7p
Egyre alacsonyabb hozamok, jó értékesítési adatok, sikeres aukciók, simuló hozamgörbe – nagyon jó éve volt tavaly is a magyar állampapíroknak. Aki kitartott magyar kötvényei mellett, tavaly is évi tíz százalék feletti hozamot tudott elérni. A csökkenő hozamok, hozamfelárak ellenére nem fordultak el a magyar állampapír-piactól a külföldiek sem.

Külföldön viszonylagos nyugalom honolt, a német és más európai állampapírok hozamai az év nagy részében lefelé csorogtak – az árfolyamok emelkedtek – és egyes sorozatok új történelmi rekordokat értek el. Itthon is egyre alacsonyabb volt a hozam- és kamatszint, a minimális banki kamatok már nem jelentettek vonzó alternatívát. A külföldiek legalábbis tartották a magyar állampapírokat, a lakosság és a hazai intézmények tovább vásároltak belőle. Minden adott volt egy jó évhez.

1. Az aukciók 95 százaléka sikeres volt

Az elmúlt évben megrendezett államkötvény aukciókon 102 esetből mindössze ötször fordult elő, hogy a benyújtott ajánlatok összege nem érte el a meghirdetett mennyiséget, akkor is csak kis különbség volt – derül ki az ÁKK (Államadósság Kezelő Központ) Karácsony előtt publikált anyagából. Az úgynevezett átlagos lefedettség, tehát hogy hányszorosa volt a benyújtott mennyiség a meghirdetettnek, 2,8 lett. Tehát átlagosan majdnem háromszor annyi állampapírt is megvettek volna, mint amennyit az adósságkezelő megvételre felajánlott..

Bár nagyon valószínű, hogy itt jelentős halmozódás van, vagyis ha az egyik aukción nem jutott állampapírhoz valaki, ugyanazzal a tőkével egy-két hét múlva újra sorba állt. Így 2,8-szor ennyi papírt nem lehetett volna eladni. Az ajánlatok egy része pedig árfüggő lehetett – például „ha kapok olcsón kötvényt, veszek, ha nem, maradok a rövid kincstárjegyemnél”.

Az azonban látszik az eladási számokból és a csökkenő hozamokból, hogy a vevők álltak sorba a magyar állampapírokért. Az államadósság finanszírozásában semmiféle fennakadás, döccenő nem volt, a kérdés inkább az lehetett: mikor milyen hozam mellett lehet eladni az állampapírokat?

2. A devizaadósság aránya jócskán csökkent

Fontos gazdaságpolitikai cél, hogy a devizaadósság aránya csökkenjen. Így is történt, a 2013. decemberi 40,7 százalékról 38,0 százalékra ment le. A lejáró devizaadósságot is forintban igyekszünk megújítani. Ezzel csökken a viszonylag gyenge forint hatása az államadósságra.

3. Hatalmasat estek a hozamok

Az intézményi állampapírok hozama sokat csökkent tavaly, sokkal nagyobb mértékben, mint a jegybanki alapkamat. A jegybank az év eleji három százalékról 2,1 százalékig, tehát 0,9 százalékponttal mérsékelte az alapkamatot az év közepéig, a három hónapos referenciahozam pedig 2,86 százalékról 1,43 százalékra esett december végéig, azaz pontosan a felére. (Azóta, 2015-ben további zuhanás következett be.) A hosszabb lejáratoknál még nagyobb volt az esés. Ez olcsóbbá teszi az államadósság finanszírozását.

4. A lakosság kezében levő állampapírok állománya nőtt

Tavaly év végéig mintegy 346 milliárd forinttal nőtt a lakosság kezében levő állampapírok állománya, túlnyomó részt új vásárlásoknak köszönhetően. A lakosság növekvő súlya az államadósság finanszírozásában örvendetes, pozitív hatásai vannak és célja a kormányzatnak, hogy arányukat növelje. Nemzetközi példák is mutatják, hogy a lakosság aktív részvételével könnyebb az államadósság finanszírozása.

5. Laposodott a hozamgörbe, ami jó

A hozamgörbe laposodott, azaz a hosszabb futamidejű papírok hozama jobban esett, mint a rövidebbeké. Amellett, hogy ez jelentős kamatmegtakarítást jelent majd, biztató, hogy a hosszabb futamidőktől kisebb hozamfelárat várnak el a piaci szereplők. Lényegében ugyanis kisebbre árazzák vele a hazai államkötvények kockázatát.

A rövid futamidejű papírok hozama a jegybaki alapkamat alá esett, amire korábba ritkán volt példa. (Ez annak is köszönhető, hogy sok intézményi befektető befektetési szabályai miatt mindenképpen meg kellett ezeket vegye.) A három hónapos referenciahozam 1,41, a tíz éves 2,01 százalékponttal ment lejjebb az év során.

