikor együtt ötletelünk, vagy kötünk üzletet.”

A két nap alatt nem volt megállás az Akváriumban: a résztvevők három vonalon szívhatták magukba a tudást: befektetők, kockázati tőkések vázolták fel az aktuális trendet az egyik teremben, máshol startupok mutatkoztak be, megint máshol pedig véleményvezérek adtak fontos háttér-információkat, a szünetekben pedig a szokásos networkingé volt a főszerep. Alapvetően két fontos témája volt a budapesti FLY-nak - a közösségi finanszírozás jelene és az izraeli fejlődés esettanulmánya.

Korányi László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal korábbi elnöke szerint erre szükség is van: Európa rengeteg olyan problémával küzd, amelyeken változtatnia kell, ha élvonalbeli ökoszisztémát akar. Gond a kockázati tőkealapok alacsony aktivitása: nem mernek befektetni, ahogy a kezdő vállalkozások sem mernek bukni: valahogy kikezdhetetlen a kudarctól való európai félelmünk. Ilyen probléma még, hogy termék helyet pályázatokra utaznak a kezdő vállalkozások, de ez magában rejti a későbbi vereség biztosítékát: pályázatot tudnak írni, terméket fejleszteni nem.

Jellemezd egy szóval Budapestet egy turistának

Közösség, kormányzat, kockázati tőke. Ezekre volt Izraelnek szüksége, hogy sikeres techközpontot hozzon létre. Korányi szerint nem lehet az egész modellt lemásolni, minden nemzetnek a saját útját kell járnia. Azonban tanulni lehet a másiktól, így Magyarország is elleshet néhány fogást, például azt, miként támogathatja az állam a startupokat.  

Assaf Luxembourg üzletfejlesztési menedzser egész előadása alátámasztotta a Korányi László által elmondottakat. Luxembourg szerint Izrael nagyon szerencsés helyzetben van, hogy adott volt néhány évvel ezelőtt a recept összes hozzávalója. Szerinte Budapestben megvan a potenciál, hogy Közép-Európa startupvezére legyen, de ahhoz meg kell találnia a saját hangját. És bár Izraeltől rengeteget tanulhatunk, senki sem tudja megmutatni, hogy mi lesz az az út, amit Magyarországnak járnia kell.

A bőség zavara

Összesen tizenöt vállalkozó prezentálta az elképzeléseit a befolyásos befektetőkből álló közönségnek és az öttagú zsűrinek. A magyar startuopokat a Hand-In-Scan és az Apptalk.ninja képviselte, egyébként pedig az egészségügyi startupok vitték a prímet, akár beteg gyerekek megsegítéséről, akár melanóma kimutatásáról volt szó.

A FLY Budapest konferenciája és előadásai önmagukban persze nem képesek gyökeres átalakulást kitaposni az európai elvárásokhoz igazodó kockázati tőkésekben, sem a kormányzatban, de még a fiatal vállalkozókban sem. Mindenképp előrelépést jelent azonban, hogy a szereplők mélyebben betekinthettek abba, milyen alternatív utat járhat be az ország, ha valóban a régió startup központja szeretne lenni. Az biztos, hogy párbeszéd és szándék a tanulásra bőven van.