Az alapvető jogok biztosa hétfői közleményében azt írta, hogy ellentmondás van az európai uniós szabályozás és a MÁV-Start Zrt. személyszállítási üzletszabályzata között. A hatályos uniós rendelet alapján ugyanis a késések után vis maior esetén is kártérítést kellene fizetnie a vasúttársaságnak, a MÁV üzletszabályzata azonban ezzel ellentétesen rendelkezik - állapította meg Székely László.

Már alkalmazzák

A MÁV írásos válaszában hangsúlyozta: a jelenlegi személyszállítási üzletszabályzat a készítésekor hatályos utasjogi rendelet, valamint a hazai jogszabályok alapján készült. A vasúttársaság idén március 1-jén életbe lépő üzletszabályzata már tartalmazza az átalány kártérítésre vonatkozó szabályozást vis maior helyzetben is - közölték.

A MÁV-Start azt is kiemelte, hogy belső rendelkezés alapján a vasúttársaság már tavaly november óta az ügyfélszolgálathoz eljuttatott esetekben a feláras vonatok késése esetén októl függetlenül átalány-kártérítést fizet. Felárasak az InterCity, EuroCity, EuroNight, Expressz, railjet vonatok, és tavaly május 15-e óta a gyorsvonati pótjegy-köteles, gyors- és sebesvonatok is. Az átalány-kártérítés mértéke a vonat 30-119 perc közötti késése esetén a menetjegy és a felár 25, ennél nagyobb késés esetén 50 százaléka.

A tájékoztatás szerint 2012-ben nagyságrendileg 3 millió forint átalány kártérítést fizetett a vasúttársaság a belföldi igényekre, 2013-ban ez a szám megközelítette a 9 millió forintot. Az emelkedéshez hozzájárult, hogy május 15-től a gyorsvonati pótjeggyel igénybe vehető vonatok esetében is fizetett átalány kártérítést a vasúttársaság. A módosítás miatt jelentős növekedésre nem számít a MÁV-Start.