6. Válság előtti szinten a hozamfelár, de azért van

Az állampapírok komoly hányada még mindig külföldiek kezében van, ha eltűnnének, az nagy bajt okozna. A lakosság és a hazai intézmények ugyanis jelenleg nem képesek a teljes államadósságot finanszírozni. Ahhoz pedig, hogy a külföldiek magyar állampapírokat vegyenek, magasabb hozamot – hozamfelárat – kell nekik kínálnunk, mint amit otthon vagy egyes fejlett országokban kapnak.

A nagy dilemma, hogy ha túl magas a hozamfelár a külföldi államkötvények hozama felett, akkor túl magas lesz a magyar államadósság finanszírozásának terhe is, pénzt vesztegetünk el. Ha alacsony, akkor lehet, hogy nem jönnek ide befektetők. A múltban ráadásul előfordult, hogy hirtelen, valamilyen válság, piaci turbulencia miatt döntöttek így egyik napról a másikra.

A német és magyar tíz éves államkötvények referenciahozamának különbségéből az látszik, hogy tavaly a német „Bund” kötvényekhez képest vett hozamfelár jelentősen csökkent, 3,69-ről 3,04 százalékra. (A tíz éves német államkötvények éves szintű piaci hozama ugyanis már 0,5 százalék alatt van.) A hosszú távú grafikonon az is látszik, hogy ez a felár 2008 első felében volt utoljára ilyen alacsony, tehát elmondhatjuk, hogy ebben a mutatóban a válság előtti szintre érkeztünk vissza.

Ugyanakkor az állampapír-eladási adatok jók, amint az első pontban is írtuk, a hozamok is csökkentek, semmi jele annak, hogy a külföldiek kicsit is elfordulnának a piacról. A külföldiek kezében levő forintban kibocsátott állampapírok állománya csak minimális mértékben csökkent tavaly.

7. Boldogok a kötvénytulajdonosok

Ami az államnak jó, tudniillik hogy egyre olcsóbban tudja finanszírozni az állampapírokkal adósságát, jó-e vajon az állampapír-tulajdonosoknak? Annak fényében, hogy tavaly negatív volt az infláció Magyarországon, és a banki kamatok sok esetben az évi egy százalékot sem érik el, tőlünk nyugatabbra sem, a hazai állampapír-hozam jó volt. Minden állampapíron jelentős, legalább 2-3, de inkább még több százalékos pozitív reálkamatot lehetett elérni tavaly. (Sajnos a lakosság hajlamos nem a reálkamatot, hanem a kamatok abszolút szintjét figyelembe venni.)

Sőt, a hosszabb futamidejű állampapírok kitartó tulajdonosai szép árfolyamnyereséget érhettek el. A MAX Composite állampapír-index, amely nagyjából minden, a piacon levő, intézményeknek kibocsátott állampapírt tartalmaz, december 30-án 10,83 százalékkal volt az egy évvel korábbi szint felett. Átlagosan ennyit nyertek tehát tavaly a piaci szereplők magyar állampapírokkal. A csak egy az évnél hosszabb papírokat tartalmazó MAX index pedig 12,58 százalékos hozamot ért el.

Azt azért tegyük hozzá, semmi garancia nincsen arra, hogy ez az idén is így lesz. A tíz éves kötvényeink hozama tavaly 2,01 százalékponttal 3,60-ra esett, egy további ekkora mértékű esés valószínűtlennek látszik. Igaz, sokan már egy évvel ezelőtt is hasonlókat gondoltak, nem várták tovább lefelé a hozamokat.

Az is elképzelhető, hogy a hozamok, legalább a hosszú futamidejű papíroknál, felfelé indulnak el, ami veszteséget is okozhat a tulajdonosaiknak.

-1: Mi volt, ami nem volt olyan jó?

Ennyi kedvező folyamat mellett nehéz olyasmit találni, amit negatívnak lehetne értékelni. Felmerülhet, hogy lakossági állampapírokra pár éve jóval többet fizet az állam, mint az intézményeknek szóló kötvényekre, kincstárjegyekre, tehát ezek az állam számára drágábbak, mint az intézményiek. A forgalmazás, értékesítés költségei is magasabbak lehetnek. Ezek mértékét azonban mérsékli a magánszemélyeket által fizetendő kamatadó.

Ugyanakkor, ha drágább is, komoly érvek szólnak mellette. Jelentős előnyök származhatnak abból, ha a lakosság vásárol, egyrészt nem „forró pénzről” van szó, a lakosság nem távozik gyorsan a piacról. Másrészt pedig a lejáratkor kapott kamat és tőke nagyobb valószínűséggel marad Magyarországon, és fordítják fogyasztásra, vagy más állampapírok, hazai befektetések vásárlására.

