|
| Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke szerint nem önszántukból kerültek ilyen helyzetben az országok. |
A 30 milliárd eurót meghaladó előirányzatnál is jóval több fejlesztési támogatást kaptak Közép- és Délkelet-Európa gazdaságai az elmúlt két évben abból a pénzügyi programból, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank-csoport indított a térség számára a globális pénzügyi válság és az euróövezeti adósságválság okozta finanszírozási nehézségek áthidalására.
Magyarország a kalapban volt
Az EBRD londoni székhelyén kedden ismertetett összesítés szerint a Nemzetközi Pénzügyi Szervezetek Közös Növekedési Akciótervének (JIAP) nevezett, 2013-2014-re szóló program keretében a három szervezet összesen 42,7 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott 770 beruházásra.
A támogatásokból Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Horvátország, Észtország, Macedónia, Koszovó, Lettország, Litvánia, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia részesülhetett.
Az EBRD keddi ismertetése szerint a JIAP-program keretében nyújtott finanszírozási összeg az országcsoport együttes hazai össztermékének (GDP) 1,5 százalékával volt egyenlő.
Bankoktól a kkv-knak
A finanszírozások harmadát a helyi kereskedelmi bankok kapták, elsősorban arra, hogy folytassák a kis- és a közepes vállalkozások hitelellátását.
A juttatások további harmada a térség közlekedési, energiaipari és távközlési infrastruktúrájának fejlesztését szolgálta, a fennmaradó rész pedig az Európai Unió strukturális és kohéziós támogatásainak hatékony felhasználását segítette.
A JIAP-program a 2009-2010-ben végrehajtott előző közös akcióterv mintájára készült. Az akkori program alapján a három nemzetközi pénzintézet 24,5 milliárd eurós keretet állított össze a közép- és kelet-európai bankrendszerek stabilitásának és az akkori globális likviditási válság által érintett térségi reálgazdaságok hitelellátásának fenntartására.
A második program indulását 2012 novemberében jelentette be Londonban Sir Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke.
Sir Suma annak idején hangsúlyozta: az EU keleti tagországai és az uniós csatlakozásra pályázó térségi országok olyan problémákkal találták szemben magukat, amelyek kialakulásáért jórészt nem őket terhelte a felelősség. Az EBRD és partnerintézményei azért állították össze a finanszírozási programot, hogy az integrációért ezen országok által hozott áldozatok ne bizonyuljanak hiábavalónak - tette hozzá az EBRD elnöke.
Indonéziában lehet a feltételezések szerint. 
