Az Erste Group elemzése szerint idén elsősorban a kelet-közép-európai államkötvények emelkedtek ki a legjobban teljesítő európai eszközök közül, köszönhetően a fundamentumaikhoz, illetve besorolásukhoz viszonyítottan magas hozamuknak és a historikusan alacsony piaci volatilitásnak.
Jelenleg az alacsony kamatkörnyezet okán egyre több intézményi befektető kívánja diverzifikálni az állományát, s e folyamat közben a kelet-közép-európai államkötvények is szóba kerülnek. Mivel a régiós kötvénypiaci kapitalizáció jelentős mértékben nő, az Erste két kelet-közép-európai kötvényindexet vezet be, amelyek segítségével könnyebben nyomon követhető a térség államkötvényeinek teljesítménye.
|
Az Erste indexeiben szereplő országok Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia*, Szlovénia*. * Nem szerepel az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindexben, mivel euróövezeti tagok. |
A régiós államkötvények Európa legjobban teljesítő eszközei közé tartoznak, s a kelet-közép-európai eurókötvényekből álló kosárba eszközölt befektetés jelentős mértékben csökkentheti a volatilitást anélkül, hogy a hozamok terén túl nagy engedményeket kellene tennie a befektetőnek – nyilatkozta Juraj Kotian, az Erste Group kelet-közép-európai makroelemzési csoportjának vezetője.
Rávernek Európára
Az Erste Kelet-közép-európai Eurókötvény Index szerint a kelet-közép-európai államok által kibocsátott eurókötvényekbe történt befektetések idén nagyobb hozamot biztosítottak (6,9 százalékot), mint az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex által követett, helyi devizában jegyzett kötvények euróban számítva (5,3 százalék).
Mindkét index azt mutatja, hogy a kelet-közép-európai kötvények jobban teljesítettek, mint az ötéves német és francia állampapírok, hiszen azok csak 3,8, illetve 4,6 százalék hozamot értek el tőkenövekménnyel együtt. A helyi devizában denominált kötvények mezőnyében a 9,8 százalékos teljes hozammal az ötéves román kötvény messze túltett az egész régión.
A forintban denominált kötvények az Erste Kelet-közép-európai Nemzeti Valuta Kötvényindex szintje alatt teljesítettek, ám a magyar kibocsátású eurókötvények szélesebb értelemben véve a legjobb teljesítményt nyújtották, hiszen évi 10 százalékos hozamukkal még az olasz, spanyol és szlovén kötvényeket is lekörözték. A magyar állam eurókötvényei nyertek a legtöbbet az európai állampapírok folytatódó felárcsökkenésén” – mondta Juraj Kotian.
Az elmúlt évek során szemmel látható módon szűkült a kelet-közép-európai országokban az államcsőd-kockázati (CDS) felár. Az összes kelet-közép-európai államban tetten érhető, általános csökkenő tendencia ellenére az Erste elemzői úgy vélik, hogy a CDS-felárakban jelentkező különbségek nem elhanyagolhatók. Összességében elmondható, hogy a kelet-közép-európai államok többnyire biztonságos költségvetési pozícióval rendelkeznek
Eltérő helyzetben
Az elkövetkező hónapok történéseivel kapcsolatban az elemzők kiemelték, hogy egyes országok a visszavásárlás vagy az elsődleges kibocsátási volumen visszafogása révén várhatóan csökkentik az államadósság szintjét annak érdekében, hogy megfeleljenek az adósságfék-szabályoknak – erre Szlovákia és Magyarország esetében lehet számolni. Más országok (Csehország, Szlovénia) komoly mértékű tartalékokkal rendelkeznek, így számukra lehetővé válik, hogy ne bocsássanak ki kötvényt 2014 negyedik negyedévében, és talán az azt követő időszakban sem.
A régió jegybankjai a várakozások szerint továbbra is lefelé tolják a hozamgörbe rövidebb végét, alacsony szinten tartva az alapkamatot (vagy éppen tovább csökkentik, mint például Lengyelországban). Az infláció várhatóan továbbra is meglehetősen nyomott szinten mard Kelet-Közép-Európában: 2015-ben 2 százalék alatti átlag valószínűsíthető a 2014-re vonatkozó igen alacsony, 0,4 százalékos előrejelzést követően.
Magyar próféciák
Az Erste kutatói szerint Magyarországon a jövő év végéig az MNB várhatóan nem változtat a jelenlegi kamatpolitikáján, a hosszú lejáratú forintkötvények esetében 2015-ben már hozamemelkedésre lehet számítani. A forintban kibocsátott államkötvények kínálata várhatóan növekedni fog, ami főként annak köszönhető, hogy a kormány jövőre nem kíván devizaalapú kötvényt kibocsátani, a lejárókat pedig forint alapú kötvények kibocsátásával kívánja fedezni. Az idei évben 5,4 milliárd euró, míg jövőre 2,4 milliárd euró értékű devizakötvény jár le. A keresleti oldalon ugyanakkor csökkenés várható, mivel a külföldi befektetők jelentős mértékben rendelkeznek forintkötvényekkel, azonban kérdéses, hogy a forint volatilitás növekedésével, és a hozamkülönbözet csökkenésével továbbra is vonzóak lesznek-e a hazai kötvények. Emellett a Fed kamatemelésére vonatkozó várakozások következtében az amerikai hosszú kötvények hozama is emelkedik, melyet a magyar piac esetében is benchmarkként használ sok befektető.
A helyi kereslet esetében is csökkenésre lehet számítani, ugyanis a bankok forintlikviditása is jelentősebb mértékben visszaeshet. A devizahitelek konverziója és a növekvő hitelezési aktivitás is többlet forintlikviditást igényel a bankok részéről, melyek a legnagyobb tulajdonosai a forintban denominált állampapíroknak.
A kereslet-kínálat mellett azonban vannak olyan tényezők, melyek ellentétesen mozgathatják a hozamokat. Egyrészről a Nemzeti Bank Önfinanszírozási programja a belső kereslet növekedéséhez vezethet. A korábbi kéthetes kötvényt kéthetes betétté alakították, ami azt jelenti, hogy a külföldi befektetők és a befektetési alapok kiszorultak ebből, és a kötvénypiacon tudnak csak forinteszközhöz jutni. A befektetési alapokhoz ugyanakkor egyre több pénz áramlik, mely egyben a forint kötvények keresletét is növeli. Ez a trend jövőre már változhat, ami szintén a hozamok emelkedéséhez vezethet.
Az olasz idegenforgalom megérzi az amerikaik távolmaradását is, akik húsz százalékkal kevesebben érkeztek tavalyhoz képest. 