Viszont intézmények is százmilliárdos nagyságrendű összegért vettek tavaly lakossági állampapírokat, például a PEMÁK inflációkövető kötvény túlnyomó része hozzájuk került, de a Bónusz államkötvények nagy pakettje is. Ez vélhetően eredetileg nem volt cél, a Bónusznál hamar módosították is az eredeti feltételeket, kizárva az intézményi befektetőket a másodlagos piacról is.

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 16800 16630 16890 +1,20% 0 0 4 551 385 505 HUF 2024-03-28 17:05:47
MOL 2960 2938 2980 +1,37% 0 0 1 844 664 804 HUF 2024-03-28 17:13:02
MTELEKOM 897 890 900 +0,79% 0 0 354 788 481 HUF 2024-03-28 17:05:47
RICHTER 9260 9260 9375 -0,05% 0 0 2 543 442 235 HUF 2024-03-28 17:09:18
OPUS 403 397 403 +0,50% 0 0 59 002 521 HUF 2024-03-28 17:09:51
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Állampapír / Kötvény Német függő ügynököt buktatott le az MNB
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 10:36
Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepét jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. 
Állampapír / Kötvény Kesztyűt dob az állam bankja a többi hazai pénzintézetnek
Privátbankár.hu | 2024. március 18. 16:19
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is beszállt a zöldkötvény-kibocsátási buliba.
Állampapír / Kötvény Egy hét múlva itt az új állampapír
Privátbankár.hu | 2024. március 11. 19:26
Euró alapú befektetési lehetőség nyílik meg.
Állampapír / Kötvény Fogós kérdések az állampapírokról, amelyeket sohasem mert feltenni
Eidenpenz József | 2024. március 11. 05:43
Alapkérdések, amelyeket a kisbefektetők feltesznek maguknak, de senki sem meri megválaszolni. Hogyan védekezhetünk az infláció ellen? Miért pont állampapírt vegyek? Ha igen, mégis melyiket és hol? Nem kéne inkább eurót vásárolni? Esetleg dollárt vagy aranyat? Mi lesz, ha…?
Állampapír / Kötvény Rogán Antal egy lakás árával sietett Varga Mihály segítségére
Csabai Károly | 2024. március 8. 05:42
Nem Orbán Viktor kabinetfőnöke rendelkezik azonban a legnagyobb állampapír-állománnyal a parlamenti képviselők közül. Például a harmadik Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere egy nagyságrenddel értékesebb paketten csücsül.
Állampapír / Kötvény Hadat üzent a kormány a legmagasabb kamatozású állampapírnak
Privátbankár.hu | 2024. február 13. 06:57
Keddtől kevesebb összeget lehet befizetni a közel 21 százalékot hozó Babakötvénybe.
Állampapír / Kötvény Ezekben a devizákban lehet inflációkövető kötvényt kapni (2. rész)
Eidenpenz József | 2024. február 13. 05:41
Tetszik az inflációkövetés gondolata, de a forinté már nem? Meg akarja őrizni devizája vásárlóértékét? Egyes országokban bocsátanak ki a hazai PMÁP-hoz hasonló termékeket, csak éppen nem túl olcsón. De ha még sokáig csökken a magyar kamat…
Állampapír / Kötvény Inkább eurós inflációkövető kötvényeket kellene venni?
Eidenpenz József | 2024. február 8. 19:12
A forintkamatok drasztikus csökkenésével felmerül a kérdés, nem kellene-e legalább részben devizába fektetni a pénzt? Sőt, mi lenne, ha valahogy össze lehetne kombinálni az inflációkövetést a forintgyengülés elleni védelemmel, azaz a devizabefektetésekkel? Nem lehetetlen.
Állampapír / Kötvény Hatvanszázalékos bukó állampapíron? Önnek is sikerülhet!
Eidenpenz József | 2024. február 5. 05:42
Van két, nem is olyan ritka és távoli kötvény, amelyek árfolyama nemrég hatvan százalékos mínuszban is járt. Hát ezt meg hogyan sikerült összehozni? A szuperhosszú futamidejű kötvények kalandos élete hogyan érinti a magyar kisbefektetőket? Túlélhetők-e a világ leghosszabb kötvényei?
Állampapír / Kötvény Még rosszabb lesz a PMÁP kamata, de pár napig kaphat a régiből
Eidenpenz József | 2024. február 1. 11:28
Megint csökkent a kamat, tovább rontották a legkedveltebb lakossági állampapírok feltételeit, az első 14 hónapban már csak 7,9 százalék lesz. Ám akinek van pénze, még léphet pár napig, kaphat a magasabb kamatúból. Aki a nemsoká esedékes kamatokat fekteti majd be újra, már nem lesz ilyen szerencséje.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG