Továbbra is jelentős problémát okoz a magyar vállalatvezetők számára a korrupció és a visszaélés. Az EY EMEIA Visszaélési Felmérésében megkérdezett hazai vezetők 78 százaléka tapasztalja, hogy a kenőpénzek és a korrupció az üzleti élet mindennapos részét képezik.
Ez öt százalékpontos emelkedést jelent a két évvel ezelőtti eredményhez képest (73 százaléka). Az idei érték mintegy 18 százalékkal haladja meg a közép-kelet európai átlagot, és ezzel Magyarország bekerült a korrupció által leginkább érintett országok, mint például Dél-Afrika, India és Egyiptom közé az EMEIA régióban.
A felmérésből az is kiderült, hogy amíg a magyar vállalatvezetők mindössze 57 százaléka, addig a kelet-európai vezetők 73 százaléka hisz a személyes felelősségre vonás elrettentő erejében, ha visszaélésekről van szó. A magyar vezetőknél a teljes EMEIA régió 41 országa közül csak az ukrán válaszadók szkeptikusabbak.
Az elmúlt évek során a magyar vezetők felismerték a tudatos ellenőrzés fontosságát. A korábbi fenntartásaikkal ellentétben a mostani felmérésben a megkérdezettek legalább 52 százaléka hasznosnak tartana valamilyen monitoring rendszert a visszaélések megelőzésére és kiszűrésére. Például a megkérdezettek több mint negyede gondolja úgy, hogy a vállalatnak hasznos nyomon követnie az alkalmazottak céges eszközökről bonyolított telefonhívásait vagy e-mailezéseit. Ezzel a megoldással a régiós vezetők 16 illetve 14 százaléka ért egyet.
Nem jelzi a visszaéléseket a magyar munkavállaló
A felmérés rámutatott, hogy Magyarországon nem szokás jelenteni, ha valaki visszaélést vagy etikátlan magatartást tapasztal a vállalatánál. A vezetők mindössze 21 százaléka állította, hogy jelezte felsővezetőinek vagy külső partnernek, ha visszaélést tapasztalt. A válaszadók harmada inkább elhallgatta a tudomására jutott információt.
A vállalatvezetők jól érzik, hogy a visszaélések megelőzésének egyik kulcsfontosságú eszköze a compliance rendszerek bevezetése. Az ellenőrzés fokozása azonban önmagában nem elegendő. A jogszerűen, a célnak megfelelően, és a munkavállalók biztonságát szem előtt tartva kiépített hatékony compliance rendszerek előnye, hogy probléma esetén a munkavállalók a szervezet minden szintjén tudják, mi a teendő. Az etikus működés melletti vezetői elkötelezettség pedig garanciát jelent a munkavállaló számára, hogy egy bejelentés kapcsán nem érheti őt hátrányos megkülönböztetés. Az ilyen formán támogatott transzparens és etikus struktúra hozzájárul a vállalatok hírnevének és versenyképességének javításához, és már középtávon is eredménynövelő tényező lehet – mondta el Biró Ferenc az EY Felelős Üzleti Működés Szolgáltatások üzletágának partnere.
Egyéni szinten nem élnének etikátlan eszközökkel a vezetők
A kutatás rámutatott, hogy a saját gyakorlatára vonatkozó kérdések esetén a magyar vezetők 85 százaléka még karrierjének előmozdítása vagy jutalom ígérete esetén sem lenne hajlandó etikátlan vagy illegális eszközökhöz nyúlni. Ezzel szemben a közép-kelet európai régióban minden ötödik vezető hajlandó lenne átlépni ezt a határt. A régiós vezetők 10 százaléka hajlandó lenne például feljavítani vállalata pénzügyi kimutatásait a pénzügyi célok teljesítése érdekében. Magyarországon ugyanez az arány ennek mindössze a fele.
Kiemelkedően sok vezető, a válaszadók 52 százaléka gondolt ugyanakkor már arra, hogy benyújtja felmondását a tudomására jutott etikátlan magatartások miatt, ám végül mégsem tette ezt meg. Ez az arány jóval meghaladja a 37 százalékos régiós átlagot, és az egyik legmagasabb a vizsgált országok között. A kutatás eredményei szerint a magyar vezetőket két fő tényező gátolja a visszaélések jelentésében. 31 százalék a belső munkahelyi nyomás hatására, 69 százalék pedig a személyes biztonsága miatt aggódva maradt tétlen. Ez utóbbi eredménnyel listavezetők vagyunk a 41 országból álló mezőnyben.
A húsvéti tűzszünet okait vizsgálták szakértők.
