A brit kormány a Dea nagy-britanniai érdekeltségei, összesen tizenkét olaj- és gázmező orosz tulajdonba kerülése miatt emelt kifogást. A Dea mintegy 190 olaj- és földgáz kitermelési koncesszióval rendelkezik a világ 14 országában és föld alatti gáztározókat üzemeltet Németországban.
Bekavarhatnak a szankciók
A brit energiaipari minisztérium a Dea brit aktíváinak leválasztását és külön értékesítését kérte az RWE-től. London attól tart, hogy esetleges újabb Oroszország elleni szankciók az érintett brit olaj- és gázmezőkön folyó kitermelést is érinthetik, aminek hátrányos biztonsági, környezetvédelmi és egészségügyi következményei lehetnek.
Annak, hogy a britek nem nézik jó szemmel, semmiféle hatása nem lesz az üzlet hétfői lezárására - közölte vasárnap az esseni RWE konszern. Az adásvételi szerződésben a Dea osztatlan egységként szerepel, beleértve a brit aktívákat is. A szerződés értelmében az RWE csak abban az esetben lesz köteles visszavásárolni a Dea brit aktíváit, ha az EU vagy az Egyesült Államok az adásvételt követő egy évben szankciókat rendel el a luxemburgi LetterOne Group (a holding, amihez az L1 Energy tartozik) vagy annak tulajdonosai ellen.
|
Négyen is indultak Az RWE még 2013-ban hirdette meg értékesítésre a Dea (eredetileg Deutsche Erdöl-Aktiengesellschaft) vállalatot. Vásárlóként a Wintershall mellett a KKR & Co. és a Kufpec konzorciuma, valamint az L1 Energy jelentkezett. Győztesként az L1 Energy került ki a tenderből 5,1 milliárd eurós vételi ajánlattal 2014 márciusában. A német gazdasági minisztérium 2014 augusztusában engedélyezte a vállalat eladását az orosz befektetési társaságnak. |
A britek közbeavatkoznak
A The Sunday Times közben azt írta, a brit energiaügyi miniszter nem fogja megengedni, hogy egy orosz milliárdos ellenőrizte befektetési társaság megtarthassa a német érdekeltség északi-tengeri olajkitermelési koncesszióit.
A tranzakció várhatóan a hét elején lezárul. A The Sunday Times értesülése szerint azonban Ed Davey brit energiaügyi miniszter közölte a LetterOne Energy-vel, hogy London az északi-tengeri kitermelési tevékenység feladására fogja kényszeríteni a vállalatot, ha az ügylet végbemegy. Davey arra hivatkozott, hogy a céget érinthetik az Oroszország elleni szankciók, ami komoly egészségvédelmi, biztonsági és környezeti kockázatokat jelenthet a cég működésére.
|
A LetterOne-ról Az alapot Fridman annak a 14 milliárd dolláros bevételnek a befektetésére hozta létre, amely az orosz TNK-BP olajtermelő vegyesvállalatban tartott egykori részesedésének értékesítéséből folyt be. Az orosz milliárdos iparági tanácsadói körének tagja mások mellett Lord Browne, a BP olajcég volt vezérigazgatója is, aki a minap a LetterOne elnök-vezérigazgatójává lépett elő. |
Nincs is ellenük szankció
A The Sunday Times hangsúlyozza, hogy sem a LetterOne-t, sem Fridmant, sem befektetőtársait nem sújtják az európai és az amerikai szankciók, és a cég felajánlotta egy olyan jogi struktúra kiépítését, amely körülbástyázná az északi-tengeri kitermelést, ha a nyugati ellenlépések mégis kiterjednének a vállalat tevékenységére.
A brit energiaügyi és környezetvédelmi minisztérium azonban közölte: a tárca vezetője, Ed Davey alapos megfontolás után arra a következtetésre jutott, hogy ez a javaslat sem oszlatja el az esetleges szankciók hatásaival kapcsolatos aggályokat.
Kína és az Egyesült Államok sem akar háborút az indiai- és csendes-óceáni térségben – hangoztatta az Egyesült Államok hírszerzésének elnöke. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
Trump visszatért – és vele jött a piaci felfordulás is
